Tartalom:

• a szörf részei

  szörftest szörftest típusok vitorla vitorlatípusok árboc bum (fordítóív) szkeg>

• szörf vásárlás

• szörfruházat

• a szörf szállítása

• versenyek

• deszka házilagos javítása

• boardbag készítés

A szörf szerkezeti felépítése

A szörf részei

Szörftest Svert Szkeg Papucsok Vitorla> Bum Árboc Árboctalp a vitorla első éle (belépőél)> a vitorla hátsó éle (kilépőél) a vitorla alsó éle Árboczsák Latni Trapézkötél

• A szörftest

A szörftest a hullámlovagló-deszkából fejlődött ki. A szörftest hossza igen változó, típustól nagymértékben függő, a legrövidebb 2.40 m hosszútól egészen a 4 m-ig terjed, szélessége 45-70 cm, de újabban már 1 m széles deszkákkal is találkozhatunk. A test térfogata 60-300 literig terjed, így biztosítható egyebek közt az is, hogy különböző testsúlyú sportolók is ráállhatnak, és biztonsággal maradnak a víz felszínén. Tömege a modern technikai fejlődésével egyre kisebb, a jelenlegi csúcsmodellek elérhetik a 4-4,5 kg-t is, de a nagyobb szörfök sem többek 20 kg-nál, kivéve persze a régi darabokat, amik akár a 30 kg-ot is elérték. Súlyuknál fogva megerőltetés nélkül vihetők a parton, akár nagyobb távolságra is.

A szörf anyagáról néhány szóban: a technika gyors fejlődésével újabb és újabb anyagokat használnak: polietilént, és az üvegszálas poliésztert, vagy epoxyt. Polietilénből ma már csak a tanulószörfök és a kölcsönzős szörfök készülnek, ebből könnyen lehet következtetni a tulajdonságaira, puhább, hajlékonyabb, szinte lehetetlen betörni, ezzel szemben könnyű behorpasztani, anyaga miatt nehezebb, de rendkívül strapabíró. Az üvegszálas poliészterből készült testek nagy szilárdságúak, de könnyen törhetőek, súlyuk kisebb, felületük simább, mint a polietilén. Az üvegszálas epoxy gyantából készült szörfök napjainkban a legjobbak, az üvegszálat karbonnal, kevlárral együtt alkalmazzák, ami a szörfök szilárdságát növeli, súlyúk ennek ellenére nagyon kicsi. A szörf habmagja manapság un. szendvics szerkezetszerűen készül, a hab belseje puha, kis súlyú, a külső része pedig laminált, néhány mm vastagságú, keményebb, nyomásállóbb anyagból készül. A szörfön található árboc sin, amibe az árboctalpat helyezzük.
A szörfön lábtartók is találhatók, amik segítik a stabil támaszt, és segítenek a hajó vezetésben, kormányzásban, és nem utolsó sorban az ugrásoknál így tudjuk a testet kiemelni a vízből. Minden szörf tartozéka a skeg (hátsó uszony), ami a szörföt egyenes iránytartásra készteti. A skegek számos technikai megoldással készülnek és készültek, ismertetésük egy újabb oldalt kívánna. A skeg a szörftest hátsó részében, általában középen található, de típustól függően kettő (párhuzamosan) vagy akár három (eltolva) is lehet egy szörfön. A skeg hossza is változó, általában 22-45 cm-ig terjed, ezek alá, illetve fölé csak speciális esetekben mennek a gyártók. Általában műanyagból készülnek, ezeknek is különböző speciális módosulataiból (G10), nagy szilárdságúak, nem törnek, és könnyűek. A legtöbb skeg alakja kardformájú, de pl. a hullámszörfökön hátrafelé nyúló, elkeskenyedő alakú. A testhez illesztése horonnyal és csavarkötéssel történik, számos tchnikai megoldással.
A nagyobb (kb. 3,2 m feletti) szörfökhöz tartozik svert (uszony), ami a test oldal irányú csúsztatását akadályozza meg (rövidebb szörföknél ezt a skeg és a deszka oldalfelülete biztosítja ). A svert a szörf közepe tájékán található nyíláson keresztül állítható, amit a szörfös a lábával tud leengedni, vagy felhajtani, egy forgótengely körül elforgatva. A svertforma a hidrodinamikai törvényeknek megfelelően lett kialakítva, hossza 60-70 cm, szélessége 20-30 cm, vastagsága 18-24 mm, általában muanyagból készítik, de fából is gyártanak még. Alakja áramvonalas, sima felületuű a belépőél enyhén gömbölyített, hogy a svert szelje a vizet, ne pedig tolja maga előtt a hullámokat, mert ez fékezőleg hat. Ugyanezen cél érdekében a svert a kilépő él felé egyre laposabbá válik, 1-2 mm vastagság már elegendő, hogy a svert mellett felgyorsult vízrészecskék örvénymentesen váljanak le.

