Szövegfajták a médiában

A média szó alatt a tömegközlési, tájékoztatási eszközöket értjük. Egyes számú alakja a médium. A tömegtájékoztatás napjainkban írott és elektronikus médiumok útján történik. Legfontosabbak a sajtó, a rádió és a televízió.
· SAJTÓMŰFAJOK
Csoportosítható a megjelenés rendszeressége szerint: havilapok, napilapok, hetilapok, időszakos kiadványok, rendszertelenül megjelenő újságok. A terjesztés köre szerint helyi, regionális, intézményi, országos, határon túli újságokról beszélhetünk. Tartalmuk szerint lehetnek politikai-közéleti, szórakoztató, vegyes tartalmúak. A nyelv szerint lehet egynyelvű, illetve két- vagy többnyelvű (bilingvis, multilingvis). A legtöbb típust a célzott közönség szerinti csoportosítás adja meg.
Az újságírásban megkülönböztetünk információs (tájékoztató) és publicisztikai (véleményközlő) műfajokat.
· információs műfajok

· hír: alapműfaj. Frissnek, közérdekűnek, fontosnak kell lennie. Az újságírásban ismert 5W+H képletnek kell megfelelnie (Who? What? When? Where? Why? + How? = Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért? + Hogyan?)
A dolgok közepébe vágó híreket kartácshírnek nevezzük. A paródiahír távolról, valamely részlet felől közelít. A hír lehet címes hír, vagy nem címes.
· információ: hírláncok összessége, több kisebb hírre bontható. Az információ a hír alapja. Ha több lényeges közlendő van benne, mint amennyi egy hírbe beszorírtható, akkor a sajtó magát az információt hozza le.
· tudósítás: a hírhez hasonlóan meg kell felelnie az 5W + H kérdésekre, tárgyilagosnak, pontosnak kell lennie. A hírrel ellentétben fontos a tudósító személyes jelenléte.
· riport: valós eseményről, cselekményről tudósít a részvevők megszólaltatásával. A riportnak cselekménye van. Három szerkezeti egysége a bevezetés, leírás, befejezés. A bevezetés felkelti az érdeklődést és megismertet a témával. A leírás maga a párbeszédes rész. A befejezés lehet zárt, amely lezárja a cselekvést, illetve nyitott, amely további kérdések végiggondolására késztet.
· interjú: gyakran összemossák a riporttal. A különbség, hogy itt az újságíró közvetítő szerepet játszik, kérdez.

·publicisztikai műfajok

· cikk: köznyelvi értelemben minden olyan írás, ami az újságban megjelenik. Az újságírásban azonban egy különálló, kevert műfajt képvisel. Az objektív közlés együtt jelenik meg az újságíró szubjektív véleményével. A jó cikkben ezek az elemek egymásra épülnek.
· kommentár: hírmagyarázat; hírek, információk megértését segíti háttérmagyarázatok hozzágűzésével.
· glossza: tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló rövid írás. Egy kigúnyolható, valós jelenségből indul ki, bírálja. Ez a műfaj az olvasó érzelmeire, humorérzékére kíván hatni.
· jegyzet: valamely hétköznapi esemény egy-egy szálát ragadja meg. Rövid, de stíluseszközökben gazdag. A szerző célja az olvasó gondolkodásra késztetése.
· nyílt levél: ismert vagy fiktív személynek szóló levélformájú mű, amely közérdekű témáról szól.
· olvasói levél: olvasó véleménye, hozzászólása, tanácsot kérő írása. Többnyire rövidítve kerülnek a levelezési rovatba, néha át is dolgozzák.
· kritika: műalkotásról készült értékelő írás. Egyszerű ismertetéstől a tudományos igényű részletes bírálatig terjedhet. Eszerint beszélhetünk: ismertetés (ajánló módon mutat be művet, szerzőt), recenzió (értékeli és értelmezi is a bemutatott művet), bírálat (részletes recenzió; elhelyezi a művet az alkotó munkásságában, kifejti a mű mondanivalóját), tanulmány, monográfia (tudományos szaksajtó műfajai), esszé (elmélkedő, személyes hangvételű írás).

· RÁDIÓS MŰFAJOK
A terjesztés köre szerint a sajtóhoz hasonlóan csoportosítható. A fenntartó szerint közszolgálati, kereskedelmi, valamint kisebb közösség által működtetett rádiót. A műsorok témakörei szerint egyprofilú és többprofilú rádiót különböztethetünk meg.
A többprofilú rádiókban megjelenő műsortípusok:
· hír, információ, krónika, politikai-társadalmi háttérműsorok
· hirdetések, reklámok
· zenés műsorok, kívánságműsorok
· beszélgetős műsorok
· korosztályi műsorok (nyugdíjas, gyermek, stb)
· kisebbségi, egyházi
· szociálpolitikai műsorok (hátrányos helyzetűeknek szóló)
· tudományos, ismeretterjesztő
· művészeti, kulturális
· szórakoztató
· sportműsorok
· szolgáltatóműsorok
· folytatásos műsorok
A rádiós műfajok lehetnek írott anyagot megszólaltató műfajok, vagy közvetlenül a rádió számára készülő hangos anyagok. Ezeket elsődleges rádiós műfajoknak nevezzük. Ilyen az interjú, vitaműsor, tudósítás, beszélgetés, telefonos műsor, játék.
· TELEVÍZIÓS MŰFAJOK
Az 1950-es évektől kezdve a leghatékonyabb hírközlési eszköz, amellyel mára gyakorlatilag az egész lakosság megszólítható. A terjesztés köre szerint annyiban különbözik az előző kettőtől, hogy világméretű is lehet. Működtető alapján állami vagy közszolgálati lehet. A műsorok jellege szerint szintén egyprofilú vagy többprofilú lehet egy-egy csatorna. Elkülöníthetőek élő adások, és előre megszerkesztett és rögzített konzervműsorok.
A televíziós műfajok összetettek, összemosódnak, ezért csoportosításuk nehezebb.
Jellemző műsortípusok:
· hírműsorok
· háttérműsorok (kerekasztal, stúdióbeszélgetés, vita)
· filmek
· közvetítések
· talk-showk
· valóságshow-k
· teleregények
· rétegműsorok
· közvetítések
· ismeretterjesztő műsorok
· reklámok, teleshopok