A Föld, ahol élünk

Életünk alapja a víz,
és a Föld ivóvíz-készlete már csak
50 évre elegendő!

Víz nélkül nincs élet!

         A föld édesvíz-készletével kapcsolatban az első aggodalmak 1977-ben, Argentínában az ENSZ által szervezett Vízügyi Konferencián fogalmazódtak meg.
A következő, e témával kapcsolatos találkozó a dublini tanácskozás volt, 1992-ben, amelyen megállapították, hogy a Föld édesvízkészlete véges, és az emberiség nagyon pazarlóan bánik vele. A résztvevők az édesvizek védelme érdekében ezért sürgős cselekvési programot fogalmaztak meg.
Mai ismereteink szerint a naprendszerünkben csak a Földön van víz. A Föld vízkészlete 26 600 millió km3-re tehető, ennek nagy része azonban kötve van a litoszféra kőzeteiben. A hidroszférában mindössze 1 413 millió km3 lelhető fel. Ez a nem túl nagy mennyiség az, amely az emberiség számára hozzáférhető, és amellyel gazdálkodhat.
E víztömeg legnagyobb része azonban tengerekben, óceánokban van. A sarki jég és hó fogságában 2 százaléknyi található, a tavakban, folyókban, pedig csupán 1 százalék.
Mindennapi életünkben elsősorban az atmoszférában található víznek van jelentősége, mivel innen hull a csapadék. Az eső, hó, esetleg jég mennyisége évente kb. 450 000 km3. Az atmoszféra vízkészletet évente átlagosan 37-szer kicserélődik. A földfelszínre jutó csapadék nagyrészt párolgással visszajut a légtérbe, a kisebbik része, 1-2 százaléka a felszín alatti vizeket táplálja.
A hidroszféra vízkészlete:

Képek a Föld vizeiről

Magyarország vízkészlete

Magyarország a Kárpát-medence közepén, nagy folyókkal átszelt ország. A 93 000 km2 területének majd fele, 43 000 km2 folyók árterületén fekszik.

Magyarország folyói:
Magyarország 18 folyója közül a legnagyobbak:

Magyarország tavai:
A legnagyobb tavak a Balaton és a Velencei-tó. A Fertő-tó nagyobbik része nem magyar területen fekszik. A Tisza-tó a Tisza mederduzzasztásából kialakított víztározó.

Képek Magyarország vizeiről

  Balaton                                         Szalajka-völgy

Tisza folyó                                              Duna                 
        


    Tisza-tó                                           Velencei-tó        

Az emberiség számára létkérdés a víz, és mi mégsem óvjuk eléggé, nem vigyázunk kellőképpen rá, és szinte korlátlanul pazaroljuk!

1.)   Termékünk időszerűsége

Az ivóvíz felhasználására egyre inkább oda kell figyelni és a szakembereknek megfelelő megoldásokat találni, mivel Földünk valamennyi kontinensén kevés az ivóvíz készlete.
Az USA és Anglia az 1990-’95-ös években az ivóvízzel való takarékoskodás érdekében vízügyi szakemberekkel vizsgálatot végeztettek, melynek eredményeként megállapították, hogy:
- a legnagyobb ivóvízfogyasztók a lakosság és a kommunális fogyasztók,
- a szolgáltatást igénybe vevők esetében pedig az ivóvíz legnagyobb fogyasztója a WC-öblítő készülék ( az USA-ban a fogyasztás 49 %-át, Angliában 46 %-át   
ezek a készülékek okozzák ).

Tekintve, hogy az ilyen mértékű, egészségügyi célú ivóvíz felhasználása nem váltható ki, mivel erre a célra egy második, ipari vízzel működtethető vízhálózat sehol sem került kiépítésre (ennek utólagos, mértéktelen bontással járó kiépítése felbecsülhetetlen költség!) , a vizsgálat eredményeként Angliában elhatározták, hogy 1998.10. 01-től folyamatosan lecserélik a korábbi nagy vízfelhasználású készülékeket egy olyanra, amely öblítésenként mindössze 4-6 liter ivóvizet használ. Mivel azóta sem gyártót, sem ilyen készüléket nem találtak, minden maradt a régiben.