• Szörftest típusok

Szörföknek rengeteg változata van, amelyeket több osztályba sorolunk. A deszkákat alapjában két csoportba oszthatjuk: svertes és svert nélküli szörfök. A svertes szörfök, melyekben megtalálható a már említett svert (uszony), ezek általában 3,20-4,00 m közötti deszkák, amelyeket főleg kis szélben használnak. Ilyet használnak a kezdők (stabilabb, könnyebb megtanulni vele szörfözni), a hobby és túraszörfösök, ( minden szélviszonyban használható), de ennek jobb típusait használják a versenyzők is, az úgynevezett Raceboard osztályban, illetve a jelenlegi Olimpiai osztályban is, a Mistral ONE design osztályban. Ezekkel kiválóan lehet szélbe haladni (a svert segítségével), így a legalkalmasabb a pályaversenyzésre. A másik kategóriába, a svert nélküliek sorolhatók az úgynevezett funboardok. A funboard napjaink legnépszerűbb szörfje. Minden szörfös álma a siklás, és a merész trükkök. Ezeket mind-mind biztosítani tudja a funboard.

• Különböző deszka típusok:

- race deszkák: ezek a legnagyobb méretű, általában 240 liter és e feletti deszkák, szinte csak versenyzők használnak ilyet, ők is csak kisebb szélben, illetve pályaversenyeken.

- allround deszkák: leginkább tanuló deszkák, 150 - 240 literrel, általában 5.5 - 6.0 vitorlával használják, becsukható sverttel, néha papucsokkal, nem igénylik a wasserstart és a siklás ismeretét, nagy az űrtartalmuk így kis szélben sem sülyed el alattunk.

- funboard deszkák: 60 - 160 liter között, a nagyobbak teljesen becsukható sverttel, általában 3 - 5 papuccsal, 240 - 320 cm hosszban. A kisebbek a profiknak, a nagyobbak a haladóknak ajánlhatóak, főleg testsúly és vitorla méret alapján választva, feltételezik a wasserstart és a siklás ismeretét, ez az osztály felöleli a slalom, freeride, freestyle, stb. deszkákat is, ezeknek a formája a meghatározó, a fenti méreteken belül.

Néhány funboard típus:

• slalom deszkák: gyorsak, és fordulékonyak, ismerjük " course race"deszkákat, amelyek gyorsabbak, mint a slalom deszkák, de nem annyira fordulékonyak, igen széles a hátsó részük, ezért hamar siklásba jönnek, hosszú skeget használnak hozzá, emiatt lehet velük széllel szemben haladni, így pályaversenyzésre is alkalmasak, ezekhez kell a legkisebb szél a svert nélküli deszkák között, hogy siklásba jöjjenek. Talán ide sorolnám a napjainkban népszerűsödő formula deszkákat is, amelyek rövidek ( 240 cm-től ) és szélesek  (akár 100 cm-ig ) tárfogatuk ezáltal 15-200 liter körül mozog. Ezek a deszkák akár 12 nm vitorlafelületet is elbírnak és ebből adódóan már 3 Bft szélben lehet velük szörfözni.

