|
||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Siller, Bíborkadarka A siller (kastélyos bor) nem egy szőlőfajtára utal, siller szőlő nem létezik. A siller egy színtartomány, a rozénál sötétebb, a vörösbornál halványabb. Az ilyen néven forgalmazott bor minősége egyszer jobb, máskor rosszabb, árnyalata is változhat. A siller bor sötét rózsaszín. Több száz éves múltra tekint vissza. Eredetileg vegyesen szüretelték, egy puttonyba rakva a vörös és a fehér fürtöket. A mai bortörvény ezt a megoldást tiltja: siller bor már csak kékszőlőből készíthető, ezért ízében a fehérbor zamata már nem található meg, és a mai sillerek a régieknél sötétebbek. A rozé bornál tovább áztatják a héjon, ezért abból több szín- és cserzőanyag oldódik ki. A rozéborok és a sillerek legfőbb különbsége, hogy utóbbiak valamennyi ideig együtt erjednek a törköllyel , így kapják meg a vörösborokéra hasonlító, ám azokénál lényegesen lágyabb ízüket. A siller bor magyar és német sajátosság. Magyarországon ennélfogva leginkább a sváb területeken népszerű. Hazánkban a legfontosabb szőlőfajta, amelyből siller bort készítenek: a kadarka . |
||||||||
Kékfrankos A kékfrankos a szőlőfélék (Vitaceae) családjába , a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó szőlőfajta, melyből tipikusan savhangsúlyos, gyümölcsös, tanninban közepesen gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. Hasonnevei: többek közt Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka . Magyarország legelterjedtebb vörös borszőlőfajtája. A német név (Lemberger) Lemberg hercegségre utal a mai Szlovéniában , ami valamikor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A kékfrankosnak Kelet- és Közép-Európában egy felmérés szerint több mint negyven névváltozata van. A kékfrankos az 1990-es években itthon még lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak. |
||||||||
Irsai Olivér Az Irsai Olivér a szőlőfélék (Vitaceae) családjába a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) sorolt magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta. 1930 -ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. Sok legenda kering a névadásról, többek közt, hogy Irsai Olivér mesebeli figura volt, vagy esetleg száz pengőt fizettek az elnevezésért. Egyik sem igaz, valóságos személy volt Irsai M. Olivér, aki 1930-ban született akár a szőlőfajta. Kocsis Pál barátja, Irsai M. József iránti tiszteletből nevezte el annak fiáról az új hibridet. Tehát nem igaz a sokáig élő feltételezés, hogy Irsai Olivér borkereskedőként fizetett volna egy saját szőlőnévért. Tőkéje erős növekedésű, sima vesszője jól gyökeresedik. Fürtjei közepes nagyságúak kúp alakúak, vállasak és lazák, bogyói kicsik, vékony de szívós héjúak, nehezen rothadnak. Színe szép, aranysárga, pettyezett. Korán érik, augusztus közepétől szüretelik. Íze kitűnő, muskotályos zamatú, de a kicsi bogyók miatt a piacon nem tetszetős. Bora zöldes-sárgás színű, erősen muskotályos ízű, lágy savakkal; hibája, hogy gyorsan vénül. |
||||||||
![]() |