TUDOMÁNYOS STÍLUS - SZAKMAI STÍLUS - TARTALOMKÖZPONTÚSÁG - TERMINOLÓGIA
(SZAKSZAVAK)- VIZUÁLIS ÁTTEKINTHETŐSÉG- VIZUÁLIS ESZKÖZÖK (GRAFIKONOK, ÁBRÁK,
FÉNYKÉPEK, TÁBLÁZATOK) - BONYOLULT MONDATSZERKESZTÉS - TUDOMÁNYOS MŰFAJOK
A tudományos
stílus átfogó fogalom, hiszen ide sorolandó a filozófia, a társadalomtudományok
(pl. szociológia, jogtudomány), a természettudományok (pl. fizika, biológia),
az alkalmazott tudományok (pl. orvostudomány, kohászat) és a művészetek (pl.
zene, színház) stílusa.
Következésképpen
a tudományos művek sok eltérést mutatnak egymáshoz képest, pl.: Elképzelhetünk egy háromdimenziós
szimbolikus teret, amit P vektornak hívunk. Az e térbeli 0 pontba helyezzük a
részecske P impulzusvektorának kezdőpontját; - A futuristák hiperbolikus
falánkságának konkrét okai voltak. A háború iskolaéveik, serdülőkoruk idejére
esett. - A fotográfiában célszerű, hogy a fénysűrűséget a megvilágítás és a
felületi reflexió szorzataként értelmezzük.
Az eltérés az idézett részletek nyomán is
nyilvánvaló. Azonban az eltérő megnyilatkozásoknak is vannak közös jellemzőik.
Mondanivalójukat mindig valamilyen céllal
hozzák létre a szerzők. E célnak megfelelően válogatják meg szavaikat,
kifejezéseiket, nyelvtani szerkezeteiket. A tudományos igényű művek kerülik
az ismétléseket, a bőbeszédűséget.
Tartalmilag elsődleges a téma pontos
körülhatároltsága, a hozzá nem szorosan kapcsolódó elemek elhagyása. Az
érzelmi megnyilvánulások és a szubjektív vélemény ritkán kap helyet szakmai jellegű
szövegben, amely szerkezetileg logikus és áttekinthető.
A terminológiát (szakszavak, szakkifejezések)
következetesen használja, csökkentve ezzel a félreértés esélyét. A nyelvi
lelemény sem a tudományos művek sajátja.
A tudományos stílusban íródott műveknek nemcsak
szerkezetileg, de vizuálisan is áttekinthetőnek kell lenniük. Ennek
érdekében a tudományos stílus pontos utalásokat, zárójeles magyarázatokat
tartalmaz, pl.: Ez tartalmazza a földtani
korú képződmények térbeli helyzetét és az anyagokra vonatkozó főbb adatokat
(248. ábra).
A tudományos stílus számos vizuális eszközt is
használ. Például grafikont, ábrákat, fényképeket, táblázatokat.
Az írásképhez, illetve a vizuális eszközökhöz sorolandók
a kiemelés különféle módjai: a vastagbetűs írás, az új bekezdés, az aláhúzás,
a számozás. A tudományos szöveg ezek valamelyikével, akár többel is él,
hiszen a szövegösszetartó erő (kohézió) nagyobb, mint egy köznyelvi
szöveg esetében.
A tudományos művek nyelvileg eltérnek az
irodalmi nyelvtől, bár szókincsük egy részét ez adja, többségben
vannak a szakszavak, szakkifejezések. Ezek a laikus számára ismeretlen
elemek. Gyakoriak az idegen szavak, jellegzetes szóalkotások is. Pl. vektortér, impulzusvektor, futurista,
hiperbolikus, fénysűrűség, felületi reflexió.
Mondatszerkesztésükben a szakszövegek a bonyolult,
többszörösen összetett, nagyobb terheltségi fokú mondatokat használják.
A szakkönyvek szükségszerűen több és bonyolultabb kötőszót használnak. Ezek a kötőszavak is a
szöveg összefogottságát hivatottak szolgálni. Fontos szerepük van az előre-,
illetve hátrautalásban, valamint a tagmondatok pontos összefűzésében,
A tudományos
stílus nemcsak tartalmi, formai jellemzőket takar, hanem különböző műfajokat is. Ide tartoznak a tudományos folyóiratok tanulmányai, cikkei,
az ismeretterjesztő könyvek, a szakkönyvek, a monográfiák.