• speed deszkák:kimondottan a sebességi szörfözést szolgálják, ezek nagyon keskeny, viszonylag hosszú deszkák, melyek iránytartóak, de nagyon nehéz velük fordulni. Vannak köztük aszimmetrikusak is, amelyeket vízcsatornákban használnak ( ezek a csatornák igen sekélyek, az uralkodó széljáráshoz képest a legmegfelelőbben vannak kialakítva), és csak egy irányba lehet velük menni. Ezekkel törnek a sebességi csúcsok megdöntésére, amely jelenleg 84km/h.

• wave deszkák: amit kimondottan hullámok közt használnak. Ezek a deszkák a legkisebbek, térfogatuk 60-90 l között változik, hosszuk 2,40-2,70 m között, vagyis ha egy ember rájuk áll szélcsendben, rögtön elsüllyednek, ezért mindig nagy szélnek kell lennie. A wave boardok azért ilyen kicsik, hogy minnél nagyobbra lehessen vele ugrani. A wave deszkákon rövid skegek vannak ( a fordulékonyság miatt), nem ritka a kettő, három skeg is a jobb irányíthatóság érdekében. Nagyon könnyű, fordulékony deszkák. Ide sorolhatók a freestyle deszkák is, amelyek lehetővé teszik kisebb hullámokon is a hasonló trükköket mint a wave deszkák a tengei viszonyok között. Formájuk manapság már nagyon eltér a wave deszkákétól.

• Vitorla

A szörfökön használt vitorlák mentek át a legnagyobb változáson az elmúlt néhány évben. Anno, amikor elkezdődött a szörfözés, voltak a háromszög vitorlák, általában dacron anyagból, 2-3 db kb. 30-40 cm-es latnival. Aztán kezdtek bejönni a végiglatnis vitorlák, ezeket később felváltották a profil vitorlák. Ezek utódait használjuk ma is. A vitorla alakja egyre inkább hasonlít egy madárszárny alakjához, mivel a madár tud a legjobban haladni szél segítségével, és a széllel szemben. Kísérletek sokaságával jutottak el a mai formákig, ami egy tökéletesnek mondható forma, a legmegfelelőbb anyagok felhasználásával. A vitorlának van belépő éle, ami tulajdonképpen az árbóczsák, amiben az árbóc helyezkedik el, van egy kilépő él, ami a vitorla hátsó éle, és alsó éle, ami a szörf felé van, alul. A vitorlát lefelé, és hátrafelé lehet meghúzni, hogy kialakuljon a megfelelő alakja. A legfontosabb szempont a vitorla alakja (profilja), ehhez merevítőket (latnikat) használnak, amelyek a vitorla kilépő élétől az árbócig érnek. Vannak vitorlák amelyeknél a latni - árbóc kapcsolatot, az úgynevezett "camber" oldja meg, amivel a vitorla állandó alakja (profilvitorla) biztosítható. A camber egy műanyag félkörív ( néha görgökkel kiegészítve ), ami az árbocra pattanik rá, a másik felébe a latni csúszik be.
A vitorla anyaga ma már 90%-ban monofilm, szőtt anyagot csupán a széleken (árbóczsák, latnizsák, erősítések) használnak, ezek az úgynevezett mylar, vagy dacron szövetek. A legújabb vitorlák térben szabottak (3D), karbon és kevlár erősítésüek, cambert már csak a nagyobb vitorlákban alkalmaznak.

• Vitorlatípusok

A vitorlákon az első szembetűnő különbség a méret. A vitorla 2,5-12,5 négyzetméterig is terjedhet, a szél, használójának súlya, tudása és szándéka szerint.

