Nyelvtan dolgozathoz

Révai Miklós Gimnázium – 2014. december 8. F osztály

Témakörök:

1. Szófajok – a) megfogalmazások, b) felismerések (Petőfi: Az Alföld 1., 2. szakasz).

2. Szintagmák – a) megfogalmazások, b) felismerések egyszerű mondatok elemzése aláhúzással, ágrajzzal; a mondatok szintagmáinak pontos felsorolása.

3. Az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok definíciója, felismerése, elemzése a tagmondatok sorszámozásával, ágrajzzal.

*********************************************

1. Szófajok – a) megfogalmazások, b) felismerések (Petőfi: Az Alföld 1., 2. szakasz).

Egészítse ki az alábbi fogalom-meghatározásokat!

Az ige cselekvést, történést vagy létezést jelentő szó.

A névszó megnevező szófajta.

A tulajdonnév megkülönböztető név.

A köznév (közös főnév) kategóriacsoport elnevezése.

A melléknév tulajdonságot, ismertetőjegyet… kifejező szó.

A számnév számosságot, sorban elfoglalt helyet jelöl, illetve azt, hogy a részekre osztott egészből hány van.

A névmás főnevet, melléknevet vagy számnevet helyettesíthet a mondatban.

Négy névmás csak főnevet helyettesíthet (személyes, visszaható, kölcsönös, birtokos).

Öt névmás főnevet, melléknevet vagy számnevet is helyettesíthet (mutató, vonatkozó, kérdő, határozatlan, általános).

Az igeneveket az igékből képezzük.

A főnévi igenevet (mely egyébként ragozható!) a „ni” képzővel képezzük.

A melléknévi igenevet az „ó”, „ő” (folyamatos); „t”,”tt” (befejezett); „andó”, „endő” képzővel (képzőbokorral) képezzük az igéből.

A határozói igenevet a „va”, „ve”, „ván”, „vén” képzővel képezzük az igéből.

A valódi határozószók rag nélkül is megjelölik a cselekvés helyét, idejét és egyéb körülményét.

A nem valódi határozószók rendszerint más szóval együtt, a mondat kontextusában egyedileg értelmezhetően fejeznek ki valamilyen körülményt. Nem valódi határozószó pl. a névelő, a névutó, az igekötő (egy csoportja), a kötőszó (egy csoportja), a határozottságot vagy határozatlanságot kifejező szó (pl. az igenelő, a tagadószó vagy a tiltószó).

Az egyéb szófaji kategóriát az indulatszók, a dajkanyelvi és a „baba”-szók, az állatterelő szavak és a réják uralják.

Elemezze szófajtani szempontból az alábbi szavakat!

Mit nekem te zordon Kárpátoknak

Fenyvesekkel vadregényes tája!

Tán csodállak, ámde nem szeretlek,

S képzetem hegyvölgyedet nem járja.

Lenn az alföld tengersík vidékin,

Ott vagyok honn, ott az én világom;

Börtönéből szabadúlt sas lelkem,

Ha a rónák végtelenjét látom.

2. Szintagmák – a) megfogalmazások, b) felismerések egyszerű mondatok elemzése aláhúzással, ágrajzzal; a mondatok szintagmáinak pontos felsorolása.

a) A szintagma legalább két szó nyelvi-logikai kapcsolata.

Alárendelő a szintagma (szószerkezet), ha az egyik szó a másik alárendelt mondatrésze lehet.

Alárendelő szintagmák: tárgyi, határozói jelzői.

(Hozzárendelő szintagma az állítmányi-alanyi szintagma. ((Predikatív funkciós szerkezet.))

Mellérendelő a szintagma, ha minden eleme a mondatnak ugyanazon logikai szintjén helyezkedik el, ugyanarra a mondatrészre mutat, és ugyanazon a mondatrész szerepét tölti be.

b) Elemezze az alábbi egyszerű mondatokat aláhúzással és ágrajzzal. Sorolja fel a bennük szereplő szintagmákat!

(Itt a tanórán is elemzett egyszerű mondatokról van szó!! Lásd a nyelvtan füzetet és a munkafüzet megfelelő feladatait!)

3. Az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok definíciója, felismerése, elemzése a tagmondatok sorszámozásával, ágrajzzal.

a) Alárendelő az összetett mondat, ha van olyan mondatrész valamelyik tagmondatban, amelyet a másik tagmondat kifejt. Az alárendelő összetett mondatok fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói jelzői. (A jelzők és a határozók alfajai!! – 5 + 10)

Mellérendelő az egyszerű mondat, ha a tagmondatok egyenrangúak, tehát nincs olyan mondatrész egyik tagmondatban sem, amelyet a másik kifejt.

b) Elemezze az alábbi összetett mondatokat aláhúzással és ágrajzzal. (Itt a tanórán is elemzett mondatokról van szó!! Lásd a nyelvtan füzetet és a munkafüzet megfelelő feladatait!)