4. Az ősmagyar kor a vándorlások kora a honfoglalásig,
896-ig. Nincsenek írásos nyelvemlékek. A magánhangzóharmónia valószínűleg
megvolt még. A szavak a
C V C V képletet mutatják.
Finnugor eredetű szavaink száma kb. 1000. Ezt az összehasonlító
nyelvészet módszerével állapították meg.
Az összehasonlító nyelvészet nem csupán a szókincsbeli
egyezéseket vizsgálja (mert az véletlen egyezéseket is mutathat), hanem
főképpen a TÖRVÉNYSZERŰ HANGVÁLTOZÁSOKAT és a nyelvtani rendszert. A magyar
nyelv agglutináló (tapasztó). (Van még flektáló, inkorporáló, izoláló.)
5. Külső nevünket valószínűleg a bolgár-törökökkel való együttélésünk idején kaptuk. ONOGUR (tíz nyíl, vagy tíz törzs).
6. Az ómagyar kor a honfoglalástól kb. 1526-ig tart.
Írásos nyelvemlékeink vannak itt.
5. Az ómagyar kor
Hazai szórványemlékek:
-- 1055 A tihanyi apátság alapítólevele
Szókincsünk változásai:
Van kb. ezer finnugor eredetű szavunk:
pl.: fű, fa, kéz, fej, ős száj, ember, tavasz, ősz,
tél, íj,
nyíl, szív,
Belső szóalkotás:
isa, jonh --- eltűnt
Szóteremtés: pl. for
Szóképzés: lélek (Lehel), álom (alszik)
A honfoglaláskori magyar nyelvben kb 50 képző volt,
pl.: t,d,l,s,g
Később képzőbokrok alakultak ki.
Ragszilárdulás: tú-l, i-tt, elő-tt-em, ho-l
a-gg
Szórövidüléssel: pl. Petrus : Pet, Pető, Peti
Elvonással: kapál--kapa; parancsol-parancs
hengerel-henger
Szóösszetétellel: bírságnop (H.B.), százszorszép,
orca (orr-száj)
Mozaikszók: ELTE
Szókincsbővülés más nyelvekből:
JÖVEVÉNYSZAVAK:
-- iráni: tej, tehén, nemez, vár, vásár,
Pl.: --török ( a honfoglalás előttről): ökör,
búza, kapu, alma, dió, gyümölcs
(a honfoglalás után): komondor, zseb, papucs, dolmány,
dívány, mámor
TÜKÖRSZAVAK:
pl.: antipathia: ellenszenv; kontrapunkt: ellenpont;
IDEGEN SZAVAK:
pl.: disc-jockey, grapefruit, aufklerung, schop
A nyelv egyes elemei a nyelvtörténet folyamás jelentésváltozáson mentek át.
pl.: jó feje van, van sütnivalója, veleje, velője, szemtelen,
szemetlen, kamra, kamaraasztala, asztalja, Melegdi
Köznevesülés: Attila-- atilla;
Káin-- kaján
ádámcsutka
Nyelvi rendszerünk kialakulásának vázlata:
Nyelvünk írásbeli egységesülése:
Kódexek, literáriák --- négyféle kancelláriai és kolostori helyesírás az ómagyar korban
Bibliafordítások:
Nagy szerepük van a helyesírás fejlesztésében a nyomdáknak
és a nyomdászoknak (1471 Buda, Hess András)
Szótárak, nyelvünk tudatos vizsgálata: 1604 Szenci Molnár Albert: latin-magyar; magyar-latin szótár
Sylvester János összehasonlítja a nyelvünket a latinnal, a göröggel, a héberrel.
Az első magyarul írt helyesírási és nyelvhelyességi könyvet Geleji Katona István írta 1645-ben.
Heltai Gáspár (nyomdája is van már), tudatosan
terjeszti el az sz, ty, gy, ny, ly betűket.
A nyelvjárások folyamatosan közelednek egymáshoz, ennek végső lökést a nyelvújítás ad, ami vagy tízezer szóval gyarapította nyelvünket, és egységesítette nem csupán helyesírásban, hanem nyelvhasználatban, stílusban is.
A nyelvújítás
A nyelvújítás tudatos és rendszeres beavatkozás a nyelv szókincsének és egyéb jelrendszerének fejlődésébe.