Jellemző típusok:

• allround vitorlák általánosan mindenhol használható, nem túl profi vitorlák, 4.0 - 6.0 m2 méretben, főleg kezdőknek, illetve a komplett szörfökhöz adják;
• slalom vitorlák főleg a haladó hobbi szörfösök részére tervezett, esetleg 1-3 camberrel, eléggé leszabott alsó éllel, nem túl hosszú bummal, az egyszerűbb fordulás érdekében, 5.5 - 7.0 m2 méretben;
• freeride vitorlák, a régebbi slalom vitorlákat idézi, könnyű, élvezetes, a funboarddal még csak ismerkedők számára ideális továbblépés az allround kategóriából. Könnyen kezelhetőek, egy vagy két camberes vitorlák szűk árboczsákkal (könnyű kihúzni a vízből), négy, öt latni van benne, könnyen fordul, egyszerűen felszerelhető
• speed (vagy speed-slalom, vagy race) főleg versenyzőknek ajánlott, nagyon tudásigényes, sok camberrel szerelt (akár az összes latninál), inkább gyors, mint fordulékony vitorlák, egészen leszabott alsó éllel, néha a bum alatt 2 latnival is, 6.0 m2 fölötti méretben.
• wave vitorlák kifejezetten hullámszörfözéshez tervezett, a bum alatt egészen felszabott vitorlák (ne akadjon bele a hullámokba az alsó éle), kb. 3.0 - 5.0 m2 méretben;

• race vitorlák, melyekben több camber található, ezeknek jobb a profiljuk, ezért igen gyorsak, nagyon stabilak, széles az árbóczsákjuk, ezért ha beesik a vitorla a vízbe, nehéz kihúzni. Ezeket a vitorlákat nagyobb tudású szörfösök használják, illetve a azok a versenyzők, akik pályaversenyeken indulnak.
• slalom vitorláka freeride és a course race vitorlák közt helyezkednek el, viszonylag gyorsak, de forulékonyak is.
• wave vitorláka legkisebbek, hiszen ezeket használják a legnagyobb szélben. Ezek a vitorlák a legerősebb anyagból készültek, mert ezek vannak a legnagyobb igénybevételnek kitéve a nagy ugrások és egyben a nagy esések miatt. Erősen felszabott az alja, hogy a haladás és a manöverek közben ne érjen le a vízbe. Itt kevesebbet számít a profil, hiszen nem a sebesség játssza a főszerepet, ezért nincs is bennük camber, nagyon könnyűek, könnyen kezelhetőek.
• freestyle vitorlák a leginkább a wave típusúakhoz hasonlít, mivel a trükkök miatt ezek is rövid bummal és felszabott alsó éllel rendelkeznek, csak a méreteik némileg nagyobbak, mivel főleg tavi és nem tengeri használatra tervezték őket;

Ezeken kívül ismerünk még speciális versenyvitorlákat, melyek kis, illetve nagyszeles pálya versenyzésre valók, ezeknek a mérete általában maximálva van ( az Olimpiai osztályban pl. 7,4 négyzetméter), de vannak olyan hatalmas, 10-12 négyzetméter nagyságú vitorlák, melyeket maraton illetve formula versenyeken használnak.

• Árboc:

