Igeragozási rendszerünk,

az ige alakformáinak használati (nyelvhelyességi) problémái

I. Az IGE cselekvést, történést, létezést személyhez kötötten kifejező szó. Az ige a mondatban mindig az állítmány szerepét tölti be. Az állítmányként álló ige­alak (az igetőhöz kapcsolódó jelek és ragok segítségével) kitejezi:

- a cselekvő (létező, történő) személyét: (1., 2., 3.) és számát: (egyes, többes);

- a cselekvés módját: (kijelentő, feltételes, felszólító) és idejét: (jelen, múlt, jövő); - a cselekvésnek határozott vagy határozatlan tárgyra való irányulását, ille­tőleg tárgyatlan voltát.

II. AZ IGERAGOZÁSI RENDSZER

Az igék ragozási rendszerébe beletartozik egy-egy igének valamennyi jelezett, ragos és segédigés alakja.

A jelezés és a ragozás a szótő megváltoztatása (ragokkal, jelekkel való ellátása), a jelentés módosítása és a mondatbeli szerep kijelölése érdekében.

A ragozásban az igetőhöz mód- vagy időjelek, ill. személyragok járulnak.

1. Az igetőhöz járuló mód- és időjelek:

- a kijelentő módnak nincs jele: várok, vártam; várni fogok;

- a feltételen mód jele: -na, -ne, -ná, -né: várnék; vártam volna - a felszólító mód jele: -j: várjak;

- a jelen időnek nincs jele: várok, várnék, várjak - a múlt idő jele: -t, -tt: vártam; vártam volna;

- a jövő időt összetett igealakkal: főnévi igenév + fog segédige szerkezet­tel: várni fogok.

Az idő és a mód jelölése

- vagy egyszerű, tehát mód- és időjeles,

- vagy összetett, tehát segédigés tormában történik.

2. Az igetőhöz a mód- és az időjelek után személyragok járulnak.

A magyar igeragozásnak két teljes (mind az egyes számban, mind a többes számban három-három személyre vonatkozó) ragozási rendszere van.

a) Az alanyi ragozás: az alany számát és személyét mutatja meg,

b) a tárgyas ragozás ezen kívül a határozott tárgy személyére is utal.

Az alanyi ragozást akkor használjuk, ha az ige mellett nincs tárgy, vagy ha határozatlan tárgy van (kérek, kérsz, kér, kérünk, kértek, kérnek stb.)

Az alanyi ragozás lehet ikes és iktelen. Ikes az ige, ha a kijelentő mód jelen idejének E/3. személyű alanyi ragozású alakjaiban -ik ragot kap (eszik stb.)

Az ikes ragozás nem teljes: önálló személyrajai csak az egyes számnak (jelen időben) vannak, a többes számú alakok megegyeznek az iktelen változattal.

Tárgyas ragozása általában csak a tárgyas igéknek lehet. Akkor használjuk, ha az igének határozott tárgya van (kérem, kéred, kéri, kérjük, kéritek, kérik stb.).

Van a nyelvünkben néhány olyan ige, amelynek ragozási rendszere hiányos, azaz nincs meg a teljes alakrendszerük.

a) A van és a lesz igék alakjai kiegészítik egymást (a van létigének jelen és múlt idejű - vagyok, voltam -; a lesz igének múlt és jövő idejű - lettern: le­szek, lenni fogok- a ragozása).

b) A nincs, sincs tagadó létigének csak kijelentő mód jelen idő E/3. és T/3. személyű alakjait használjuk: nincs, nincsenek, sincs, sincsenek.

c) Csak felszólító módú E/2. és T/1.,2. személyű alakjai vannak meg egy mozgást kifejező igének: gyere, gyerünk, gyertek.

AZ IGERAGOZÁS HELYES HASZNÁLATA

1. Ne használjunk terjengős kifejezéseket (névszóból és igéből álló szókapcsolatokat), ha magával az igével is ki tudjuk fejezni ugyanazt a fogalmat! („Befejezést nyer" - befejeződik.)

2. Visszafejlődőben van az ikes igeragozás rendszere. Jelen időben az egyes szám 1., 2., 3. személyben még használjuk az ikes alakokat, de a köznyelv már egyre kevésbé ragaszkodik az ikes alakokhoz: eszem, iszom (eszek, iszok). A feltételes és a felszólító módban pedig már az iktelen igealakok az általánosabbak a köznyelvben: ennék, aludnék (ikesen: enném, aludnám).

3. Az igeragozásban az egyik legsúlyosabb nyelvhelyességi hiba a „suk-sük"-özés, azaz a kijelentő szándékú, de felszólító módú igealakok használata: Majd meglássuk, mi lesz az eredmény. Helyesen: Majd meglátjuk, mi lesz az eredmény.

4. Helytelen a kijelentő mód jelen idejét felszólító értékben használni. (Csendben maradunk! Helyesen: Maradjatok csendben! Udvariasabban: Kérem, maradjanak csendben!)

5. Az alanyi ragozás egyes szám első személyében a feltételes mód toldaléka mindig -né (én mondanék). A -nák módjel, a teltételes mód tárgyas ragozásának többes szám harmadik személyét jelöli: (ők mondanák).

6. A feltételes móddal gyakran udvariaskodó, szerénykedő kérést vagy közlést fejezünk ki. (Volna egy javaslatom. Helyesebb a kijelentő mód használata: Van egy javaslatom vagy Azt javaslom, ...)

7. A jövő idő kifejezésére a segédigét akkor használjuk, ha a kijelentés határozott, ha valamely cselekvés biztosan bekövetkezik. (Nem fogja megmondani az iga­zat.) Egyébként a jelen idő is alkalmas a jövő kifejezésére: Majd elmegyek.