A program: szókincsbővítés; az idegen szavak magyarral való helyettesítése; stílusújítás; az európai szintű tudomány és kultúra magyar nyelven való megszólaltatása.
Tágabb értelemben a XVIII. század végétől 1872-ig tart. (Szarvas Gábor folyóirata a Magyar Nyelvőr.)
Szűkebb értelemben Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok (1811) c. epigrammagyűjteményének megjelenésével kezdődik , és Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél c. kompromisszumajánló cikkel végződik.
Bessenyei György: Magyarság c. röpirata 1788
Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen
sohasem.
Az 1790-91-es országgyűlésen terjesztik elő először a magyar rendek követeléseiket, de államnyelvvé csak 1844-ben lesz a magyar nyelv.
A nyelvfejlesztés ügyét
szépírók és szakírók egyaránt támogatták.
Dugonics András Diószegi Sámuel növénytan,
Baróti Szabó Dávid Fazekas Mihály növénytan,
Csokonai V. Mihály Révai Miklós nyelvészet,
Kazinczy Ferenc Bugát Pál orvostudomány,
Szemere Pál - nyelvészet,
Kölcsey ferenc - nyelvészet, nyelvfilozófia és irodalmi
művek.
Az újítás hívei a NEOLÓGUSOK.
A régi állapotok féltő őrzői az ún. ortológusok.
Ez utóbbiak meg akarván akadályozni a nyelv rontását, kiadták a DEBRECENI GRAMMATIKÁT 1795-ben. "új és többnyire hamis kohókban vert szóknak formálásával a tiszta szép nyelv mintegy megszeplősíttetik. "
A Zemplén megyei Bányácskán (Széphalom) Kazinczy -- levelezésével és hatalmas szervező tevékenységével -- irodalmi és anyanyelvi életünk középpontjába kerül.
1811 Tövisek és virágok (gúnyos-ironikus epigrammák)
1813 Az ortológusok válasza: Mondolat c. gúnyirat
A kiadvány címlapján Kazinczy (Zafyr Czenczy) torzúrája
lovagol szamárháton a Parnasszusra. Összegyűjtötték az ortológusok a sikertelenül
újított, torz szavakat.
1815 Felelet a Mondolatra - Szemere Pál és Kölcsey Ferenc tanulmánya. Stílusparódia ez a mű, a Debreceni Grammatika terjengős, parlagias előadásmódját gúnyolja.
1819 Ortológus és neológus nálunk ésmás nemzeteknél
"Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes
neológus egyszersmind. " (Kazinczy)
A nyelvújítás azonban már hatott. Csokonai, Bajza, Révai Miklós, Kölcsey, később Vörösmarty, Petőfi és Arany is a megújított nyelven szólal meg. Kb. 10 000 szó gyökeret ver, és a nyelvi rendszerbe szépen beilleszkedik.
Néhány nyelvújítási szó pl.
Kazinczy: alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny,
dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv.
Eljárások:
nyelvjárási szavak bevonása a köznyelvbe: betyár,
burgonya, hullám, idom, kamat, bútor.
régi szavak felelevenítése: aggastyán (Ágoston), fegyelem, régi személynevek felelevenítése: Gyula, Béla, Zoltán, Géza
idegen szavak átalakítása: balanea (lat) -bálna; Leipzig - Lipcse
új szavak alkotása
SZÓKÉPZÉSSEL: boro-ng, érze-leg, laz-ít, épít-kezik, történ-elem, tenger-ész, állít--mány, foly-ékony, szenved-ély, péld-ány, alap-zat
SZÓVÉGEK LÁTSZÓLAGOS KÉPZŐVÉ alakításával: kegyenc, újonc, cukrászda, lövölde,
szóelvonással: kapál-kapa, árnyék-árny, tanít-tan, vizsgál-vizsga
szócsonkítással: címer-cím, zömök-zöm, gyárt-gyár
szóösszetétellel: búskomor, folyóirat, szemüveg,
szócsonkításos összetétel, összevonás (kontamináció): híg anyag: higany; levegő ég: lég; könnyű elméjű: könnyelmű
HARCOK:
Későbbi munka A magyar nyelv rendszere című. 1846.
Kiegyensúlyozó szerepe lett 1872-től a Magyar
Nyelvőr c. folyóiratnak. (Szarvas Gábor szerkeszti.)