|
Megjegyzés: |
A háború
előrehaladtával a 75 mm-es rohamlövegek tűzereje egyre kevésbé volt elegendő
eredeti (támogató) feladatuk ellátásához. Ezért a 75 mm-es StuK 40 löveget a
105 mm-es, L/28-as csőhosszúságú leFH 18
tarackra cserélték (ugyanezt a löveget használták fel a Wespe önjáró lövegekhez is). Az
új jármű, amelynek lövegét leszámítva szinte minden egyes alkatrésze
megegyezett a StuG III Ausf. G-vel, a Sturmhaubitze 42 (StuH 42)
típusjelzést és az Sd.Kfz. 142/2-es típus-sorszámot kapta. A 105 mm-es
tarack maximális elméleti lőtávolsága 12 325 méter volt, amit azonban sosem
használtak ki, mivel szinte mindig közvetlen irányzással, alacsony
szögtartományban tüzeltek vele. A Sturmhaubitze 42 igen hatékony fegyvernek
bizonyult: 105 mm-es, 15,55 kg-os (ebből 1,38 kg robbanóanyag) Sp.Gr. 34
típusú gránátja 40 méteres körzetben fejtett ki hatékony repeszhatást, amely
a StuG III-as rohamlövegeknél alkalmazott 75 mm-es, 5,74 kg-os (ebből
0,68 kg robbanóanyag) hasonló típusú gránátjának 15 méteres teljesítményéhez
képest jelentős előrelépést jelentett. A StuH 42 tehát kiváló gyalogsági
támogató fegyvernek bizonyult.
A StuH 42-es lőszer-javadalmazásának a 26 Sp.Gr.
34 típusú repesz-romboló gránátja mellé 10 darab kumulatív-töltetű
páncéltörő-gránát is tartozott: míg a Gr. 39 rot/HL/B maximálisan 90 mm,
addig a Gr. 39 rot/HL/C 100 mm páncélzatot volt képes „átégetni” a
lőtávolságtól függetlenül. Komoly gondot okozott azonban a lövedékek
rendkívül alacsony kezdősebessége (495 m/s), aminek következtében mozgó
célpontok (pl. harckocsik) ellen csupán 500
méternél kisebb távolságból lehetett hatékonyan alkalmazni. A problémát
tovább fokozta a tarack alacsony tűzgyorsasága (3-5 lövés/perc) is. A StuH
42-es viszonylag gyenge páncélzata miatt nem, vagy csak végszükség esetén
engedhette meg magának azt a „luxust”, hogy egy harckocsit 500 méternél
közelebb engedjen magához. A rohamtarack a StuG III-al ellentétben tehát
páncélvadász szerepkörben igencsak korlátozott mértékben volt alkalmazható.
1942 és 1945
között összesen 1212 darab StuH 42-es rohamtarack készült. A típust
gyakorlatilag módosítás nélkül gyártották egészen 1944 szeptemberéig, amikor
is a
csőszájfék alkalmazásával felhagytak.
Forrás: Wikipédia
Makett: A dobozból akár az alap Stug
III Ausf. G. változatot, akár a StuH 42-t megépíthetjük. Nagyon szép
felületi minőség, részlet gazdag alkatrészek jellemzik a doboz tartalmát. A
csomagolás példaértékű, a sérülékenyebb részek a külön csomagoláson felül
egy merevebb kartonlaphoz kerültek rögzítésre - ahogy a Dragontól már
megszoktuk. A maratott lap jó alapot biztosít a finomabb részekhez. A
matricalap egyszerű, apróbb jelzésekből nem kapunk semmit. A készlet
beszerzése a német harcjárművek kedvelőinek feltétlenül ajánlott.
G'cart |