A szörf árbóca is nagy változásokon ment keresztűl, eleinte fából, aluminium ötvözetből készült, ma már szinte csak műanyag (epoxy - karbon) árbócokat készítenek. Régen azért nem szerették a műanyag árbócokat, mert könnyen törtek, de a technika fejlődésével, jobb és jobb gyártási technológiával egyre kevesebb árbóc tört. Az epoxy - karbon árbócok tulajdonságai a legjobbak. Az árbócok természetesen hajlékonyak, a vitorla típusától függően különböző keménységűek, amit speciális egységben adnak meg (DIN vagy újabban IMCS). A mai árbócok két részből állnak (alsó és felső rész), a könnyebb szállíthatóság érdekében, mivel hossza 3,9 m-től egészen 5,1 m-ig terjedhet. Fontos még szót ejteni az árbóc és a szörftest kapcsolatáról, ami a legnagyobb különbség a vitorlással szemben. A gömbcsukló, vagyis az előre-hátra, jobbra-balra dönthető árbóc lehetővé teszi a vitorla tartós, döntött helyzetét. Így a vitorlán keletkező erőnek emelő (felfelé mutató) összetevője van, mely a szörföst és szerelését a sikláshoz, és a siklásban maradásban segíti. Az árbóc részeihez sorolható még az árbóctalp vagy más néven pohár, ami egyrészt a vitorla alsó lekötőszeméhez egy csigasorral ellátott kampóval csatlakozik - ezzel tudjuk lehúzni a vitrolát -, és ez kapcsolódik a már említett gumicsuklós (régebben műanyag gömbcsuklós) árbócgyökhöz. Az árbócgyök napjainkban, az árbócsínben mozgatható, állítható része a szörfnek, régebbi deszkákon számos más megoldás is létezett a rigg és a deszka kapcsolódására. ezeken kívül további eszközök állnak rendelkezésünkre. Ilyen például az árbóchosszabító, mint nevéből is kiderül, a szabvány méretű árbócok hosszabítására szolgálnak a vitorlaméret függvényében. Jellemzően 1-2 cm-es lépésekben lehet őket állítani. Léteznek az árbóctalppal egybeépített hosszabítók is. Az árbócgyököt és a poharat sajnos majd minden gyártó, számtalan megoldással gyártja így ezek egymással gyakorta nem csereszabatosak. Az árbóchoz tartoznak még kiegészítő, inkább védőeszközök, amenyek használata fontos felszerelésünk és testünk védelmében. Ilyen pl. a bumprotektor (bumvédő), amely védi a deszka elejét az oda csapodó riggtől, továbbá a gyökvédő és az árbócvédő, amelyek a lábunkat védik a vitrolázattól. A felhúzókötél elengedhetetlen kiegészítőeszköz, föleg a tanuláskor, de később sem árt ha felszereljük a riggre.

• Bum (fordítóív)

A bum a vitorla mindkét oldalán végigfut. Felülnézetből egy elnyújtott vízcseppre emlékeztet. Első elliptikus vége csatolható az árbochoz, elkeskenyedő részét a vitorla hátsó szögletével kell összekötni, a rajta átdugott kötél a vitorlát húzza meg, állítja be. A bum 30-32 mm átméroju, 1-2 mm falvastagságú ötvözött alumínium vagy epoxy - karbon cső, hossza 1,2-2,5 m-ig terjedhet, általában 30-50 cm-t állíthatóak. A két ív belső távolsága 0,5-0,6 m, legszélesebb pontja ott van ahol a sportoló fogja. Ezen a részen speciális gumi-szerű anyaggal van bevonva a könnyebb, kényelmes fogás érdekében. A bum a szörf és a vitorla kormánya, továbbá erőátviteli szerve, ezzel egyensúlyozunk, a bumba fogódzkodva változtatjuk az irányt, átlépünk a vitorla egyik oldaláról a másikra. De mindez a tartós kapaszkodás igen fárasztó, ezért ma már oldalanként egy-egy speciális kötél, a trapézkötél található a bumon, melybe a szörfös egy, a testére kötött horoggal (trapéz-trapézkampó) beakaszthatja magát a kötélbe. Ezt nevezzük trapézolásnak.

• Szkeg

A szkeggel a szörf oldalfelületét növeljük meg, ezzel megvezetve a testet. A sebesség növekedésével egyre kisebb szkeget használunk. Szokták mondani a szkeg, a szörf vizbe nyúló vitorlája. Ha szkegünk és vitorlánk nagysága nem arányos a szél sebességével, könnyen un. spin-outot kaphatunk, ekkor a skeg nem képes már irányba tartani a szörföt, bekövetkezik a sodródás.

