1. A MONDAT a beszéd és az írás legkisebb egysége;
rendszerint nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek
láncszemnyi részeként. Minimális közlemény, amely a kommunikációs folyamatot
egy közlésmozzanattal (tájékoztató, felhívó vagy kifejező szereppel) építi
tovább. Ez a tény erősen befolyásolja az egyes mondat tartalmát és
szerkesztettségét.
A mondat egy adott közlésfolyamatban kapcsolatot teremt a beszélő, a hallgató és a valóság között.
A mondatban
kifejeződik a beszélőnek - a valósághoz való viszonya és
-
abbéli szándéka, hogy a beszédével valamilyen hatást akar tenni a hallgatóra.
A
mondatokban a kifejeződő tartalom és a beszélő szándéka együtt jelenik meg: - a
tartalom: a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége + az egyéni
nyelvhasználatból eredő másodlagos jelentés
- a szándék az, amit a beszélő a mondat
megalkotásával meg akar valósítani (pl. tájékoztat, felhív, érzelmet fejez ki;
kér, visszautasít stb.)
- a szándékolt hatás: a hallgató befolyásolására
is törekszik a beszélő (elgondolkodtatja, cselekvésre ösztönzi stb.)
A
beszélőnek a valósághoz való viszonya és a beszélő szándéka, a mondanivalója -~
erősen hat a mondatok nyelvi megformálásának módjára
~ az
ezen alapuló eltérő kifejezésmód: a MODALITÁS.
Szándék Tartalom A mondat kommunikációs fajtái kifejezés érzelem; akarat
felkiáltás; óhajtás
közlés gondolat; akarat kijelentés; felszólítás érdeklődés tájékozódás
kérdés
A
mondat lényeges (de nem kötelezd tulajdonsága a szerkesztettsége: a nyelvieszközök
összekapcsolása a nyelv szabályainak és a beszédhelyzetnek megtelelően. A
mondatokat a szavak összefűzésével alkotjuk, de vannak egy szóból álló
mondatok is.
Az
egyszerű mondat szerkezete szerint lehet: A)TAGOLT MONDAT:
a) szerkezetileg teljes (jól felismerhető az
alanyi-állítmányi rész) 1. tőmondat: A - Á (bővítmények nélkül)
Kati felelt. Feleltem
2. bővített
mondat: A - Á +
bővítmény/ek/ Kati jól felelt. (+ módH)
Tegnap jól feleltem. (+ iH + módH)
b) szerkezetileg
hiányos (hiányozhat a fő mondatrészek egyike, vagy mindkettő, de a beszédhelyzetben, a
szövegösszefüggésben pontosan érthető -
könnyen kiegészíthető)
(- Hová mentek?)
-A gépterembe. (Kiegészítve: A gépterembe megyünk.)
B)TAGOLATLAN MONDAT: (az alanyi-állítmányi rész
nincs nyelvileg kifejezve, és nem is egészíthető ki pontosan)
Rajta! Éva néni!
A
MONDATRÉSZEK
A mondatok - mint nyelvi elemekből szerkesztett egységek - mondatrészekből épülnek fel. A szavak
a mondaton belüli összefüggéseik alapján öt
mondatrész szerepét tölthetik be:
- fő
mondatrészek: alany, állítmány
-
bővítmények: tárgy, határozók, jelzők
A SZÓSZERKEZETEK
A
mondatok általában nem egyszerűen szavakból, hanem egymással nyelvtanilag
meghatározott viszonyban lévő szavak kapcsolataiból: szószerkezetekből állnak.
- Hozzárendelő szerkezet: mindegyik feltételezi a
másikat, a kettő együtt adja a mondat
szerkezeti magját:
Kati felelt. A-Á
- Alárendelő szerkezet: van egy alaptag <- azt
bővíti a meghatározó tag (tárgy,
határozó vagy jelző)
(Kati) jól felelt A
H
- Mellérendelő szerkezet: halmozott
mondatrészek Kati és Éva (felelt).
A , A