Előkészítve az elmémet a tanulmányozásra, rögtön szembenéztem egy rettentő problémával. Hogy fog hozzá valaki a Biblia "tárgyilagos" tanulmányozásához? Az Őrtorony módszer nyilvánvalóan szóba se jöhetett. Ekkorra eldöntöttem, hogy nem használok tanulmányozásomban Őrtorony irodalmat, kivéve mint referenciaanyagot. De az Őrtorony "olvasd el a bekezdést, és válaszolj a lap alján lévő kérdésre, húzd alá a választ a bekezdésben" módszer volt az egyetlen, amit ismertem! Mit tegyek? Magamtól kellett kitalálnom valamit.
Kezdetnek eltökéltem, hogy elolvasom az Újszövetség egy független fordítását. (ezen a ponton nem voltam biztos, hogy bízhatok-e az Új Világ Fordításban) és leírok minden olyan bibliaverset, ahol valami gondom van. Ezt tettem a New American Standard Bible használatával, és kétszáz vers lett, mire végeztem. Ekkor összeszerkesztettem a verseket ötvennyolc témába: Krisztus istensége, a Szent Szellem személy volta, a nagy sokaság, a 144000, az 1914 év, az elragadtatás, pokoltűz, a megváltás módja, stb. Aztán, átolvasva amit megszerkesztettem, annak súlya amit elvégeztem úgy nehezedett rám, mint egy tonna kő. Most már eljutottam oda, hogy elpusztítottam a legmélyebb bizonyítékaim teljességét Istent, a népét, a megváltás tervének kivitelezését, és az egészben az én helyemet illetően. Most már kétségtelenül, teljesen elvesztem!
De mégis, még három dologban bíztam. Tudtam, hogy a Biblia Isten ihletett szava. Azt is tudtam, hogy Istennek kell legyen népe a földön, aki szellemben és igazságban imádja őt (Jn 4:24). És még hittem, hogy Isten gondoskodott rólunk, és hogy elküldte a Fiát Jézust, hogy meghaljon értünk. Ezek a dolgok elegendőek voltak, hogy biztosítsanak, hogy Isten, amint Jézus megígérte a Jn 16::13-ban, el vezet még engem is "minden igazságra".
Buzgó imában kérleltem Istent. "Jehova," - imádkoztam - " én szétszedtem a te könyvedet! Kérlek, Istenem, segíts, hogy együtt újra összerakjuk. Magyarázd meg nekem, mit írtál le. Elismerem tehetetlenségemet ebben a helyzetben, Jehova, te ki tudnál vezetni ebből a zűrzavarból. Megfogadom, hogy minden tisztelet és dicsőség visszatér hozzád. Kérlek, Istenem, ments meg a zavarodottságnak ebből a rettenetes állapotából!" És bíztam Jehovában, hogy Ő fogja a maga útja szerint, a maga időzítése szerint biztosítani az igazságot, melyet oly kétségbeesetten kerestem.
Újra elolvastam az újszövetséget, ezúttal a Revised Standard Version-t használva. felosztottam mind az ötvennyolc témát két részre, az egyik azoknak a verseknek, melyekről úgy tűnik, támogatják a Társulat nézetét az adott témában, a másik azoknak, látszólag ellentétesek azokkal. Aztán megint elolvastam az újszövetséget, ezúttal a New International Version-t használva, és folytattam a két hasáb kitöltését minden témában. Negyedszer is megismételtem ezt, a New American Standard Bible -val.