• Szörf vásárlás

Kezdő szörfösként célszerű használt felszerelést vásárolni, mivel az új felszerelések árai nagyon magasak, és a kezdő szörföt valószínű nem használjuk sokáig, mivel hamarosan megtanuljuk az alapokat és teljesen más szerelésre lesz szükségünk. Természetesen lehet újat is vásárolni! Az alapokat megtanulhatjuk az erre kifejezetten ajánlott szörfiskolákbanis, ekkor esetleg a tanulószörföt nem is kell megvásárolnunk. Ha mégis, akkor tanuláshoz vásároljunk nagyméretű, 310 cm hosszúságot meghaladó szörfdeszkát, mindenképpen  olyat, aminek a svertje (ha van benne) teljesen a deszkába hajtható! Ezek 150 l űrtartalom felettiek és nem süllyednek el alattunk, szélesek, ezért nem billennek fel könnyen. Miután az alapokat megtanultuk és azokat már rutinból tudjuk, célszerű kisebb un. funboardot vásárolni. Itt már jelentősége van a testsúlyunknak, és hogy mire akarjuk használni a deszkát. Itt megjegyezném, hogy a szörf nem éppen olcsó sport. A funboardoknál igaz a szabály,  hogy a testsúlyunk + 30  kb. ez az űrtartalom, ami egy haladó szörfösnek kell. Természetesen kisebb szélben a deszka mérete nagyobb, míg nagy szélben kisebb deszkát célszerű használni. De erről majd a későbbiekben olvashatunk. Válasszunk  kb. 6 nm felületű camber nélküli vitorlát, hogy könnyen kezelhető legyen. Célszerű kezdéshez olyan vitorlát vásárolnunk,  ami nem teljesen átlátszó (monofilm) anyagból készült, mivel a monofilm vitorlák sérülékenyebbek, és javításuk is költségesebb.  A két részből összeállítható árboc beszerzésével a szállítást könnyíthetjük. Mindenképpen a vitorlához illő árbócot vegyünk. Általában a vitorlákra ráírják milyen árbóc és milyen bum szükséges hozzá. Ha lehet komplett rigget vásároljunk, ahol a vitorla az árboc, a bum, és az árboc hosszabbító egy egységet képez, így nem érhet bennünket meglepetés az összeszerelésnél. Ügyeljünk arra is, hogy a rigg és a deszka közötti kapcsolatot biztosító árbóctalp, illeszkedjen az árbóchoz és a a deszkához is. Célszerű un. bum védőt  vásárolni, ami védi a deszkát a  lecsapódó árbóc  által okozott sérülésektől. Amennyiben nem komplett (részenként) vásároljuk meg a szörföt, érdemes olyan személyt magunkkal vinni,  aki ismeri a lehetőségeket és jártas a szörfök összeállításában.

Funboard vásárláskor az alábbi táblázat adhat segítséget:
________________________________________________________

~ 70 kg-os szörfös

_______________________________________________________________

~ 85 kg-os szörfös

_______________________________________________________________

Általános szabály, hogy a szél erősödésével kisebb szörföt, vitorlát, szkeget kell használnunk.Ezek mérete függ a szörfös súlyától. Egy 85 kg-os szörfösnek tehát ugyanakkora szélerősség mellett nagyobb deszkát, vitorlát kell használnia, mint egy 75 kg-osnak, mint az a fenti táblázatból is jól látható.
Természetesen a különböző méretű deszkák széles széltartományt átfognak, különböző vitorla és szkegméretekkel. Például egy 130 literes deszka 5.0-8.0 nm vitorla és 30-44 cm szkegmérettel egy 85 kilós sportolónak megfelelő választás lehet 16 - 45 km/h széltartományban.

