HANGKAPCSOLATOK

Magánhangzó kapcsolatok

1. A „Horger-törvény”: CVCV

2. A nyitódó és a záródó diftongusok (nyelvjárási jelenségek)

3. A hangrend és illeszkedés

********************************************************

1. A „Horger-törvény”: CVCV

Horger Antal szerint a magyar nyelvben már legkorábbi nyelvemlékeink szerint is érvényesül az a törvényszerűség, hogy szavainkban a =>

mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó-magánhangzó (azaz consonans-vocalis-consonans-vocalis)

rendjében következnek a hangok egymás után. (Ezért alakulhatott át pl. a „szümtükhel” – szemetekkel változattá.)

**************************

2. A nyitódó és a záródó diftongusok (nyelvjárási jelenségek a magyar nyelvben)

Az ún. nyitódó diftongusok (kettőshangzók) inkább a nyugati nyelvjárási vidékekre jellemzőek.

Pl. „Sziep vuot”. (Szép volt.)

Az ún. záródó diftongusok (kettőshangzók) inkább a keleti (észak-keleti) nyelvjárási vidékekre jellemzőek.

Pl. „Jaó vaót”. (Jó volt.)

**************************

3. A hangrend és illeszkedés (magánhangzók elrendeződése szavainkban)

Az ősmagyar nyelvben törvényszerűen működött a hangrend és illeszkedés törvénye, ez később megbillent (fellazult), majd nagyrészt ismét helyreállt a nyelvtörténet folyamán.

A hangrend és illeszkedés törvénye (rövid összefoglalás)

A magyar nyelvben az ún. magas (palatális) hangrendű szótőhöz magas (palatális) toldalék kapcsolódik. Ez a jelenség a három alakú toldalékoknál még az ajakkerekítés változatát is követi.

                  MÉLY HANGRENDŰ SZÓTŐHÖZ   általában  MÉLY TOLDALÉK JÁRUL

Pl.                                                                autó     ---------     val    /hoz    /tól    /ban    /ról    /nak

             MAGAS HANGRENDŰ SZÓTŐHÖZ   általában    MAGAS TOLDALÉK JÁRUL

Pl.                                                                élő     ---------     vel    /höz    /től    /ben    /ről    /nek

         VEGYES HANGRENDŰ SZÓTŐHÖZ   általában    MÉLY TOLDALÉK JÁRUL

Pl.                                                            zokni     ---------     val    /hoz    /tól    /ban    /ról    /nak

Kivételesen előfordul, hogy a „veláris í” hatására látszólag magas szótőhöz mély toldalék járul!

Pl.                               híd // nyíl //    ---------     //dal    // lal    //hoz    //tól    //ban    //ról    //nak

Az összetett szó utótagja általában „vonzza” a toldalék hangrendi változatát!

Pl.                       kocsikerék   ---------     //kel     //hez    //től    //ben    //ről    //nek