Ahogy összehasonlítottam a különféle fordításait ezeknek a verseknek, ellenőrizve minden döntő verset két görög sorközi fordításban és görög lexikonban, a bizalmam az Új Világ Fordítás iránt kezdett fogyatkozni. Újra és újra szándékos félrefordításokat találtam az UVF szövegében, különösen Krisztus azonosságát érintően. Néhány példa is elegendő: " "Rá (a héberben: rám) tekintenek arra, akit átdöftek" (Zak 12:10), "Mikor pedig ismét elhozza Elsőszülöttjét a lakott földre, ezt mondja: 'És hódoljon (a görögben: imádja - lásd Héb 1:6 lábjegyzet, NWT) előtte Isten minden angyalfia" (Héb 1:6; lásd még Mt 2:2, 8, 11, 14:33, Jn9:38), " Kezdetben volt a Szó, és a Szó az Istennél volt, és a szó isten volt" (Gör.: Isten volt az Ige) (Jn1:1), "Jézus ezt mondta nekik: 'Bizony, bizony mondom néktek: mielőtt Ábrahám lett volna, én már voltam" (Gör.: Én vagyok vö. 2 Mz3:14, LXX).(Jn8:58) "aki noha Isten formájában létezett, nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen" (Gör.: aki Isten formájában lévén, nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő istennel" (Fpi 2:6), "Krisztus szerint való. mert őbenne lakik az isteni jelleg egész teljessége (Gür: az Istenség egész teljessége) testileg (Kol 2:8-9). Hasonló eltéréseket találtam az ÚVF-ban a keresztények megmentéshez szükséges dolgokról szóló verseknél (Jn 17:3, Rom 10:9-10, Héb 13:15), a keresztények személyes kapcsolatáról Krisztussal (1 Kor 1:9, 2 Kor 11:3, 2 Kor 13:5, 1 Jn1:3) és sok más versben más fontos témákban (Mt 5:18, Mt 27:52-53, Apcs 5:3, 2 Kor 11:8, Ef 4:24, Kol 3:10, Héb 12:23, stb.). Az Új Világ Bibliafordító Bizottság által a "Jehova" név Újszövetségbe való beszúrását illetően, az Őrtorony saját kijelentése elégnek tűnt: " Miért hiányzik akkor az Újszövetség minden létező másolatából a Tetragrammaton?" (WT 5/11/78. p.10.) Mindent összevetve, az Új Világ Fordítást az előítéletes és lelkiismeretlen fordítói előzetes teológiájával összhangban lévő súlyos félrefordításnak találtam.
Habár lényegében semmit nem tudtam a bibliai hermeneutika tudományáról akkoriban, hamarosan észrevettem valamit, ami forradalmasította a szentírás- megértésemet. Elkezdtem látni, legnagyobb meglepetésemre, hogy a bibliaversek nagy többsége tökéletesen érthető, ha szó szerint vesszük őket, feltéve ha nem jelzi maga a szöveg, hogy másképp kellene. Hirtelen az Ószövetség Izrael nemzetére vonatkozó még be nem teljesedet próféciákat tartalmazó versei (1Mz 13:14, 15, Ésa 2:1-4, 11:9,11-12, 66:20, 22, Jer 33:14-16, Amos 9:14, 15, Zak 14:3, 4, 16, 17, stb.), az "elragadtatás"versei (1 Thess 4:15-17) és a Krisztus második eljövetelét leíró versek ("minden szem meglátja Őt," Jel 1:7) elkezdtek új, csodálatos értelmet nyerni. Megtanultam a Biblia értelmezés "nyelvi - történelmi" módszerének a szépségét. Ha az írások egyszerű értelme jó értelmet nyújt, ne keress másik értelmet! Mi több, elhagyva az Őrtorony gyakran furcsa "spiritualista" értelmezését, annak kedvéért, hogy a Bibliát "úgy vegyem, ahogy van" kezdett az Őrtorony "hű és bölcs rabszolgája" feleslegesnek tűnni. Ha a Bibliát olvasva vehetem azt szó szerint és megértem, akkor mi szükség a "hű szolga osztályra"?
Itt vannak azok a következtetések, melyekre eljutottam öt hónapi intenzív tanulmányozással (a teljes tanulmány online hozzáférhető [angolul - a ford megj.])
