Lehetséges feladattípusok:

1. A szöveg címe, alcíme (a cím/ alcím szerepe, viszonya a szöveg egészéhez; típusa, jelentése, hatása; a címadás lehetséges okai) A cím szerepe lehet például: egyértelmű utalás a szöveg témájára vagy valamely főbb gondolatára; figyelemfelkeltés.

Címtípusok:

- témamegjelölő cím (egyértelműen utal a szöveg tartalmára; pl.: Az európai irodalom története; A kőszívű ember fiai; Az öreg halász és a tenger)

- műfajmegjelölő cím (a szöveg műfaja azonnal kiderül az ilyen jellegű címből; pl.: Himnusz; Szózat, Óda; Elégia; Nemzeti dal; Egyperces novellák)

- reklámszerepű cím (általában rövid; figyelemfelkeltő, feltűnő, hatásvadász, „el akarja adni” a szöveget; pl.: A 22-es csapdája; 1984)

- címkeszerepű cím (ez is rövid, egy-két szavas, mintha felcímkéznénk egy „árut”, ami az adott szöveg; pl.: Az őz; Az ajtó; Az apostol)

2. A szöveg stílusa, milyen stílusrétegbe, illetve milyen műfajba tartozik az adott szöveg.

Stílusrétegek:

• Társalgási stílus: a mindennapi, társas érintkezésben használt nyelvi formák összessége; viszonylagos kötetlenség, szabadság jellemzi pl.: párbeszéd, egy történet elmesélése, vicc, magánlevél, naplóírás, üzenet, chat stb.
• Tudományos-szakmai stílus: tudományok, szakmák, szakterületek törvényszerűségeinek, jelenségeinek, összefüggéseinek logikus, világos, közérthető feltárása. Tárgyilagos kifejezésmód jellemzi, a szakszavak / szakkifejezések gyakori használata, pl.: tudományos értekezés, tanulmány, szakcikk, esszé, monográfia stb.
• Publicisztikai stílus: az újságírás nyelve, pl.: hír, hírmagyarázat (=kommentár), közlemény, nyilatkozat, cikk, tudósítás, riport, interjú, jegyzet, glossza, ismertetés, ajánló, kritika stb.
• Közéleti írásbeliség (= hivatalos stílus) – a hivatalos szervek ügyintézési nyelve; törvényalkotás, rendeletek, hivatalos közlemények, üzleti levelezés. Pl.: kérvény, panaszos levél, önéletrajz, pályázat, jegyzőkönyv, jogszabályok, határozatok, felszólítások, bejelentések stb.
• Közéleti szóbeliség - szónoklattan (=retorika) - politikai beszédek (képviselők parlamenti felszólalásai vagy egy pártösszejövetelen, egyéb nyilvános rendezvényen való felszólalás); jogi beszédek (a bírósági tárgyalásokon elhangzó vád- illetve védőbeszédek + a bíró által elmondott beszédek); alkalmi / ünnepi beszédek (megemlékezések, pl. nemzeti ünnepeinken; tanévnyitó/ -záró, avatók, megnyitók, köszöntők… stb.)
• Szépirodalmi stílus: versek, novellák, regények – egyediség, sokszínűség, stíluseszközök kiemelt szerepe.

3. A szövegből kiemelt szakszavak vagy idegen szavak jelentésének megadása szinonimával (= rokon értelmű szóval) vagy rövid magyarázattal. (Tipp: ha az idegen szó jelentését nem ismerjük, keressük vissza az adott szót a szövegben, lehet, hogy a szövegkörnyezet is segít a magyarázatban!)

4. A szöveg alapján megfogalmazott állítások igaz (=I) vagy hamis (=H) voltának eldöntése. (Tipp: az adott állítás minden egyes elemének, vagyis minden egyes szónak a valóságtartalmát vizsgáljuk meg! Ha bármilyen kis eltérés is van a szövegbelihez képest, akkor már nagy valószínűséggel hamis az adott állítás.)

5. A szöveg szerzőjének viszonyulása témájához. Alapvetően kétféle lehet:

- Tárgyilagos (= objektív): távolságtartó, vagyis a szerző személyes véleménye, álláspontja nem érezhető.