• Szörfruházat

Fontos kiegészítő a szörfruha.  A szörfruhák számtalan formában és minőségben készülnek. Kezdő szörfösként is, már érdemes megvenni, mivel ezt a kelléket hosszú ideig, lecseréléls nélkül használni tudjuk. Célszerű először hosszú ruhát vásárolni, aztán ha igényeljük, lehet rövidet is.  A ruha kényelmes  legyen, de ne túl bő, a fel-levétele egyszerűen, gyorsan történhessen. A kéz és lábnyílásoknál lehetőleg valami szorítós megoldás (tépőzár,stb.) legyen rajta a víz befolyásának megakadályozása végett. Általában a 4-5 mm neoprénből készített ruhák használhatók kora tavasztól, késő őszig. Ránézésre a száraz illetve félszáraz ruhák abban különböznek, hogy a száraz ruhákon a zippzár vízszintesen válltól vállig van, míg a félszárazon függőlegesen a gerinc vonalában. A száraz ruha egyéb technikai megoldásokkal a vizet nem ereszti be sehol, a félszáraz ruha kevéske vizet a nyílásoknál és a zippzárnál beenged. Azért ne féljünk megvenni a félszáraz ruhát sem, az a kevés víz nagyon gyorsan átmelegszik, így egy hőtartó rétegként viselkedik. A szörfsapka, kesztyű, zokni  és egyéb kiegészítők a mostohább körülmények között is lehetővé teszik a szörfözést. A szörfcipő ezen túl, a jó tapadást is biztosítja a deszkán. Magas szárú és félcipő változatokat vásárolhatunk az évszaknak megfelelően. Győződjünk meg a  kényelmességéről és a könnyű fel-levehetőségéről. A mentőmellény használata 2003 Október 1-ével minden vizisportoláshoz kötelező!, ezen felül növeli a vízen a biztonságérzetünket, de nem pótolja az úszni tudást!! Vásárolhatunk védősisakot, egy fejünkre csapodó rigg komoly sérülést is okozhat! Célszerű a ruhadarabokat újonan megvenni, a használt megvétele rizikós, mivel a neoprén öregedése igazán nem látható, és higéniai okok is ezt támasztják alá. Már most vásároljuk meg a deréktrapézt, amit nemsokára használni fogunk karjaink kímélése céljából! Nyáron az erős napsütés miatt, célszerű polóban szörfözni, kimondottan szörfös lykra anyagú polók ajánlottak. Szörfös ruházat nagy választékban kapható a szaküzletekben.

Itt jegyezném meg hogy szörfözés előtt ne használjunk napozókrémet, kellemetlen meglepetést okoz, mikor elkezd csúszi a lábunk alatt a deszka, kezünkben a bum. Erős napsütésben sapkában szörfözzünk a napszúrás elkerülése miatt. Ilyenkor vigyázzunk, észre sem vesszük és erősen leéghetünk.

• A szörf szállítása

A szörföt általában  nem ott tároljuk ahol használjuk, így a biztonságos szállításról gondoskodnunk kell. Általában gépkocsin szállítjuk, tetőcsomagtartón. A szörf szállításához masszív  tetőcsomagtartót szerezzünk be és azt rögzítsük biztonságosan a  gépkocsihoz. Általában keresztrúd-szerű tetőcsomagtartókat használunk a szörf szállítására, a keresztrudakra  helyezzünk fel szivacs borítást, ez kapható szörfüzletekben,  de magunk is elkészíthetjük egy darab méretes poliform  csőszigetelőből. Svertes deszkáknál a szállítás előtt a svertet vegyük ki a deszkából. A deszkát  lefelé fordítva orral előre helyezzük fel a csomagtartóra. Tegyük rá a bumot, és gurtnival kössük le. Vigyázzunk, hogy a gurtni ne csavarodjon meg. Célszerű a deszka mellé helyezni az árbócokat és azokat is ezzel a gurtnival lekötni. Ekkor a deszkát és az árbocrészeket külön hurkoljuk le a  csomagtartóhoz, és úgy kössük le. Jó megoldás az üzletekben kapható gyorsszorítós csattal ellátott gurtni, ezzel egyszerű a lekötés.  Hosszabb szörfök orrát célszerű lekötni a lökhárítóhoz is. A vitorláinkat az autó belsejében szállítsuk.  Ha nincs elég helyünk az autóban, akkor mindenképp vásároljunk megfelelő méretű tetőboxot, vagy speciálisan a szörffelszerelés szállítására gyártott vitorla illetve riggzsákot.  Egy jó zsákban elfér az összes árbócunk és több vitorla is, estleg a szétszedett bum. Csak a vitorlát tetőcsomagtartón soha ne szállítsuk, mert az a lekötésnél nagyobb sebességnél visszahajolhat a menetszéltől, így örökre tönkreteheti a drága vitorlánkat. Ha több deszkát szállítunk, a deszkák közé tegyünk vékony szivacsot, a nagyobb deszka kerüljön alulra. Célszerű deszkáinknak is zsákot vásárolni, mivel szállításkor történik a legtöbbször valamilyen sérülés, ezt a vastag zsákok megakadályozzák, valamint védik a deszkát az utazas melléktermékétől a bogarak maradványitól is. Egy jó zsák védi a deszkát a nap káros sugaraitól a szállítás alatt és a parton tárolás közben is. Amennyiben  a szállítmányunk kilóg a gépkocsi mögé, a végére kössünk piros színű zászlót!  Szörfszállítás közben ne lépjük túl a 100 km/h sebességet!  A kisebb alkatrészeknek rendszeresítsünk egy dobozt, ládát, vagy táskát, abban tároljuk, szállítsuk. A ruhánkat vállfán kifordítva szállítsuk,  tárolni is így ajánlatos.

