1. FELADATSOR
Összeállította: Varga Judit, judit.varga@dft.hu
SZÖVEGÉRTÉS (40 PONT)
Olvassa el figyelmesen az alábbi
szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!
A filmhíradó mind a hírközlés tevékenysége, mind a filmműfajok szempontjából átmeneti jelenség. Átmeneti egyrészt, mert rendelkezik ugyan a kommunikáció legérzékletesebb eszközével, a vizualitással, de a hírtovábbítás hatékonyságában, gyorsaságában még nem veszi fel a versenyt az írott sajtóval vagy a rádióval; erre csak a televízió lesz képes. Átmeneti azért is, mert nem tekinthető fikciós műfajnak, bár - kiváltképp a hatvanas évekig - számtalan fikciós elemet használ fel - és nemcsak a szocialista országokban -, de nem tekinthető dokumentumfilmnek sem, hiszen hírközvetítő funkciója miatt a dokumentumfilm műfaji kompozíciós szabályai alig érvényesülhetnek (elsősorban a tudósítások rövidsége miatt). A heti filmhíradó lényege nem az új hírek naprakész továbbítása, hanem a már ismert események vizuális illusztrálása, illetve értékelő összefoglalása. A híradóbeli eseményeit hírértéke nem magában az esemény tényében van, hanem a látványban, amit az esemény nyújt. Ezt a látványt azonban már nyilvánvaló módon a film közege hozza létre, és ez az alapja annak az önállóságnak, ami a filmhíradó műfaját a hagyományos értelemben vett hírekkel és eseményekkel szentben jellemzi. Nemcsak az áll a filmhíradó szabadságában, hogy eldöntse, mit tekint "hírnek" hiszen nem feladata a naprakész informálás - hanem az is, hogy kiválassza, mi az, ami látványként megjeleníthető a "hírként" kezelt eseményből. A sztálinista filmhíradóban ez a műfajban eleve benne rejlő hírekkel szembeni függetlenség odáig fokozódik, hogy megfordul a "hír" és a hozzá fűzött vizuális kommentár viszonya: nem a kép illusztrálja a hírt, hanem a kép önmaga válik hírré. A "hírek" mögött nem események, hanem vizuális emblémák állnak. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a filmhíradók képei "hazugságokat" állítanak, ahogy ezt Kracauer a náci propagandafilmek kapcsán elemezte. Ott a háború valósága és a képek által bemutatott események tisztán összevethetők voltak egymással. A sztálinista filmhíradó ennél jóval messzebbre megy: az esetek többségében nem létezik olyan valóságdarab, amely a híradók képeiben foglalt eseményekkel összevethető volna. Amikor látjuk például Szabó Máriát, az önkéntes ápolónőt, amint a tanfolyamról visszatérve a munkahelyén, a TSZ gépállomásán segítségére siet az épp könnyebb balesetet szenvedő munkásnak, akkor nyilvánvalóan nem vethető fel, hogy az e híradókép alapjául szolgáló esemény igaz-e. Nincs olyan valóság, ami ennek a látványnak megfeleljen, még akkor sem, hogyha Szabó Mária történetesen létező személy, valóban önkéntes ápolónő, s munkahelyén valaki egyszer tényleg megvágta a kezét, ő pedig segített rajta. Az, amit a képen látunk, fikció, s a valósághoz nem a tények szintjén, csak egy elvont, eszmei szinten van köze. Olyan híradást látunk, amely se nem hazudik, se nem mond igazat: azt az egyszeri eseményt, ami a "hír" alapjául szolgált, maga a híradó hozta létre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bizonyos esetekben ne lehetne hazugságokat kimutatni a híradókban. Az esetek többségében azonban nem arról van szó, hogy mást mondanak valamilyen eseményről, mint ami a valóságban megtörtént, hanem egyszerűen egy másfajta valóságról beszélnek.