- Személyes (= szubjektív): a saját témával kapcsolatos álláspontját, véleményét is kifejti. Ezt többféle módon, stílusárnyalatban teheti, pl.: humorosan; ironikusan (= szellemesen, finoman gúnyolódva); maró gúnnyal (amely már szinte bántó); bizalmasan (= közvetlen, baráti hangnemet megütve); választékosan, emelkedett/ ünnepélyes hangnemben; közönségesen/ durván… stb.

6. Háttérismeretekre rákérdező feladat: itt a szövegben említett, de bővebben ki nem fejtett információra kérdeznek rá, amelynek ismeretét a szöveg írója feltételezi, mert például része az ún. általános műveltségnek.

(Tehát itt nem a szövegből kell információt „kiírni”, hanem amit Te – magadtól, előzetesen is

- tudsz az adott személyről, helyről, fogalomról stb.)

7. A szöveg tartalmi elemeire vonatkozó, hosszabb-rövidebb kifejtést igénylő kérdések: ezekre vagy egy szóval, vagy rövid, de kerek egész mondattal kell megadni a szövegből kikereshető, kiolvasható választ.

8. A szöveg egészére vagy egy részére vonatkozó vázlat készítése.

A vázlat nem fogalmazás, vagyis ne írj/ másolj ki hosszú, akár többszörösen is összetett mondatokat a szövegből! Ehelyett: keresd meg egy-egy bekezdés leglényegesebb,
fő gondolatát (= tételmondat!), ebből emelj ki szószerkezetet, kulcsszavakat!

A vázlatod ránézésre is legyen vázlatszerű, alkalmazz gondolatjeles felsorolásokat!

Pl: Babits Mihály Jónás könyve című művének szerkezeti váza:

Bevezetés: - a kapott feladat (prófétálás) előli menekülés; tengeri út

Tárgyalás: - a cethal gyomrában való vergődés (3 nap), szenvedés, bűnbánat

- prófétálás Ninivében: kudarc

- várakozás a sivatagban a város pusztulására (40 napon át)

Befejezés: - Jónás számon kéri az Urat; az Úr megleckézteti (példázat a tökről)

9. A szöveg rövid összegzése (esetleg megadott szempont szerint vagy adott címzettnek).

E feladatnál is szükséged lehet (mint a vázlatírásnál) a kulcsszavak és tételmondatok ismeretére. Ha kapsz szempontot, feltétlenül vedd figyelembe!

Például, ha azt kéri a feladat, hogy az olvasottakról magánlevélben számolj be barátodnak, akkor légy fesztelen; közvetlen / bizalmas hangnemet üss meg! Ne akarj mindenről írni, mert akkor könnyen beleveszel apró, jelentéktelenebb részletekbe, a szöveg lényegére koncentrálj! Ha nálad idősebb vagy rangban feletted álló személy a levél képzeletbeli címzettje, akkor légy távolságtartóbb, tisztelettudó!

10. Önálló következtetés, álláspont, vélemény megfogalmazása az olvasottakról (a szöveg egészéről vagy esetleg valamely a szövegből kiemelt állításról).

Ez a feladat leginkább az érveléshez hasonlít. Nem kell feltétlenül egyetértened az olvasottakkal, nyugodtan hangot adhatsz ellenvéleményednek is (azaz cáfolhatod a szöveg alapállítását/ -állításait)! A lényeg: bármi legyen is a véleményed az olvasottakról, igyekezz ezt a véleményt minél határozottabban képviselni! (Ehhez próbálj hatásos érveket, meggyőző indokokat felsorakoztatni!)

11. A szöveg témájához kapcsolódóan önálló rövid írásmű vagy beszédmű készítése (a műfaji normák követésével).

Írásbeli műfajok:

· Magánlevél: Legyen megszólításod! A levél szövegét tagold bekezdésekre! Már a bevezetésben légy közvetlen, teremts kapcsolatot a címzettel! (Utalj pl. a köztetek levő baráti viszonyra, vagy arra, hogy leveled témája milyen időszerű, érdekes, hasznos lehet a másik fél számára is!) A befejezésben zárd le a témát, búcsúzz el az illetőtől! A levél végén ne feledkezz meg az aláírásról és a keltezésről!