• Szörfversenyek

• wave: pontozásos verseny, a pontozóbírók 1 - 10 ig pontoznak, a kevesebb pontot kapott versenyző kiesik a versenyből. Egyszerre két versenyző mutatja be a "programját", néha 5 méternél is nagyobb hullámokon, ugrálva, forgolódva, stb.

• freestyle: hasonló a wave-hez, csak síkvízen adnak elő látványos trükköket, néha szaltóval, ugrásokkal is tarkítva, igen látványos lehet, mert partközeli esemény;

• slalom: klasszikus forma, egy kitűzött pályán, két bolya között nyolcasokat írva, fél és 3/4 szélben kell megtenni a pályaszakaszt. Egyszerre több tizen is akár, egymás ellen is versenyeznek a résztvevők;

• speed: egyéni sebesség méréses futamok, a minél magasabb sebesség elérése a cél, a kijelölt szakaszon. A szörfösök kis, rövid deszkával 80 km/h-ás sebességet is elérnek. Elő- és középfutamok után lehet bejutni a döntőbe.

• terem szörf: szlalom és ugróversenyeket rendeznek a téli időszakban, hatalmas sportcsarnokokban, ahol óriás ventillátorok biztosítják a megfelelő szelet.

• szigetkerülő versenyek: a résztvevőknek egy kisebb szigetet kell megkerülni néhány óra alatt. Jól kell tudni a széllel szemben manőverezni, a gyorsaság és az állóképességés kivánatos ebben számban.

Napjainkban már a felsoroltakon kívül számos más versenyeket is rendeznek, ilyen pl. a formula és még sorolhatnám, de mivel ez egy állandóan fejlődő sportág, így gondolom pár év múlva egészen új versenyszámokat is megismerhetünk.

• Osztályok:

Fő irányelv: ONE design osztályok, - melyekben teljesen azonos gyártmányú hajókkal lehet indulni - és a nem ONE design osztályok- melyekben az osztályelőírás szerinti, de különbözo gyártmányú hajókat lehet használni - közötti különbség. Az előbbi osztályba tartozik az Olimpiai hajóosztály, melynek neve: Mistral ONE design, vagy például a tradicionális Windsurfer. Az utóbbi osztályba tartozik a már többször említett Raceboard, a Professzionális (PWA) versenyeken használt funboard, ilyen osztály az F42 (itt a számok arra utalnak, hogy 4 vitorlát, és 2 deszkát lehet használni), vagy az ehhez hasonló, német nyelvterületen elterjedt F25. Egyéb osztályok is léteznek még, amik főleg a helyi adottságok miatt alakultak ki (ilyen az F1 osztály a Garda-tavon, ahol az állandó, egyenletes széljárás miatt egy deszkát, egy vitorlát lehet csak nevezni), vagy valamilyen egyéb, más tényező miatt.