Mindenfajta híradásnak megvannak a tipikus eseményei, amelyek közlésére képi vagy verbális sémák alakulnak ki. A sztálinista filmhíradóban az az egyedülálló, hogy a valóságtól való szinte teljes függetlensége miatt ezek a sémák önmagukban hoznak létre egy teljes világot, amelynek esztétikai szervezettsége tökéletesen képes pótolni mindenféle valóságosságra irányuló igényt. A híradók világa nem a valóság meghamisítása, hanem utópikus látomás, egy nem létező, reménybeli világ "dokumentatív" képe. Egy világé, amelyben mindenki boldog, mindenki elégedett, senki semmiben nem szenved hiányt, mindenki mindenkivel egyetért, és aki nem ért egyet, az ellenség, de az azonnal meg is bűnhődik. Ebben a világban minden a munka és a sport, a munkásnak nincs szüksége másra, csak ideológiai útmutatásra, amit a gyakori nagygyűléseken meg is kap. Az emberek mindenről maguk döntenek, s mindig egyhangú döntésüket azonnal maradéktalanul végre is hajtják. A híradók ennek a világnak az "eseményeiről" tudósítanak.
(Kovács András Bálint: Adalékok az ötvenes évek magyar filmhíradóinak ikonográfiájához. In. Szerk. György Péter és Turai Hedvig: A művészet katonái. Corvina Kiadó, 1992.)
***
1. Milyen szempontból átmeneti jelenség a filmhíradó? Milyen műfajokkal való összehasonlításban mutatkozik meg ez a tulajdonsága a szerző szerint? (7 pont)
2. Milyen különbségek mutatják egyedülállóságát és átmeneti jellegét az előző feladatban megjelölt összehasonlításokban? (7 pont)
3. Mi a lényege a heti filmhíradónak? Mi jellemző hír és kép viszonyára ebben a műfajban, s ez a viszony miből következik? Mi jellemzi ebből a szempontból a sztálinista filmhíradót? (5 pont)
4. Mi a különbség a náci propagandafilmek és a sztálinista filmhíradó között? Milyen példát hoz fel erre a jelenségre a tanulmány szerzője? (5 pont)
5. Mivel magyarázza a szerző, hogy nincs szükség rá egy valóságdarab, amelyre vonatkozna a filmhíradó? (3 pont)
6. Mi az, ami helyettesíti azt a valóságdarabot, amire vonatkozhatna a hír, mi jellemző erre a világra? A filmhíradóban milyen társadalom képe jelenik meg? (10 pont)
7. Hogyan jellemezné az alábbi képeket a szöveg alapján röviden? Három mondatban fogalmazza meg, mit tart a legfontosabbnak, amit el kell mondani a képekről a szöveg alapján! (3 pont)
ILLUSZTRÁCIÓK
Amoszov szovjet olvasztár a gyorsöntés módszereire oktatja magyar kollégáit. Filmhíradó részlet, 1953
A Rákosi Művek olvasztárai levelet írnak Amoszov szovjet olvasztárnak. Filmhíradó részlet, 1953
****************************
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ SZÖVEGÉRTÉS (40 PONT)
1. Milyen szempontból átmeneti jelenség a
filmhíradó? Milyen műfajokkal való összehasonlításban mutatkozik meg ez a
tulajdonsága a szerző szerint?
A hírközlés tevékenysége (1.) és a filmműfajok
(2.) tekintetében is átmeneti jelenség.
Lehetséges műfaji összehasonlításként
megjelöli a szerző a sajtót (1.), a rádiót (2.), a televíziót (3.),
fikciós műfajokat (játékfilm) (4.), dokumentumfilmet (5.). (7
pont) Elemenként 1-1 pont
2. Milyen különbségek mutatják
egyedülállóságát és átmeneti
jellegét az előző feladatban megjelölt összehasonlításokban? (7 pont)
A hírközlés tevékenységének tekintetében
rendelkezik már a képi megjelenítés eszközével (1.), de még nem olyan gyors a
hírtovábbítás hatékonyságában, mint a televízió (2.), így nem veszi fel a
versenyt a sajtóval vagy a rádióval (3.).