2.)   Szabadalmaztatott termékünk újszerűsége, alkalmazási területei

Közismert, hogy az öblítő-készülékeknél az elmúlt 50-60 év folyamán sokan sokféle módszerrel próbálkoztak és különféle megoldásokat alkalmaztak a víztakarékosság érdekében. Működési elvüket tekintve ezek a következők szerint csoportosíthatók:

A.)   Nyitott és zárt tartályos megoldások:
Gravitációs úton működnek. Rendszerük ejtőtartályos, öblítésenként minimum 6-9 litervizet használnak, függetlenül a vízhálózat nyomásától. A nagy vízfogyasztás mellett rendkívül zajosak, szerkezetük vízzel érintkezik, ezért rendkívül  hamar korrodál. Rendszerükben a zárószelep zárási hibája miatt túlfolyás jöhet létre, emiatt a lakások beázhatnak, ami ellen biztosítások megkötésével kell védekezni.

B.)   Szelepes rendszerű megoldások:
Kizárólag a hálózati nyomásra hagyatkoznak, amihez külön megtervezett és kiépített hálózati keresztmetszet szükséges. Teljesítményük függ a hálózatban uralkodó pillanatnyi nyomástól. Hirtelen zárások esetén a távolabbi szelepeknél zajos ütések jönnek létre.

C.)   Zárt légüst rendszerű készülékek:
Az épületgépészeti berendezésként alkalmazott készülékek még csak kis mértékben terjedtek el. Ez a rendszer is csak alaptípusnak tekinthető, mivel a hagyományos kivitelű légüstből az üzemszerű használat során rendszeres időközönként elfogy a működést biztosító légpárna, aminek pótlása a hagyományos kivitelnél nincs megoldva. A légpárna elfogyása után teljesítménye kizárólag a készüléken átfolyó víz hálózati nyomására csökken.

D.)   Szabadalmaztatott készülékünk:
Az általunk kifejlesztett, szabadalmaztatott és bevezetésre váró termék újszerűsége a következő:
- Készülékünk olyan belső kialakítású, hogy rendszere magában foglalja az egyesített gáztörvény azon feltételeit és kölcsönhatásait, amelynek eredményeként működtetéséhez belső mozgó alkatrész nem szükségeltetik.
- A készülék automatikusan végzi a működtetéséhez szükséges, de az öblítéskor
csökkenő mennyiségű levegő visszapótlását.
- A készülék víztranszformátorként működik, mivel a hálózati nyomás csökkenésétől függetlenül ( a nyomás akár 1,0 bárra történő csökkenése esetén is ! ) az öblítés eredményes.
- A bevezetésre kerülő termék alkalmazási területe nem korlátozott:
- lakossági, közületi, intézményi, ipari…stb. WC-k öblítésére is alkalmas,
- nagy mennyiségű vizet felhasználók esetén a hálózati nyomás kiegyenlítésére is alkalmas.
- Víztakarékosságát alapul véve ezen WC-öblítő készülék forgalmazásával, beépítésével, általános használatával jelentős eredményeket lehet  elérni a vízfelhasználás csökkentésében.

3.)   A légüst rendszerű készülékek alkalmazásának előnyei

Az öblítés hatékonyan csak nagy mennyiségű víz felhasználásával, vagy kevesebb mennyiségű, de nagyobb mozgási energiájú víz segítségével történhet. A légüst rend-szerű készülékek ez utóbbi megoldást alkalmazzák, ezáltal képesek víztakarékos módon működni.

A.) A korábbi megoldású légüst rendszerű készülék működésének elve és problémái

A korábbi megoldású légüst vízhozamának elvi jelleggörbéjét mutatja az 1. ábra.
A szabályozó szelep kinyitása előtt a készülék vízhozam-képessége az 1. érték szerinti, ami a belső légpárna miatt nagyobb, mint a vízhálózat 2. érték szerinti vízhozam-képessége.
A kifolyószelep megnyitásakor a légpárna nyomása fokozatosan csökken, ezért a készülék vízhozam-képessége fokozatosan a vízhálózat 2. érték szerinti vízhozam képességére csökken a 3. görbe szerint. A kifolyószelep zárása után a hálózatból - annak nyomása következtében - víz nyomódik a készülék tartályába, ezzel a készülék vízhozam képessége a 4. görbe szerint megnövekedik. Tekintve, hogy az öblítés során a tartályból a kifolyó vízzel együtt levegő is fog távozni - mivel a levegő oldódik a vízben -, ezért a maradék levegő már egy újabb öblítés során nem fog az előző szerinti vízhozam képességet biztosítani, a 4. görbe nem fogja elérni az 1. érték szerinti vízhozam képességet.

