Nyelvtan tételek – 2005
T É M A K Ö R: Ember és nyelv
T
é t e l: A nyelv, a beszéd és a gondolkodás
A
nyelv mint felhalmozott tudás, a nyelv mint jelrendszer. Nyelv és
gondolkodás, nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége,
összefüggése. A beszéd mint rendszerhálózat.
Feladat: Értelmezze a következő „egysoros” költeményt a nyelv, a beszéd és a gondolkodás összefüggéseire koncentrálva! „ Nem a kakas, az ember mondja, hogy kukurikú.” (Weöres S.)
T É M A K Ö R: Ember és nyelv
T é t e l: A mai magyar nyelvváltozatok
Feladat:
Ismertesse a magyar nyelv tagolódását! Készítsen néhány mondatos
párbeszédet a diáknyelv jellemzésére! Mi a véleménye a diáknyelvről?
T É M A K Ö R: A magyar nyelv története
T é t e l: A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom
Feladat: Idézzen néhány sort mindhárom nyelvemlékből! Mutassa meg, milyen törvényszerű hangváltozások találhatóak a Halotti beszéd első néhány mondatában! Milyen három elemű retorikai gondolatalakzatról híres a „Sermo super sepulcrum” jellemző részlete? Milyen egyéb költői szépségei vannak a „világ-virág” metaforának? Hogyan bizonyítható valamelyik nyelvemlékünk egy (-egy) részletével, hogy nyelvünk agglutináló?
T É M A K Ö R: A magyar nyelv története
T é t e l: Az írott és beszélt nyelvi norma kialakulása
A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján.
Feladat: Ismertesse a nyelvújítás fontosabb „harcait”, dokumentumait, eredményeit! Mutassa be szókincsünk keletkezésének/megújulásának legalább öt változatát a nyelvújítás korából!
T
É M A K Ö R: Nyelv és társadalom
T
é t e l: A nyelv területi tagolódása és társadalmi rétegződése
Nemzeti
nyelv, nyelvjárások, csoportnyelvek.
Feladat: Magyarázza el magyarul jól beszélő, de a magyar nyelv rétegződésével csak most ismerkedő, kínai anyanyelvű egyetemista barátjának, hogy miképpen tagolódik a magyar nyelv! Szinkron megközelítésű összefoglalásában legalább háromféle szempontot vegyen figyelembe nyelvünk változatainak csoportosításához! (Nem szükséges kínai nyelven megszólalnia!)
T
É M A K Ö R: Nyelv és társadalom
T é t e l: Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (Kommunikáció az Interneten)
Feladat: Tegyük fel, hogy Ön egy jóhírű középiskola webmestere! Alkossa meg az intézmény internetes weblapjának nyitó oldalát! Milyen információkat érdemes ott elhelyeznie? Ügyeljen az elrendezésre! Figyelemfelkeltésül alkalmazzon képeket és animációkat is! Melyek azok a "linkek" (hiperhivatkozások), amelyeket a nyitólapon elhelyezne? Mi legyen a weblapjáról szóló három legfontosabb információ, ha keresőkbe regisztrál? (Ha szükségesnek tartja, rajzolhat/illusztrálhat a rendelkezésére álló táblán!)
T É M A K Ö R: A nyelvi szintek
T
é t e l: Hangtan
A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere
Feladat: Jellemezze legalább négyféle szempontból a következő szavak minden hangját/betűjét: „A stílus maga az ember.” (Buffon)
T
É M A K Ö R: A nyelvi szintek
T é t e l: Alaktan és szótan
A morfémák, szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A képzők, jelek, ragok szerepe. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal.
Feladat: Bontsa morfémákra a következő mondat lexémáit! Jellemezze (nevezze meg) a morfémákat! „Helyesírásunkban négyféle alapelvet különböztetünk meg.” Milyen helyesírási alapelv szerint írandók az elemzett szavak?
T É M A K Ö R: A nyelvi szintek
T
é t e l: Alaktan és szótan
A
szófajok rendszere.
