MÁSSALHANGZÓ-KAPCSOLATOK

I. Hasonulás

Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egyike úgy változtatja meg a másikat, hogy új fonéma jön létre.

1. Részleges hasonulás

A két mássalhangzó közül az egyik képzése egy funkcióban változik a másik hatására (progresszív vagy regresszív irányban; írásban jelölt vagy jelöletlen változatban).

a) Zöngésség szerinti részleges hasonulás

Az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók közül valamelyik zöngésedik vagy zöngétlenedik.

a/1. Zöngésedés történik például a következő szavakban: vasgolyó, juhászbojtár, szavakban…

a/2. Zöngétlenedés történik például a következő szavakban: dobtam, hívtam, hoztam…

b) Képzés helye szerinti részleges hasonulás

Az egymás mellett álló mássalhangzók közül valamelyik képzési helye megváltozik – egyetlen funkcióváltozás jellemzi ezt a hasonulási módot.

Például: színpad, különbség…

2. Teljes hasonulás

A két mássalhangzó közül az egyik képzése minden funkcióban megváltozik a másik hatására, és ugyanazokat a tulajdonságokat veszi fel, mint a mellette lévő (progresszív vagy regresszív irányban; írásban jelölt vagy jelöletlen változatban).

a) Jelölt teljes hasonulás történik például a -val, -vel, -vá, -vé toldalékos szavakban, vagy a felszólító mód „j” jelének hasonulásakor az s, sz, z, dz végű igékhez.

b) Jelöletlen teljes hasonulás történik például a következő szavakban: utca, éljen, anyja, beljebb, feljebb

II. Összeolvadás

Összeolvadás akkor következik be, ha két szomszédos mássalhangzó egy harmadikká alakul át. Például: kínja, látja, fonja, adja, tudsz, látsz, tanítson, tiltsa. Általában jelöletlen, kivétel például: fuss=fut+j vagy a higgy=hid+j.)

III. Rövidülés

Akkor következik be, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé: ekkor a hosszút röviden ejtjük. Például: hallgat, jobbra, verssor, párttitkár.

IV. Mássalhangzó-kiesés / kivetés

A jelenség: három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és ebből csak kettőt ejtünk ki. Például: pénzsóvár, mondta, tekinget, kacsingat, bólingat.

(FOLYTATNI!)