Szövegértési teszt javítókulcsa egy középszintű érettségiről - 2006
1. Vidor Ferenc építész előadása a Magyar Televízió népszerű ismeretterjesztő sorozatában,
a Mindentudás Egyetemén is elhangzott. A szöveg alapján indokolja legalább
három érvvel, miért kapott helyet e téma is az előadások között!
Lehetséges válaszelemek:
– a várostervezés és a városfejlesztés önálló tudományterület, tudásterület;
– a téma közérdekű jellege;
– a jövő épített környezete iránti felelősség nem csak a várostervezőkre hárul;
– a városok, a múlt értékeinek megbecsülése közös ügy.
Adható 3, 2, 1, 0 pont.
Három helytálló válaszelem = 3 pont, két jó válaszelem =2 pont, egy jó válaszelem =1
pont.
Téves, hiányzó válasz = 0 pont.
2. Milyen logikai-tartalmi viszonyt jelölnek az alábbi mondatok aláhúzott kötőszavai?
Fontos látnunk, hogy e burkok nemcsak védenek a külvilágtól, hanem össze is
kapcsolnak vele […]
tartalmi-logikai viszony: kapcsolatos (mellérendelő)
A szó alapjelentése szerint leginkább a házamban, a lakásomban vagyok „otthon” – mert
ott érzem magam a leginkább biztonságban.
tartalmi-logikai viszony: oksági (okhatározói alárendelés)
2 jó válaszelem = 2 pont,
1 jó válaszelem = 1 pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
3. Mit jelentenek az alábbi, a szöveg első két bekezdésében található idegen eredetű
szavak? Adja meg e szavak közkeletű, magyar megfelelőjét!
produktum: termék, eredmény
metropolis: nagyváros, világváros
komplex: összetett, többrétű
Egyszavas értelmezést is fogadjunk el!
Adható 3, 2, 1, 0 pont.
3 jó válaszelem = 3 pont, 2 jó válaszelem = 2 pont, 1 jó válaszelem = 1 pont.
Téves, hiányzó válasz = 0 pont.
4. Vidor Ferenc többször használ metaforikus kifejezést előadásában. Egy-egy mondatban
értelmezze az alábbi kifejezések szövegbeli jelentését!
Lehetséges válaszelemek:
a város arculata (l. első bekezdés)
A város azon jellemzőinek összessége, amely a vallás, a kultúra, a gazdaság, az ott élő
emberek társadalmi viszonyai, a tudomány, a technika és a művészetek hatására alakult
ki (formálódott meg). (Mindezek ugyanúgy jellemzik a várost, ahogy az egyes embert
jellemzik saját arcvonásai.)
a tudomány lámpása (l. második bekezdés)
A tudományos gondolkodás rá tud világítani az összetett valóság egészére, illetve
megmagyarázza, értelmezi a valóság egy-egy szeletét. A „tudomány lámpása” révén az
ismeretlen jelenség, összefüggés ismertté válik, válhat.
(a város) élő organizmus (l. utolsó bekezdés)
A város az élő szervezethez hasonlóan folyamatosan változik, és állandó kölcsönhatásban
van környezetével.
Adható 6, 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.
Válaszonként 2, 1, 0 pont.
Egy-egy kifejezés helytálló, értelmes magyarázata = 2 pont.
Csak egy elemében helytálló (leegyszerűsítő, szóismétléssel magyarázó, egy-egy
elemében hiányos) értelmezés = 1 pont
Téves, hiányzó válasz = 0 pont.
5. A szerző már az első bekezdésben felteszi azt a kérdést, hogy van-e a városnak jövője.
Mivel indokolja e kérdés jogosságát? Két érvet említsen!
Lehetséges válaszelemek:
A jelenlegi tendencia a városok növekedése, terjeszkedése (városból metropolis, metropolisból
városrégió).
Ez a városlakók számára már-már elviselhetetlen, nyomasztó, személytelen világot teremt.
Adható 2, 1, 0 pont.
Helytálló, értelmes indoklás = 2 pont.
Csak egy elemében helytálló (leegyszerűsítő, hiányos) indoklás = 1 pont
Téves, hiányzó válasz = 0 pont.
6. Mendöl Tibor idézett véleménye alapján nevezze meg, milyen tudományágak foglalkoznak
a városjelenséggel! Nevezzen meg három tudományterületet!
- szociológia (társadalomtudományok)
- műszaki várostudomány (műszaki tudományok)
- jog(tudomány)
Adható 3, 2, 1, 0 pont.
3 jó válaszelem = 3 pont, 2 jó válaszelem = 2 pont, 1 jó válaszelem = 1 pont.