Ettől kezdve a hagyományos légüst rendszerű készülék vízhozam-képessége mindössze a vízhálózat 2. értéke szerinti lehet. Innentől a légüst már nem fogja betölteni azt a szerepét, amelyre eredetileg szánták.

B.)   Az általunk továbbfejlesztett, szabadalmaztatott légüst rendszerű készülék  
        működési elve

A 2. ábra a továbbfejlesztett készülékünk elvi vízhozam-jelleggörbéjét mutatja.

Az általunk továbbfejlesztett készülék kiküszöböli a korábbi készülékek belső légpárnájának levegővesztési hibáját.
Kifolyószelepének nyitásakor a készülék tartályába bezárt levegő ugyancsak magasabb vízhozam képességet biztosít ( az 1. érték szerintit ) a vízhálózat 2. értéke szerinti vízhozam képességéhez képes. Készülékünknél azonban nyitáskor egy beépített - a szabadalom lényegét képező – „ vízsugár injektor”  is működésbe lép ( 5. görbe), ennek következtében a vízhozam-képesség a 6. görbe szerint lassabban fog csökkenni. A kifolyószelep zárása után a vízhálózat nyomása vizet nyom a tartályba, vízhozam képessége ezért nőni fog a 4. görbe szerint. Mivel a készülék az öblítés közben levegőbeszívással pótolja az öblítővízzel távozó levegő mennyiségét, a vízhozam képesség ismét el fogja érni az eredeti 1. értéket. A következő öblítésre a készülék ismét teljes vízhozam-képességgel áll rendelkezésre. A készülékre - a mérések alapján - jellemző még, hogy zárás után néhány másodperccel már ismét öblítésre kész. A készülék rendszere önszabályozó, hatásfoka automatikusan beáll az optimumra, és ez az optimum-pont folyamatosan alkalmazkodik a vízhálózat minden-kori hálózati nyomásához.

C.)   Az általunk továbbfejlesztett légüst rendszerű készülék további előnyei

1.) A készülék karbantartást nem igényel.
2.) Áteresztő szeleppel működik.
3.) Az áteresztő szelep és a tartozékok anyaga műanyag, a tartálytesté korrózió álló acél.
4.) A tartálytest készülhet műanyagból is.
5.) Az öblítés teljes keresztmetszetében nyitható kifolyószeleppel történik, így áteresztőképessége maximális, ezért az öblítéshez alkalmanként csak 3,5 - 4,5 liter vízmennyiséget használ, ami megfelel a szigorú európai követelményeknek is.
6.) Az öblítő-készülék előállítási és szerelési költsége - magyarországi árakon számolva - együttesen sem haladja meg a korábban ismert és alkalmazott egyéb öblítő-készülékek költségét.
7.) A régi tartályok helyére, de újként is bárhol felszerelhető a csatlakozási pontok ismeretében.
8.) A közműhálózat kapacitásigényét az általa megtakarított vízmennyiség arányában csökkenti.
9.) A víztisztító művek és a csatornahálózatok terheltsége az általa megtakarított vízmennyiséggel csökken.

4.)   Az általunk továbbfejlesztett légüst rendszerű készülékkel elérhető vízmegtakarítás

Szabadalmaztatott készülékünkkel az alábbi vízmegtakarítás érhető el. A számításhoz 1 000 000 lakást, a régi és az új kivitelezésű légüst rendszerű készülékek vízfelhasználását, lakásonként 4 főt és személyenként napi 4 kicsi és 2 nagy használatot vettük figyelembe.

1.) A régi típusú készülékek esetén: kis használat 6 liter/öblítés, nagy használat 9 liter/öblítés.
Lakásonkénti éves ivóvíz felhasználás a régi készülékek esetében:
4 fő x ( 4 x 6 liter + 2 x 9 liter ) x 365 nap = 61.320 liter = 61,32 m3 

2.) Új rendszerű készülékünk esetén: kis használat 1,5 liter/öblítés, nagy használat 4  liter/öblítés.
Lakásonkénti éves ivóvíz felhasználás:
4 fő x ( 4 x 1,5 liter + 2 x 4 liter ) x 365 nap = 20.440 liter = 20,44 m3

3.)        Lakásonkénti éves vízmegtakarítás: 61,32 m3 - 20,44 m3 = 40,88 m3

4.)        Éves ivóvíz megtakarítás 1.000.000 lakás esetén: ( 61,32 m3 - 20,44 m3 ) x 1.000.000 =  40.880.000 m3

Egy olimpiai úszó medencetérfogata 2 500 m3, így ez a mennyiség 16 352 db medencét töltene meg!