MÁSSALHANGZÓ-KAPCSOLATOK
I. Hasonulás
Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egyike úgy változtatja meg a másikat, hogy új fonéma jön létre.
1. Részleges hasonulás
A két mássalhangzó közül az egyik képzése egy funkcióban változik a másik hatására (progresszív vagy regresszív irányban; írásban jelölt vagy jelöletlen változatban).
a) Zöngésség szerinti részleges hasonulás
Az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók közül valamelyik zöngésedik vagy zöngétlenedik.
a/1. Zöngésedés történik például a következő szavakban: vasgolyó, juhászbojtár, szavakban…
a/2. Zöngétlenedés történik például a következő szavakban: dobtam, hívtam, hoztam…
b) Képzés helye szerinti részleges hasonulás
Az egymás mellett álló mássalhangzók közül valamelyik képzési helye megváltozik – egyetlen funkcióváltozás jellemzi ezt a hasonulási módot.
Például: színpad, különbség…
2. Teljes hasonulás
A két mássalhangzó közül az egyik képzése minden funkcióban megváltozik a másik hatására, és ugyanazokat a tulajdonságokat veszi fel, mint a mellette lévő (progresszív vagy regresszív irányban; írásban jelölt vagy jelöletlen változatban).
a) Jelölt teljes hasonulás történik például a -val, -vel, -vá, -vé toldalékos szavakban, vagy a felszólító mód „j” jelének hasonulásakor az s, sz, z, dz végű igékhez.
b) Jelöletlen teljes hasonulás történik például a következő szavakban: utca, éljen, anyja, beljebb, feljebb
II. Összeolvadás
Összeolvadás akkor következik be, ha két szomszédos mássalhangzó egy harmadikká alakul át. Például: kínja, látja, fonja, adja, tudsz, látsz, tanítson, tiltsa. Általában jelöletlen, kivétel például: fuss=fut+j vagy a higgy=hid+j.)
III. Rövidülés
Akkor következik be, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé: ekkor a hosszút röviden ejtjük. Például: hallgat, jobbra, verssor, párttitkár.
IV. Mássalhangzó-kiesés / kivetés
A jelenség: három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és ebből csak kettőt ejtünk ki. Például: pénzsóvár, mondta, tekinget, kacsingat, bólingat.
(FOLYTATNI!)