· Hivatalos levél (kérvény, panaszos levél, pályázat stb.): Itt kiemelten kell figyelned a hivatalos levél írásának tartalmi és formai követelményeire! Lásd az alábbiakban:

A címzett neve, beosztása;

az intézmény pontos neve, amelyet

az illető képvisel, és az intézmény címe

Megszólítás

(pl: Tisztelt Igazgató Úr! / Tisztelt Polgármester Asszony! stb.)

A levél szövege: bekezdésekre tagolva, három bekezdés:

1. Ki vagyok, és mit szeretnék: a kérésem / panaszom pontos, tömör, de tisztelettudó megfogalmazása.

2. A kérés/ panasz indoklása: többféle, és minél meggyőzőbb érvvel.

3. Nyomatékosító célzattal a kérés még egyszeri ismétlése, panaszos levélnél a mielőbbi intézkedés/ a probléma orvoslásának kérése.

Elköszönő forma:

(pl: Tisztelettel:, Köszönettel:)

saját kezű aláírás

Keltezés

(pl: Szombathely, 2008. 03. 03.)

Mellékletek: itt sorolhatjuk fel az igazoló/ bizonyító
jelleggel csatolt hivatalos iratokat

A pályázat formai követelményei az előbbiek mellett:

- a pályázó pontos adatai (neve, az általa képviselt intézmény neve és címe),

- a pályázat témája, részletei,

- a megpályázott pénzösszeg, és annak felosztási terve.

· Élménybeszámoló

(magánlevélben vagy cikk formájában, pl. iskolaújságban):

Itt mindenekelőtt arra érdemes figyelned, hogy írásod tényleg élmény jellegű legyen! Vagyis: igyekezz témád iránt magad is érdeklődést mutatni, illetve kelteni! (Ehhez teremts kapcsolatot azzal, aki(k)hez beszélsz, legyél közvetlen, könnyed, vigyél beszámolódba személyes érzelmeket, szellemességet, humort!

Amilyen ne legyen az élménybeszámoló: száraz, unalmas, túl merev, nyögvenyelős… (Ne másolj ki szó szerint mondatokat a szövegből, próbáld átformálni az olvasottakat „saját szájíz” szerint!)

· Reklámszöveg írása / reklám jellegű plakát készítése:

Milyen a jó reklám? Figyelmet kelt, kellően feltűnő, izgalmas, képes elhitetni a reklámozott termékről / szolgáltatásról, hogy az a legjobb, legszebb, legtökéletesebb! (Még akkor is, ha közel sem olyan…) Ennek érdekében hatásos, meggyőző érveket, bizonyítékokat sorakoztat fel; minél többféleképpen, többféle érzékszervünkre kíván hatni.

- Ha reklámszöveget kell írnod, igyekezz minél inkább hangsúlyozni a reklámozott dolog pozitívumait! Nem kell oldalakat megtöltened; egy rövid, szellemes, értelemre, de főképp az érzelmekre ható „üzenet” sokkal hatásosabb lehet a szájbarágós stílusnál!

- Ha plakátot kell készíteni, élj bátran a tipográfia eszközeivel! (Tipográfia= a szöveg nyomdai elrendezése, képe) Vagyis: használhatsz kis-, de csupa nagybetűs írásmódot is, játszhatsz a betűmérettel, a kerettel, a sorok közti távolsággal, lehetőségeidhez mérten a betűtípussal (vastag, illetve dőlt betű, aláhúzások). Az sem mindegy, hogyan rendezed el a szöveget, hová kerül a megszólítás, a szöveg!)

Amire mindkettőnél érdemes odafigyelned: Ki a célközönséged, kiket akarsz rábeszélni a reklámozott dolog megvételére/ használatára? Egész máshogy érdemes odafordulni egy korodbeli fiatalhoz (közvetlen, bizalmas hangon, építve a közös tapasztalatokra/ élményekre), mint például egy szüleiddel egykorú emberhez.

