Nah, hát mondom már mielőtt még elindulok a jó kis vizsgámra, gondoltam „szösszenek” egyet. Csak egy kicsit, a P.S.-t majd írom, ha megérkeztem, vagy ha hazaértem, még nem tudom, hogy jön az írhatnék.

Szóval, még azt sem tudom, hogy tudok-e majd valamit… Elvileg egyszer ezeket már „megtanultam” úgy-ahogy, de most úgy érzem, semmi sincs a fejemben, csak a légüres tér… Fincsiii… Mindegy, azért nem akarok ismétlésre jönni, az a lényeg csak, hogy meglegyen aztán kész. Úgysem etikával akarok foglalkozni. Ja, merthogy etika vizsga lesz.

Amit most szívesen csinálnék (meg amit tegnap is csináltam volna, de nem lehetett), az az olvasás. Múltkor volt eszemben, hogy elhozom A könyvemet (csak így hívom, A könyvem, egyébként Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame c. könyvéről van szó), hogy hazafelé a buszon ne csak bámuljak kifelé az ablakon, mp3 lejátszóval a fülemben, hanem legalább olvashatnék egy kicsit. Hát A könyvet szépen otthon felejtettem, úgyhogy maradt a tájban való gyönyörködés… Bár ez nem mindig rossz, néha az ember felfedezi az élet apró csodáit, mint mondjuk: különféle alakokban repülő madárcsapatok az égen, egy nagyobb csoport őz legel az úttól nem messze (erről egyből a Showder klub jutott eszembe: „Ott egy őz!” az őz meg: „Már megint észrevettek…” xD), vagy mondjuk hatalmas csorda magyar szürke…

Nah, de egy idő után már ez kevésnek bizonyul, főleg, ha egy ideje semmi ilyesmit nem lát az ember. Ezért gondoltam, hogy üsse kavics, hozok olvasnivalót, az az egy könyv nem szakasztja le a vállamat, úgyhogy ezúttal már tényleg eltettem a táskámba és készülök, hogy olvasni fogok. Akiben felmerül a kérdés, hogy miért mindig ezt a könyvet, hát csak annak csak annyit, hogy mivel már kismilliószor láttam a musicalt, most végre megpróbálhatom a szereplőkkel elképzelni a történetet. ^^ Bár ez mondjuk eddig még nem sikerült, mert valahogy Esmeraldára sose jön be se Hélène, se Lola képe, mert igazából egyikük se egy olyan fazon… Mondjuk Quasi-t legtöbbször úgy képzelem el, mint a rajzfilmben xP Mert amúgy meg Garou túl jól néz ki ahhoz, hogy vele képzeljem el az egészet, bár mostanában eszembe szokott jutni… Még eddig Patrick se ugrott be Phoebus helyére... ja, de egyszer már igen! Csak nehéz, mert Phoebus ugye szőke, Patrick meg fekete. Nem baj, mindkettő tud fényleni, mint a Napocska. (: Viszont Frollo-ra már beugrik Daniel, ami adódik abból, hogy szerintem ő volt a legjobb, legtökéletesebb, annyira így képzeltem, mikor először olvastam a könyvet, hogy már szinte félelmetes ez az egész. x) Lehet mást mondani, úgyis nekem van igazam. :P Nah, jó azért Gringoire-ra is beugrik Bruno, vagy néha Matteo, igazából mindkettejüket szeretem ebben a szerepben, mert tök jól csinálták ők is. Bár erről nem akartam ennyit írni, hihetetlen, hogy csak úgy elszabadultak az ujjaim és észre se vettem, már le volt írva minden... x)

Most pedig megyek, kiegészítés meg majd… még a mai nap folyamán… Vége: 8:35-kor.

Pontos idő: 11:20. Itt vagyok! És most már legalább igaz rám az írásom címe, miszerint: Szabad vagyok! - egy kis időre... Megírtam és wááh... Hát, nem mondok semmit, az a legbiztosabb. Azért meg vagyok nyugodva, minimum kettes biztos megvan, az meg már tök oké. Ich bin zufrieden, mondhatnám most meg dojcsul, de ki nem állhatom a németet, meg nem is tudok németül... Érdekes, középiskolában azt hitték, tudok, pedig nem is xD Nah, ehhez meg már kell tehetség. xD Néha vannak meglepő megnyilvánulásaim, de alapvetően, ha egy német közegbe kerülnék, azt hiszem arra a mondatra támaszkodnék, amire senki se gondolna: Do you speak English? xD Igen, az angollal baráti viszonyt ápolok. x)

Egyébként épp most akadtam ki a facebookon... azaz, nem kiakadtam, csak felállt a szőr a hátamon. x) Van az a helyes kis alkalmazás, hogy "Ez elment..." ráklikk, aztán mindig kiír valami hülyeséget, hogy fogtad magad és elmentél ide, vagy oda... blabla... Éppen ráklikk volt nálam is, és ez jött ki: Enikő fogta magát és elment az agórára filozofálni, sztoikus nyugalommal. Hát, baaaaaaaaazzzz... a filozófia még itt se hagy békén. x) Bár kétségtelen, hiszitek, vagy sem, négyes lett a vizsgám filozófiából, ami nálam akkora szó, tekintve, hogy úgy ültem be, hogy semmit sem tudok, egyedüli támaszom az esszé volt, amit magunktól kellett írni, és annak kellett kijönnie belőle, hogy mennyire tettél szert filozofikus gondolkodásra az elmúlt félév alatt (az óra alapján semennyire, mert azon csak a tanár beszélt, ha magamtól nem gondolkodnék el néha bizonyos dolgokon, nem tudnék filozofálni... ennyit erről...), pluszban írtam minden össze-vissza hülyeséget, ami csak eszembe jutott ahhoz a két kérdéshez, amit még kaptunk és végül őszintén reménykedtem a kettesben. x) Hihetetlen. xD

Egyelőre még mindig a koliban vagyok, 13:45-kor indul a buszom haza. Tök jó, megint úgy el leszek nyomva, mire hazaérek, a seggemet meg palacsintává ülöm megint... Ojjé, ez az! Ha hazaérek, majd lehet, hogy még pötyörészek valamit. Hmmmm... ki tudja. :)