Feladat: Csoportosítsa a magyar nyelv szófajait! Állapítsa meg a következő mondat minden szavának szófaját!
„A
nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely,
Áldjon vagy verjen
sors keze,
Itt élned, halnod kell.” (Vörösmarty: Szózat –
részlet)
T
É M A K Ö R: A nyelvi szintek
T
é t e l: A mondat szintagmatikus szerkezete
A
mondat megszerkesztettsége, a szószerkezet mint nyelvi egység, az
alárendelő és a mellérendelő szintagma. Az egyszerű mondat részei;
mondatelemzés.
Feladat: Elemezze és ábrázolja ágrajzzal a következő mondatot! Sorolja fel a szintagmáit!
„Kék, piros, sárga, összekent képeket láttam álmaimban…” (J.A. Eszmélet – részlet)
T É M A K Ö R: Kommunikáció
T é t e l: A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései a kifejezésmóddal; a kommunikáció és a metakommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei
Feladat: Olvassa
fel legalább háromféle "szerepben" az alábbi szöveget!
Milyen kommunikációs helyzetbe (kontextusba) képzelte magát a
különböző felolvasások alkalmával? Milyen metakommunikációs (nyelvi
és nem nyelvi) eszközöket kellett alkalmaznia ahhoz, hogy
közvetíthesse a megszólaló kontextusát és személyiségét?
"A tizenhat éves idegzet izmai éppúgy bírják a terhet, akár a talpaké. Az meg már a természetemhez tartozott (mint annyi kamaszéhoz), hogy ha sajnálnak, arra mosolyt, ha féltenek és óvnak, arra hetykélkedést indítson bennem a hála. Köszönet helyébe tréfát."
(Illyés Gyula: Beatrice apródjai – részlet)
T É M A K Ö R: Kommunikáció
T é t e l: Kommunikációs funkciók és közlésmódok – az érzelmi intelligencia megnyilvánulása a komunikációban
A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek tipikus kommunikációs konfliktusai és lehetséges feloldásuk. A beszélgetés lelki, érzelmi jelentősége, szerepe.
Feladat: Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget! Elemezze azt a kommunikációs technikák alkalmazásának szempontjait figyelembe véve! Figyeljen a beszélgetés kommunikációs-érzelmi szerepére!
„ÉRZELMI ZSENIALITÁS: EGY ESETTÖRTÉNET
Ha a társas rátermettség mércéje, hogy csillapítani tudjuk-e mások gyötrő érzelmeit, szót érteni a dühöngővel bizonyára felülmúlhatatlan csúcsteljesítmény. A harag önszabályozására és az érzelmi ragályra vonatkozó adatok arra mutatnak, hogy célravezető stratégia lehet a dühös személy figyelmét elterelni, érzéseit, szempontját empátiával nyugtázni, majd belevonni egy másfajta perspektívába, s ezáltal pozitívabbra hangolni égelmeit - egyfajta érzelmi dzsúdó ez.
Az érzelmi befolyásolás művészetének e kivételes mesterfokát példázza az a történet, amit régi barátomtól, a néhai Terry Dobsontól hallottam: az ötvenes években az egyik első amerikai volt, aki Japánban sajátította el az aikido harcművészetet. Egyik délután Tokió külvárosán át vitte hazafelé a helyiérdekű, amikor a vonatra felszállt egy tagbaszakadt, elkoszolódott melós, kötekedő kedvében, ráadásul tökrészegen. Jobbra-balra tántorogva terrorizálni kezdte az utazóközönséget: harsogva káromkodott, meglökött egy kisgyermekes anyát, aki elterült egy idősebb házaspár ölében, ezek meg felpattantak a helyükről, hogy a kocsi túlsó végében tipródók közt elvegyüljenek A részeg folytatta a lökdösődést (dühében el-elvétve áldozatait), majd megragadta a fémrudat a kocsi közepén, és üvöltve próbálta kirántani a helyéből.