Nem tekinthető fikciós műfajnak,
bár számtalan fikciós elemet használt fél (1.), hírközlő funkciója miatt
(2.), és a tudósítások rövidsége miatt (3.) a dokumentumfilm műfaji
sajátosságai sem érvényesek rá (4.). Elemenként
1-1 pont
3. Mi a lényege a heti
filmhíradónak? Mi jellemző hír és kép viszonyára ebben a műfajban,
s ez a viszony miből következik? Mi jellemzi ebből a
szempontból a sztálinista filmhíradót? (5 pont)
A heti filmhíradó lényege a már ismert események képi
illusztrálása (1.), és értékelő összefoglalása (2.).
Ebből adódóan a filmhíradó döntheti el
azt is, hogy mi az, ami látványként megjeleníthető a hírként kezelt
eseményből.
A sztálinista filmhíradóban ez odáig tájul,
megfordul hír és a hozzá fűzött képi kommentár viszonya (1.), a kép önmaga
válik hírré (2.). Elemenként 1-1 pont
4. Mi a különbség a náci
propagandafilmek és a sztálinista filmhíradó között? Milyen példát hoz
fel erre a jelen ségre a tanulmány szerzője? (5
pont)
A náci propagandafilmek képei hazugságokat
állítottak.
A sztálinista filmhíradóban, általában nincs
olyan valóságdarab, amely összevethető lenne a filmhíradóban megjelenő
képekkel (1.). Itt a híradó hozza létre azt az eseményt, ami a hír alapjául
szolgál, tehát egy másfajta valóság jelenik meg benne (2.), ahol nem
értelmezhetőek a hazugság/igazság fogalmak (3.)
Ilyen másfajta valóságra hozza fel példaként
a szerző Szabó Máriáról, az önkéntes ápolónőről szóló hírt.
Elemenként 1-1 pont
5. Mivel magyarázza a szerző,
hogy nem szükséges egy valóságdarab, amelyre vonatkozna a filmhíradó?
(3 pont)
A híradás minden formájában kialakulnak
bizonyos sémák tipikus események ábrázolására.
A sztálini filmhíradóban az az egyedülálló, hogy ezek a sémák önmagukban hoznak létre
egy különálló világot. Ennek a világnak az esztétikai szervezettsége képes
pótolni a valóságosságra irányuló igényt. Elemenként
1-1 pont
6. Mi az, ami helyettesíti azt a valóságdarabot, amire
vonatkozhatna a hír, mi jellemző erre a világra? A filmhír
adóban milyen társadalom képe jelenik meg? (10 pont)
A híradók világa utópikus látomás egy nem
létező, reménybeli világ dokumentatív képe.
Erre a világra jellemző,
hogy mindenki boldog és elégedett (1.), senki nem szenved hiányt (2.), mindenki
mindenkivel egyetért (3.), aki nem, az pedig ellenség és megbűnhődik
(4.). A munka és a sport tölti ki az emberek idejét (5.), és természetesen az
ideológiai útmutatás (6.). Az emberek maguk döntenek (7.), mindig egyhangú
döntés születik, és azt végre is hajtják. (8.)
A szocialista társadalom
utópisztikus képe jelenik meg tehát a filmhíradókon. Elemenként 1-1 pont
7. Hogyan jellemezné az alábbi képeket a
szöveg alapján röviden? Három mondatban fogalmazza meg, mit tart a
legfontosabbnak, amit el kell mondani a képekről a szöveg alapján! (3 pont)
A filmhíradóban bemutatott képsorok az
idealizált világra vonatkoztatottak s ez a világ jelenik meg a képeken.
A képen látható munkások is ilyen idealizált
prototípusok.
A valóságban egy beállított képsorról van szó
(más megoldás is elfogadható). Elemenként
1-1 pont