Szóbeli műfajok:

• Hozzászólás (szakmai jellegű beszélgetésben, vitában):

Felépítése:

- Megszólítom a résztvevőket, a vitapartnereket. Pl.: Tisztelt közönség/ résztvevők! Tisztelt hölgyeim és uraim! Tisztelt XY!

- Határozottan, de udvariasan és higgadtan ismertetem a saját véleményem, ami akár ellentétes is lehet például a szerző szövegbeli álláspontjával! (Legyen egy tételmondatom, vagyis egy alapállítás, aminek igazát bizonyítom, vagy épp cáfolom majd!) A lényeg itt is ugyanaz, mint az érvelésnél: amit én gondolok a témáról, azt hihetően, magabiztosan, többféle indokkal alátámasztva adjam elő!

- Megköszönöm a figyelmet; esetleg kérdésekkel zárom mondandómat, így mintegy további gondolkodásra illetve válaszadásra ösztönözve a hallgatóságot.

• Alkalmi / ünnepi beszéd (közéleti szóbeliség, szónoklattan témaköre): ez lehet pl. egy kiállítás megnyitója, egy megemlékezés, egy köszöntő, egy politikai jellegű szónoklat stb.

Felépítése:

- A hallgatóság udvarias, a helyzetnek és a témának megfelelő megszólítása. (Pl.: Tisztelt megjelentek! Kedves vendégeink! Tisztelt résztvevők!) Vagyis: köszöntés, kapcsolatteremtés.

- Az ünnepi alkalom, a beszéd aktualitásának hangsúlyozása; a hallgatóság figyelmének felkeltése témánk iránt.

- Az adott esemény (története, jelentősége, hatása, „üzenete” nekünk).

- Zárás, összegzés, elköszönés.

12. Kakukktojás keresése: vagyis egy felsorolásból annak az elemnek a kiválasztása, ami valamiért nem illik a sorba, esetleg - ha kérik - indoklással.

13. A szövegkohézióval (= szövegösszetartó erővel) kapcsolatos kérdések:

Globális kohézió (= a szöveg egészére ható összetartó erő)

Lineáris kohézió (=a kisebb szövegegységek, pl. mondatok összekapcsolódását biztosító összetartó erő)

Eszközei: Cím, lehetséges címtípusok: - témamegjelölő cím - műfajmegjelölő cím - reklámszerepű cím - címkeszerű cím Témaazonosság (=korreferencia): azonos valóságelemekre vonatkozik-e a szöveg minden kisebb egysége? Kulcsszavak (= témamegjelölő, ismétlődő szavak a szövegben) Izotópok (=a kulcsszót helyettesítő rokon értelmű szavak, kifejezések, körülírások) Tételmondat (=egy adott bekezdés legfontosabb gondolata), fókuszmondat (=az egész szöveg leglényegesebb gondolata) Nyitó- és zárómondat Ismétlések Tartalmi-logikai eljárások a szövegben, pl: rész-egész, egész-rész, ok-okozat, egyes-általános, általános-egyes, párhuzam, ellentét stb. Hiány a szövegben

Jelentésbeli kapcsolóelemek: Szinonimák (=rokon értelmű szavak) Többjelentésű szavak Azonos alakú szavak Hasonló alakú szavak Ellentétes jelentésű szavak Fölérendelt fogalmak használata Metaforikus megnevezések Téma-réma kapcsolatok, vagyis a mondat aktuális tagolása: -téma (=T): már ismert közléselem -réma (=R): új, még ismeretlen                       közléselem a mondatban Grammatikai / nyelvtani kapcsolóelemek: Az utalások, rámutatások hordozói: - névmások (személyes, visszaható,        kölcsönös, birtokos, mutató, kérdő,     vonatkozó, határozatlan, általános) - kötőszavak (lehetnek egyesek                  és párosak, alá- és mellérendelőek) - határozószók (helyet, időt, egyéb    határozói viszonyokat jelölnek    külön toldalék nélkül) Egyeztető toldalékok: - igei személyragok, birtokos személyjelek Határozott névelők (a, az) Hiány a mondaton belül Szórend, mondatrend