Ezen a ponton Terry, aki a napi nyolcórás aikidoedzések jóvoltából csúcsformában volt, idejét látta közbelépni, még mielőtt valaki komolyan megsérül. De eszébe jutott, mire oktatta a tanára: „Az aikido a békülés művészete. Aki verekedni akar, megszakítja kapcsolatát a világegyetemmel. Ha más leigázására törsz, már vereséget szenvedtél. A konfliktus elsimítását tanuljuk, nem a gerjesztését."
Terry a tanfolyam kezdetén megfogadta oktatójának, hogy soha nem kezdeményez viadalt, és harcművészetével csakis mint önvédelemmel él. Most végre a való életben is próbára teheti aikidotudományát, teljes joggal. A sóbálvánnyá dermedt utasok pillantásainak kereszttüzében Terry lassan, elszántan nekigyürkőzött.
A részeg meglátta, Felüvöltött: - Nézd csak! Egy idegen! Hát nem tudod, mi itt a szokás?! Majd én megtanítlak! - és készült nekimenni.
De még mielőtt a tettek mezejére léphetett volna, a háta mögött furcsán derűs kiáltás harsant: - Hej!
Mintha rég nem látott kedves barátnak szólt volna a szívélyes üdvözlés. A részeg meglepetten fordult hátra: madárcsontú, jó hetvenes japán emberke ült ott, kimonóban. Ragyogó arccal nézett a részege, és könnyed mozdulattal odaintette magához. Jöjjön már ide - kérte kedvesen.
A részeg fújtatva odatrappolt: - Mi a fenét akarsz? - Terry készen állt, hogy az első gyanús mozdulatra földhöz vágja.
- Mit ivott? - kérdezte a öreg csillogó szemmel a részegtől. - Szakét ittam. Mi köze hozzá? - bömbölte a részeg.
- Szakét ivott? De hiszen az remek - válaszolta az öreg. Tudja, én is nagyon szeretem a szakét. Esténként a feleségemmel, hetvenhat éves már, tudja, melegítünk egy kis üveg szakét, kivisszük a kertbe, és elüldögélünk a kispadon... - És mesélt, mesélt tovább a datolyaszilvafáról az udvarán, a kertjéről, meg hogy milyen jólesik este a szaké.
A részeg arca lassan kisimult, míg az öreg beszélt, keze már nem szorult ökölbe. - Én is szeretem a datolyaszilvát- csuklott el a hangja.
- És biztosan van kedves felesége is - mondta eleven hangon az öregember.
- Jaj, nincs - szakadt ki a munkásemberből. - Meghalt az asszony. - És zokogva számolt be arról, hogyan veszítette el feleségét, otthonát, munkáját, mennyire mardossa a szégyen.
Amikor Terry kiszállt, hátranézve látta, hogy az öreg arra buzdítja a díjbirkózót, öntse ki neki a szívét, az meg elterül a ülésen, és a fejét az öreg ölébe hajtja.
Érzelmi zsenialitás ez a javából.” (Részlet Daniel Goleman Érzelmi intelligencia c. könyvéből)
T É M A K Ö R: A szöveg
T é t e l: A szöveg szóban és írásban
A
szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg
előadására.
A szövegfonetikai eszközök (pl. a hangerő, a tempó,
szünet, az írásjelek) értelmes, kifejező alkalmazása.
Feladat: Olvassa fel először rosszul, majd jól az alábbi szöveget! Éljen mindkét esetben a szövegfonetikai eszközök használatával!
”<<No kiskondás - mondta magában - most mutasd meg, mit tudsz!>> Felszedelőzködött, ment, mendegélt árkon-bokron, hegyen-völgyön keresztül. A pogácsa fogytán volt már, de csak nem talált még a király kastélyára. <<Mit csináljak már? Éhen vesszek? Ha ezt tudom, el se indultam volna!>>” (Illyés 77 magyar népmese)
T É M A K Ö R: A szöveg
T
é t e l: A szöveg kifejtettsége
Mit
jelent a szöveg kifejtettsége? Milyen forrásokból egészülnek ki a
szöveg kifejtetlen elemei?
