Azonos alakúság, többértelműség és rokonértelműség a nyelvben

Minden szónak van hangalakja és jelentése.

A hangalak: értelmes hangsor. A jelentés: a valóság egyes elemeire utal - a jel használati értéke.

I. A hangalak és jelentés kapcsolata:

- általában önkényes és szokásszerű, megállapodáson alapul;

- szükségszerű és okszerű, ha a hangalakból következtetni lehet a jelentésre (hangutánzó és hangulatfestő szavak) H - J.

A HANGULATFESTŐ SZAVAK

Cselekvéseket ábrázolnak vagy tulajdonságokat jellemeznek hangzásukkal (libeg, pipogya, bólingat).

A „csengőszó” szó hangalakja pl. jellegzetes hangokat, zörejeket utánoz.

II. A jelölő és a jelentés viszonya alapján a szavak egyjelentésűek, többjelentésűek, rokon értelműek, egyalakúak, többalakúak, azonos alakúak és hasonló alakúak lehetnek.

1. Az egyjelentésű szó hangsora egyetlen jelentést (H - J) idéz fel (fém, műanyag, négy, piros, hétfő stb.).

2. A TÖBBJELENTÉSŰ SZÓ hangalakjához többféle jelentés fűződik, és e jelentések között kapcsolat van. (J1-H-J2)  

A többféle jelentés közül az egyik az eredeti, az alapjelentés, a többi a későbben kialakult második, harmadik… jelentés: mellékjelentések (levél, daru, toll, zebra stb.).

3. AZ AZONOS ALAKÚ SZAVAK (homonimák) két vagy több jelentése között nincs kapcsolat, a hangalak véletlenül azonos; legtöbbször a szófajuk is eltérő (ég, ősz, tőke, vár, terem, nyúl stb.).

Az azonos-alakúság nem zavarja a kommunikációt. Az adott beszédhelyzetben már nincs homonimitás; mind a szónak, mind a toldalékoknak a mondatban csak egyetlen jelentése van.

A viccek, találós kérdések nyelvi humora sokszor fakad az azonos hangalak mögött megbúvó kétféle jelentésből.

4. A ROKON ÉRTELMŰ SZAVAK (szinonimák) teljesen eltérő hangalakokkal több azonos vagy nagyon hasonló jelentést fejeznek ki.

A jelentésbeli azonosságot mutató rokon értelmű kukorica, tengeri szavak sem cserélhetők fel bármikor, használatuk stílusértéke, ill. érvényességi köre eltérő is lehet.

5. Több alakú a nyelvi jel, ha egy jelentést alakváltozatokkal fejezünk ki. Lehetnek:

- tőszavak: csepp - csöpp; lány - leány; foltoz - foldoz;

- toldalékos formák: kérd - kérjed; fogózkodik - fogódzkodik; oly ­olyan stb.

6. A HASONLÓ ALAKÚ szavaknak csak a hangzása hasonló, a hangalakjuk és a jelentésük eltérő, semmiféle kapcsolat nincs közöttük, nem szabad összekeverni őket:

egyelőre (most és még egy kis ideig) - egyenlőre (egyenlő alakúra) fáradság (fáradozás) - fáradtság (fáradt állapot).

A jelölő és a jelentés viszonya alapján a toldalékok is lehetnek:

1. Egyjelentésűek: -é birtokjel: lányoké, -hat, -het igeképző: olvashat.

2.Többjelentésűek: az -s képzőnek sok jelentésárnyalata van: Julis (becéző), nádas (gyűjtőnevet hoz létre), órás (foglalkozásnevet hoz létre);

3. Rokon értelműek: a cselekvés eredményét „jelenti" három képzőnk is: -at, -et (épület), -mány, -mény (költemény), -vány, -vény (kiáltvány).

4. Egyalakúak: -ig (házig, ötig, keddig), -i (pécsi, budai).

5. Több alakúak: -ban, -ben (házban, ötben), -hoz, -hez, -höz (házhoz, kéz­hez, könyvhöz).

6. Azonos alakúak: -at, -et: hallat, testet (műveltető igeképző) - látszat, ere­zet (tőnév-képző), -t: ajtót, embert (tárgyrag) - beszélt, aludt (a múlt idő jele).