Ismeretkörök magyar nyelvből

	Vizsgaszintek
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
1.1 Ember és nyelv	A nyelv mint jelrendszer Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal	A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer
1.2 Kommunikáció	A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.	A kommunikáció fogalmának interdisziplináris jellege
1.2.1 A jel, a jelrendszer	A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben	A nyelvi jel sajátosságai
1.2.2 Nyelvi és vizuális kommunikáció	Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció	Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két péda (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere)
1.2.3 A nyelvhasználat mint kommunikáció	A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással	A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján
1.2.4 Kommunikációs funkciók és közlésmódok	Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák)	A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe
1.2.5 Személyközi kommunikáció	A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk	A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása
1.2.6 A tömegkommunikáció	A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra
1.3 A magyar nyelv története
1.3.1 A magyar nyelv rokonsága	A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával	A nyelvrokonság kutatásának módszerei
1.3.2 Nyelvtörténeti korszakok	A magyar nyelv történetének fő szakaszai Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján	Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor Az életmód, a történelem és szókincs néhány összefüggése, az anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben - néhány példával A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen)
1.3.3 Az írott nyelvi norma kialakulása		Az egységes írott nyelvi norma kialakulása A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe
1.3.4 Nyelvművelés	A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése	A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében
1.4 Nyelv és társadalom
1.4.1 Nyelvváltozatok	A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng) Az egynyelvű szótárak ismerete	A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár) Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó) A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában)
1.4.2 Kisebbségi nyelvhasználat	A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége	A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről Nyelvpolitika, nyelvi tervezés
1.4.3 A határon túli magyar nyelvűség	A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái
	A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés
1.4.4 Tömegkommunikáció és nyelvhasználat	A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés)
1.5 A nyelvi szintek	Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában	A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje
1.5.1 Hangtan	A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk	A magyar hangállomány A magyar hangrendszer néhány hangtörténeti vonatkozása A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai
1.5.2 Alaktan és szótan	A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése	A szófajváltás jelensége, a többszófajúság
1.5.3 Mondattan	A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel Az egyszerű mondat részei; felépítése A szintagma mint nyelvi egység, a alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk.
1.5.4 A mondat szintagmatikus szerkezete	A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben	A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei
1.5.5 A mondat a szövegben	A mondat és a szöveg	Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából
1.5.6 Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban	A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondat grammatikai viszonyai Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése a szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban)	Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal
1.5.7 Szókincs és frazeológia	A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása	A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentés megoszlása, rövidítések A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés
1.6 A szöveg	A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés	Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése
1.6.1 A szöveg és a kommunikáció	A szöveg szóban és írásban A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók	A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében
1.6.2 A szöveg szerkezete és jelentése	A szöveg felépítése, egységei - külső körülmények: szövegméret, megjelenés A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek
1.6.3 Szövegértelmezés	A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek)
1.6.4 A szöveg szóban és írásban	A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban A témaváltás felismerése és jelölése, a bekezdések szerkesztése	A szöveg dinamikus és statikus összetevői
1.6.5 Az intertextualitás	Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben
1.6.6 A szövegtípusok	Szövetípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás) Ismeretterjesztő szövegek jellemzői A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita) Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából)	A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer)
1.6.7 Szöveg a médiában	A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.) Az új közlésmódok társadalmi hatása	Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai
1.7 A retorika alapjai	A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben	A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei
1.7.1 A nyilvános beszéd	A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az élőbeszéd fajtái A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig	A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása
1.7.2 Érvelés, megvitatás, vita	Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése	A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)
1.7.3 A szövegszerkesztés eljárásai	A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége A témamegjelölő cím mint a globális kohézió eszköze Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés)
1.8 Stílus és jelentés
1.8.1 Szóhasználat és stílus	Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése	A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai
1.8.2 A szójelentés	A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár valamint kétnyelvű szótárak ismerete	Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és denotatív jelentéssel összefüggésben is A szójelentés változásai Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása
1.8.3 Állandósult nyelvi formák	Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák)	Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről
1.8.4 Nyelvi-stilisztikai változatok	A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.) A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése	Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről
1.8.5 Stíluseszközök	A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk	Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió
1.8.6 Stílusréteg, stílusváltozat	Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek A társalgási stílus ismérvei, minősége A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ) Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján	Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése A mondatszerkezet stiláris változatai - a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat A stílusrétegeket elkülönítő tényezők Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében A stílus és norma koronkénti változatai - néhány példa bemutatásával

Fogalmak a magyar nyelv ismeretköreihez
Középszint és emelt szint

A témákban megjelöltek definiálása nem követelmény. Elvárt a vizsgafeladatokban az ismeretelemek, fogalmak, összefüggések felismerése, alkalmazása, példával történő alátámasztása.

Középszint	Emelt szint
beszédtett diakrónia, szinkrónia jel, jelrendszer
a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció
A magyar nyelv történeti korszakai: nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat	nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor
finnugor nyelvcsalád
nyelvemlék: kódex, ősnyomtatvány	szórványemlék, vendégszöveg
nyelvi norma
	összehasonlító nyelvtudomány
a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv csoportnyelvek szleng, argó
nyelvtörvény	kettősnyelvűség, kétnyelvűség nyelvi tervezés, nyelvpolitika
a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja , alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái a szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon- és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás egyeztetés a szintagmákban jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő. mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók	denotatív, konnotatív jelentés jelentésmező
a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, egyeztetés a szövegben szövegkohézió szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, műelemzés, vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz	téma, réma rámutatás, anafora, katafora, deixis) lineáris, globális
érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetőzés	deduktív, induktív módszer
a stílusirányzatok kifejezőeszközei alakzatok : kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica metafora stílus, stíluselem, stílushatás szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, összetett költői kép, allegória, szimbólum	ellipszis, oxymoron poétizáció metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat motiváltság, motiválatlanság szinekdoché