Feladat: Állapítsa meg, hogy az alábbi szövegben milyen tartalom nincs grammatikailag (nyelvileg) kifejezve!
"
A legyintés ésszerű, többek között azért, mert nem időigényes, de
annál sokatmondóbb. Használatával elkerülhető a szószaporítás. Aki
legyint, az nem bírál, nem méltatlankodik, és nem ítél: kizárólag
fittyet hány. Ez a magyarázata annak, hogy arca mindig fegyelmezett,
sőt udvarias. Már csak verejték híján is, mely mindezt lemoshatná
róla."
(Ancsel Éva)
T É M A K Ö R: A szövegtípusok
T
é t e l: A kommunikációs színterek
A
továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok
(pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás,
hozzászólás) normái.
Feladat:
Készítse el egy európai pályázathoz karrieréletrajzát! Ragaszkodjon
az ismert sémához, de rugalmasan kezelje azt: formálja saját
személyiségéhez!
T
É M A K Ö R: A szövegtípusok
T
é t e l: A média, az elektronikus kommunikáció
Az
elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai
(e-mail, Internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása (pl.
saját tapasztalatok, nézetek, vélemények értelmezésével).
Feladat: Tegyük fel, hogy Ön egy Internetes portál reklámmenedzsere! Előadást tart üzletembereknek arról, hogy miért érdemesebb az Ön portálján reklámanyagokat elhelyezni, mint a hagyományos médiában. Írja meg előadásának kulcsmondatait, és mondja el őket meggyőzően!
T É M A K Ö R: A retorika alapjai
T
é t e l: A nyilvános beszéd
A
nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli
kritériumai.
Feladat: Készítse el egy országgyűlési felszólalás protokollvázlatát úgy, hogy egy kezdő országgyűlési képviselő is tudja majd, mit és hogyan kell tennie ahhoz, hogy a közszereplés viselkedési és nyelvi normáit ne sértse meg!
T É M A K Ö R: A retorika alapjai
T é t e l: A meggyőzés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei.
Feladat: Elemezze Vörösmarty Szózatát retorikai szempontból! Hasonlítsa össze a „beszélő” és „hallgató” viszonyát azzal a viszonyrendszerrel, amely Kölcsey Himnuszában rejlik!
T
É M A K Ö R: Stílus és jelentés
T
é t e l: A szójelentés
A
szóhasználat nyelvtani és jelentésbeli kötöttségei.
A nyelvi
jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.
Feladat: Állapítsa meg, milyen jelentéstani csoportba sorolhatók a következő szavak! Gépzsír, tojórépa, krumpli, burgonya, levél, ég, les.
Gyűjtsön legalább 3-3 szinonimát a következő szavakhoz! Okos, buta, vidám, szomorú.
T É M A K Ö R: Stílus és jelentés
T
é t e l: Stíluseszközök
A
képszerűség stíluseszközei és hatása: képek és összetett
képrendszerek felismerése, értelmezése.
Feladat: "Fejtse meg", értelmezze a következő idézet komplex képrendszerét!
"Földtől eloldja az eget
a hajnal, s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek." (J. A. Eszmélet - részlet)
T É M A K Ö R: Stílus és jelentés
T
é t e l: 1.9.5. A nyelvi elrendezés hatása
Az egyszerűbb alakzatok
fajtái és hatásuk: a gondolatritmus, variáció, fokozás, halmozás,
mondatpárhuzam, kihagyás, késleltetés, célzás.
Feladat:
Keressen néhány példát a következő versrészletből a sajátos művészi
szövegalkotásra! Állapítsa meg, milyen alakzatok találhatók a
szövegben!
"Reszket
a bokor, mert madárka szállott rá,
reszket a lelkem, mert eszembe
jutottál.
Eszembe jutottál kicsiny kis leányka,
te a nagyvilág
legnagyobb gyémántja."
(Petőfi
Sándor)