[A bibliai könyvek címének rövidítéseit lefordítottam, de az angol és magyar bibliakiadások vers-számozása közötti eltéréseket nem korrigáltam - ha vannak ilyenek]
Jehova
az egyetlen igaz Isten (nem vitatott)
Jézus a teremtője
(1Mz 1:26-27, Ésa 44:24, Jn1:3, Rom 11:36, Jn1:10, Ef 3:9, Kol
1:15-16 [vö. Zso 89:27, 1Mz 41:51-52, Jer 31:9], Héb
1:8,10, 3:3-4) és fenntartója (Kol 1:17, Héb
1:3) minden dolognak. Ő a Megváltó (Ésa 43:11,
Ésa 45:21, Hos 13:4, Titus 1:3,4, 2:13, 3:4, Titus 3:6, 2 Pet
1:1). Olyan dolgokat ad, amit csak Isten adhat (Jn1:12-13, Jel 2:23).
Mindennek bírája (Jn5:22,23, 2 Kor 5:10) és
hatalma van a bűnök megbocsátására (Mk
2:5-7,10, Lk 5:21, 5:24, 1 Kor 8:12, Ef 4:32). Mindent lát (1
Ki 8:39, Jel 2:23), mindentudó (1 Ki 8:39, Mt 9:4, 12:25, Mk
2:8, Lk 6:8, 9:47, Jn11:1, Kol 2:2-3, Jel 2:23 [vö. 1 Ki 8:39]),
és mindenhol jelenlévő (Mt 18:20, 28:20). Jézus
öröktől fogva létezik (Micah 5:2, Jn1:1, Kol 1:17,
Héb 7:3) és Ő soha nem változik (Héb
1:8,10, 13:8). Helyénvaló szolgálni őt (Jn
12:26, Rom 1:1, 1 Kor 4:1, 2 Kor 5:15, Gal 1:10, Fpi 1:1, Kol 3:24,
4:12, Jas 1:1, Jude 1), imádkozni hozzá (Jn14:14
[Kingdom Interlinear], Apcs 7:59-60, 9:14, 9:20-21, 22:16, 22:17-19,
Rom 10:9, 11-13, 1 Kor 1:2, 2 Kor 12:8-9, 1 Ti 1:12, Jel 22:20),
dicsőséget adni Neki (Ésa 42:8, 48:11, Dan 7:13-14,
Jn1:14, 5:22-23, 11:4, 13:31-32, 16:13-15, 17:5, Apcs 3:13, Fpi 2:9,
Kol 1:16, 2 Thess 1:12, 2 Pet 3:18, Jel 1:5-6, 5:11-14), és
imádni Őt (Mt 2:2,8,11, 4:10, 14:33, 28:9,16-17, Jn9:38, Héb
1:6, Jel 5:8, 14:7 [vö. Apcs 10:25, Jel 19:10, 22:8-9]). Jézus
Úr (5 Mz 10:17, Mt 12:8, Jn 20:27-28, Rom 10:9,11-13, Ef
4:4-5, Jak 2:1, Jel 17:14, 19:16) és Szuverén az
Attyával (Mt 25:31, 28:18, Jn3:31,35, 13:3, 16:15, 17:10, Fpi
2:9-11, Héb 1:2, 2:8, Jel 22:3). Lévén Isten Fia
(Jn5:18, 10:28-33,36), Ő is igazán Isten (5 Mz 32:36,39, Ésa
9:6, 10:21, 43:10, 44:6 [vö. Ésa 48:12, Jel 1:17-18, 2:8,
21:6-7, 22:12-16,20], Mt 1:23, 13:41, Jn 1:1, 2:19,21 [vö. Apcs
2:24], 5:18, 8:19,28,58-59 [vö. 2 Mz3:14; LXX], 10:28-33, 12:44,
13:19, 14:7-9, 15:13, 18:4-6, 20:28,29, Apcs 20:28, Ef 3:19, Fpi 2:6,
Kol 2:9, 1 Ti 3:15-16, Titus 2:13, Héb 1:3,4,8 [vö. Zso
45:6], 3:1-4, 2 Pet 1:1, 1 Jn 5:20, Jel 22:1-4) és Jehova (Zak
2:8-11, 11:12-13 [vö. Mt 26:14-15], 12:1,10 [vö. Jel 1:7],
14:3-5 [vö. Mt 25:31, Apcs 1:11-12], 14:5 [vö. 1 Thess
3:13], Mt 3:3, Mk 1:2-3, Lk 3:4, Jn1:23, Lk 1:76 [vö. Ésa
40:3], Mt 21:15-16 [vö. Zso 2:6], Jn17:11,12, Rom 10:9,11-13
[vö. Joel 2:32], Fpi 2:9, 1:4, 1:8,10 [vö. Zso 102:22-25]),
Együtt az Atyjával.
