Hangok, betűk a magyar nyelvben

A magánhangzók

Ha a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, és a szájüregben egyéb akadályba nem ütközik, tiszta zönge, magánhangzó keletkezik.

A magánhangzó lehet:

RÖVID                                                   vagy                                HOSSZÚ

a, e, i, o, ö, u, ü                                                                               á, é, í, ó, ő, ú, ű

AJAKKEREKÍTÉSES  (labiális)            vagy                                AJAKRÉSES (illabiális)

a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű                                                                       á, e, é, i, í,

MAGAS („elölképzett” - palatális)         vagy                                MÉLY („hátulképzett” - veláris)

e, é, i, í, ö, ő, ü, ű                                                                             a, á, o, ó, u, ú

FELSŐ NYELVÁLLÁSÚ   vagy   KÖZÉPSŐ NYELVÁLLÁSÚ   vagy   ALSÓ NYELVÁLLÁSÚ

é, i, í                                                o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű                                a, á, e

**********************************************************************

A mássalhangzók

Ha a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, és a szájüregben egyéb akadályba is ütközik, zörejhang, zöngés mássalhangzó keletkezik.

Ha a tüdőből kiáramló levegő nem rezegteti meg a hangszalagokat, de a szájüregben egyéb akadályba ütközik, zörejhang, zöngétlen mássalhangzó keletkezik.

A mássalhangzó lehet:

1. (A „zörejt okozó” szervpár elhelyezkedése szempontjából – HOL KÉPEZZÜK)

KÉT AJAKKAL KÉPZETT (bilabiális)                                                   b, m, p

FOGGAL és AJAKKAL KÉPZETT (labiodentális vagy dentilabiális)    f, v

FOGMEDERBEN KÉPZETT (dentális)                                                    d, t, n                                      

A SZÁJPADLÁS ELEJÉN KÉPZETT (prepalatális)                                 c, cs, dz, dzs, l, r, s, sz, z, zs

A SZÁJPADLÁS KÖZEPÉN KÉPZETT (mediopalatális)                        j (gy? ty?)

A KEMÉNY SZÁJPADLÁSON HÁTRÉBB KÉPZETT (palatális)          gy, ny, ty

A LÁGY SZÁJPADLÁSON (HÁTUL) KÉPZETT (posztpalatális)           g, k

A GÉGEFŐBEN KÉPZETT (laringális)                                                      h

2. (A „zörejt okozó” szervpár működése szempontjából – HOGYAN KÉPEZZÜK)

ZÁRHANGOK (ORRHANGOK) // nazálisok                                m, n, ny

FELPATTANÓ ZÁRHANGOK (ROBBANÓK) // explozívák       b, d, g, k, p, t, ty

ZÁRRÉSHANGOK (ROBBAN és SÚRLÓDIK) // affrikáták        c, cs, dz, dzs               

SÚRLÓDÓK (RÉSHANGOK) // spiránsok                                     f, h, j, s, sz, v, z, zs

PERGŐK // tremulánsok                                                                   r

„OLDALSÓK” // laterálisok                                                             l

3. (A hangszalagok működése szempontjából – ZÖNGÉSSÉG SZERINT)

ZÖNGÉS (fortis)                      b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, ly, m, n, ny, r, v, w, z, zs ----

ZÖNGÉTLEN (medis)              p, t, c,   cs,    k, ty, -  -   -    -   -   -    -  f,      sz, s --- h

4. (HOSSZÚSÁG és BETŰJEGYEK szempontjából)

EGYJEGYŰ RÖVID                             b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, q, r, s, t, v, w, x, y, z,

EGYJEGYŰ HOSSZÚ (gemináta)       pl. olló

KÉTJEGYŰ RÖVID                             cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs            

KÉTJEGYŰ HOSSZÚ                          pl. játssza

HÁROMJEGYŰ                                   dzs

EGYJEGYŰ KETTŐZÖTT                  pl. ellátta (a baját)

KÉTJEGYŰ KETTŐZÖTT                  pl. jegygyűrű; díszszázad