Téves, hiányzó válasz = 0 pont.
7. A szöveg alapján igazolja a szerző állítását: A város nem nagyra nőtt falu. Legalább
négy érvet említsen!
Lehetséges tartalmi elemek:
– nem a lakosság számától függ a városias jelleg (vö. a város nem a lakosság egyszerű megsokasodása);
– a város térbeli kiterjedését a koncentráltság jellemzi, a faluközösség a térben szétszórtabban
él;
– a városiasodás (urbanizáció) a városi életmódot is magával hozza;
– a város a térben érzékelhetően elkülönül a környezetétől;
– a város kulturális, közigazgatási, politikai, kereskedelmi központ;
– a társadalmi érintkezés és a közösségi kommunikáció színtere;
– építményei révén esztétikai vonzereje is van;
– képes befogadni és „szétsugározni” a szellemi, kulturális javakat.
Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont.
4 jó válaszelem = 4 pont, 3 jó válaszelem = 3 pont, 2 jó válaszelem = 2 pont, 1 jó
válaszelem = 1 pont.
Téves, hiányzó válasz = 0 pont.
8. Készítse el A mában élő múlt című szövegrész vázlatát! Vázlata legalább hat pontból
álljon!
Lehetséges vázlat:
1. A város nem nagyra nőtt falu
2. Koncentrálódás:
a) vallási
b) uralmi
c) szellemi
3. Illeszkedés a földrajzi környezetbe:
a) kereskedelmi útvonalak
b) védelmi szempontok
4. A városfal szerepe:
a) elhatárolódás
b) katonai védelmi funkció
c) közigazgatási határ
5. Közösségi kommunikáció: a város felé törekvők irányítása, a város életének szabályozása
6. Esztétikai igény:
a) vonzerő
b) tartós fennmaradás
c) befogadás
d) kisugárzás
Ilyen részletező és differenciált vázlat nem várható el a vizsgázóktól; az értékelés során az
elkészített vázlat koherenciáját, logikáját és a benne szereplő – értelmes – közléseket kell
figyelembe venni.
Adható 6, 5, 4, 3, 2, 0 pont. 1 pont nem adható.
6 értelmes közlés = 6 pont,
5 értelmes közlés = 5 pont,
4 értelmes közlés = 4 pont,
3 értelmes közlés = 3 pont,
2 értelmes közlés = 2 pont,
csak egy közlés, hiányzó válasz = 0 pont.
9. A szöveg alapján döntse el, hogy az alábbi állítások összhangban vannak-e az előadó
felfogásával! Karikázza be a helyesnek talált választ!
A közérzetem a külvilággal való kapcsolatomtól függ. Igen / Nem
Az épített környezet és az öltözködés elsősorban divatjelenség. Igen / Nem
Az otthon arra való, hogy elzárjon a külvilágtól. Igen / Nem
Minden városnak van kultúrája, szelleme és lelke is. Igen / Nem
Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont.
4 jó válasz = 4 pont
3 jó válasz = 3 pont
2 jó válasz = 2 pont
1 jó válasz = 1 pont
Téves, hiányzó válasz = 0 pont.
10. A városodás és a városiasodás jelenségét sokan, sokféleképpen élik át. A mai nagyvárosok
további növekedéséről szóló vitában hangzott el a következő álláspont:
A zöldövezet rovására történő városterjeszkedés legfontosabb oka a
folyamatosan romló életminőség, a rossz levegő, a zaj, a torlódások,
az elhanyagolt környezet. Az egészségtelen környezet ma már
jobban zavarja az embereket, mint amennyi előnyt jelent számukra a
változatosság, a fejlettebb infrastruktúra, a társadalmi kapcsolatok, a
megélhetés és a munkahely lehetősége. Tehát erőteljesen korlátozni
kellene a városok további növekedését.
A szöveg forrása: A Környezettudományi Központ elektronikus összefoglalói a városi terjeszkedésről szervezett
vitafórumok előadásairól (www.center.ktk) alapján
Kapcsolódjon be a vitába! Egyetért vagy vitatja az idézett álláspontot? Hozzászólásában
indokolja véleményét!
A válasz értékét növeli:
– a hozzászólásnak megfelelő tartalmi és nyelvi elemek alkalmazása;
– a saját álláspont világos közlése;
– a vélemény meggyőző indoklása.
A vélemény irányultsága nem befolyásolhatja az értékelőt a minősítésben.
Adható a válasz nyelvi és gondolati minőségétől függően 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.
Hiányzó válasz = 0 pont.