A szövegszerkesztés általános szabályai és menete

a téma kijelölésétől a szóbeli vagy írásbeli megformálásig

 

SZÖVEGNEK tekinthetünk minden formába öntött megnyilatkozást

- amely tartalmilag a teljesség,

-         megformáltságban a kerekség, lezártság érzetét kelti.

-         Terjedelme és megformáltsága a beszélő mondanivalójához és a közlés céljá­hoz, szerepéhez (tájékoztatás, kifejezés, felhívás) igazodik.

Szövegfajták: - rögtönzött mindennapi szövegek (leggyakoribb: a párbeszéd);

-         több-kevesebb igényességgel megszerkesztett szövegművek (önéletrajz, ér­tekezés: irodalmi dolgozatok, „kiselőadások"  tudományos tanulmányok).

 

 

A SZÖVEGMŰ SZERKESZTÉSÉNEK IDŐRENDI SORRENDJE:

- a téma pontos körülhatárolása a címnek megfelelően;

- az anyaggyűjtés (pl. a szemelvények, a részletek kiválasztása; lehet: cédu­lázással);

- az anyag elrendezése (vázlat készítése - az összegyűjtött anyag elrendezése a vázlat alapján);

-         a megszövegezés ~ a szövegkohézióról tanultak alkalmazásával.

 

 

A SZERKEZET (makroszerkezet) hagyományosan három részből áll:

1. A bevezetésbe kerül általában az értekezés céljának megjelölése, a feladat értelmezése, az elemzés módszerének rövid jellemzése, a főbb szempontok megjelölése.

A bevezetés tehát: - előremutatás (a szöveg egészére); az érdeklődés fel­ébresztését is szolgálja.

2. A főrész: kifejtés (érvelés, cáfolás) az értekező dolgozat legterjedelmesebb része; ez a rész több egységre, bekezdésre is tagolódhat.

3. A befejezés Ez általában a szövegre való visszatekintés; összefoglaló szere­pe van.

 

A szöveget az információ menetének megfelelően szerkesztjük: vonalsze­rűen haladunk az ismerttől az ismeretlen felé.

 

A BEKEZDÉSEK (mikroszerkezet), a szöveg kisebb egységei is a hármas tagolás szerint épülnek fel: tételmondat - kifejtés - következtetés.

 

A bekezdések leghangsúlyosabb, jelentéstanilag legfontosabb összefoglaló sze­repű mondatai a tételmondatok, leggyakrabban a mű (a bekezdés) élére kerülnek.

 

A tételmondat a bekezdés egészére vonatkozik, azt kifejti, bizonyítja a bekez­dés többi mondata.

 

A bizonyítás módjai: az érvelés és a cáfolás,

-         a tapasztalatok, tények számbavétele, összegzése,

-         a következtetések levonása,

- a mondanivalóhoz megfelelő mondatfajta alkalmazása,

-         a közlés tartalmához és műfajához igazodó hangnem megválasztása.

 

 

A SZERKESZTÉS FŐBB SZABÁLYAI a következők:

- A szerkezet legyen kapcsolatos. Minden résznek össze kell függenie az elő­zővel és a következővel.

- A szerkezet legyen tagolt. A részek ne mosódjanak össze, világosan külö­nüljenek el egymástól.

- A szerkezet legyen haladó. A befogadó (olvasó, hallgató) érezze, hogy is­meretei újabb és újabb ismeretekkel egészülnek ki.

-         A szerkezet legyen lezárt, kerek. A befejezés pontosan foglalja össze, egy­értelműen zárja le a témát.