a téma kijelölésétől a
szóbeli vagy írásbeli megformálásig
SZÖVEGNEK tekinthetünk
minden formába öntött megnyilatkozást
- amely tartalmilag a
teljesség,
-
megformáltságban
a kerekség, lezártság érzetét kelti.
-
Terjedelme
és megformáltsága a beszélő mondanivalójához és a közlés céljához, szerepéhez
(tájékoztatás, kifejezés, felhívás) igazodik.
Szövegfajták: - rögtönzött mindennapi
szövegek (leggyakoribb: a párbeszéd);
-
több-kevesebb
igényességgel megszerkesztett szövegművek (önéletrajz, értekezés: irodalmi
dolgozatok, „kiselőadások"
tudományos tanulmányok).
A SZÖVEGMŰ SZERKESZTÉSÉNEK IDŐRENDI
SORRENDJE:
- a téma pontos
körülhatárolása a címnek megfelelően;
- az anyaggyűjtés (pl. a szemelvények, a részletek kiválasztása; lehet:
cédulázással);
- az anyag elrendezése (vázlat készítése - az összegyűjtött anyag
elrendezése a vázlat alapján);
-
a
megszövegezés ~ a szövegkohézióról tanultak alkalmazásával.
A SZERKEZET (makroszerkezet) hagyományosan
három részből áll:
1. A bevezetésbe kerül általában az értekezés céljának
megjelölése, a feladat értelmezése, az elemzés módszerének rövid jellemzése, a
főbb szempontok megjelölése.
A bevezetés
tehát: - előremutatás (a szöveg
egészére); az érdeklődés felébresztését is szolgálja.
2. A főrész: kifejtés (érvelés, cáfolás) az értekező
dolgozat legterjedelmesebb része; ez a rész több egységre, bekezdésre is
tagolódhat.
3. A befejezés Ez általában a szövegre való visszatekintés; összefoglaló szerepe van.
A szöveget az
információ menetének megfelelően szerkesztjük: vonalszerűen haladunk az ismerttől
az ismeretlen felé.
A BEKEZDÉSEK (mikroszerkezet), a szöveg kisebb egységei is a hármas tagolás szerint épülnek fel: tételmondat - kifejtés - következtetés.
A bekezdések leghangsúlyosabb, jelentéstanilag legfontosabb
összefoglaló szerepű mondatai a tételmondatok, leggyakrabban a mű (a bekezdés)
élére kerülnek.
A tételmondat a bekezdés egészére vonatkozik, azt kifejti, bizonyítja a bekezdés többi mondata.
A bizonyítás módjai: az érvelés
és a cáfolás,
-
a
tapasztalatok, tények számbavétele, összegzése,
-
a
következtetések levonása,
- a mondanivalóhoz megfelelő
mondatfajta alkalmazása,
-
a
közlés tartalmához és műfajához igazodó hangnem megválasztása.
A SZERKESZTÉS
FŐBB SZABÁLYAI a következők:
- A szerkezet legyen kapcsolatos.
Minden résznek össze kell függenie az előzővel és a következővel.
- A szerkezet legyen tagolt. A
részek ne mosódjanak össze, világosan különüljenek el egymástól.
- A szerkezet legyen haladó. A
befogadó (olvasó, hallgató) érezze, hogy ismeretei újabb és újabb ismeretekkel
egészülnek ki.
-
A
szerkezet legyen lezárt, kerek. A
befejezés pontosan foglalja össze, egyértelműen zárja le a témát.