A Szent Szellem személy (Mt 3:16, 10:20, Mk 1:10, Lk 12:12, Jn 1:32, 14:16-17,26, 15:26, 16:7-8,13-15, Apcs 1:16, 5:3,9, 10:19-20, 15:28, 20:23, Rom 8:16, 1 Kor 12:11, Ef 4:30, Héb 3:7, Héb 10:15, Jel 22:17), és Isten (1Mz 1:2 [vö. vs. 1], Mt 12:32, Lk 12:10, Jn14:26, Apcs 1:16 [vö. Héb 1:1], Apcs 5:3-4, 28:25 [vö. Héb 1:1], 2 Kor 13:14, Héb 10:15-17) együtt az Atyával és a Fiúval.
Az ószövetség számos helyen jelzi a többességet az Istenben (1Mz 1:1,2,3, 1:26, 3:22, 11:7,9, 1Mz 18, 19:24, 2 Mz23:20-23 [vö. 1 Kor 10:4], Ésa 48:12,16, 63:7-14, Zak 2:8-11, 3:2]). Mint fentebb említettük, a Biblia jelzi mind Krisztus Istenségét, mind a Szent Szellem személy voltát és Istenségét. Ezek a tényezők együtt az Atya (nem vitatott) Istenségével, eredményezik az Istenség leírását a háromságban. Különösen az
Újszövetség beszél ennek a három személynek az együtt-cselekvéséről (Mt 3:16-17, Mk 1:9-11, Lk 3:21-22, Mt 28:19, Lk 1:35, Jn3:34-35, Jn 14:26, 16:13-15, Apcs 2:32-33, 38-39, Rom 15:16,30, 1 Kor 12:4-6, 2 Kor 3:4-6, 13:14 [vö. 1 Jn1:3], Gal 4:4-6, Ef 4:4-6, Héb 10:12,15, 1 Pet 1:2).
Az ember szellemből, lélekből és testből áll. (1Thess 5:23)
Az "elaludt" kifejezést soha nem alkalmazza a szellemre vagy a lélekre a Biblia, hanem csak a testre. (Zso 146:3-4, Mt 9:24, Jn11:11, Apcs 7:59-60, 13:36, 1 Thess 4:14
Az ember szelleme különálló létező, és alapértelmezésben a testben lakik (Zak 12:1, Mt 26:41, Mk 2:8, 8:12, Lk 1:46-47, Rom 1:9, 8:16, 1 Kor 2:11, 5:5, 6:20, 14:2,14, 2 Kor 7:1, 2 Ti 4:22). A halálkor a szellem eltávozik a tesből (Préd 12:7, Ésa 26:19, Lk 8:52,55, 23:46, Apcs 7:59-60, Héb 12:22-24). Ebben az állapotában várja az egyén a test feltámadásást (5 Mz 18:10-11, 1 Sam 28:11-15, Préd 12:7, Ésa 14:9-10, Mt 10:28, 17:3, Mk 9:4 [vö. Mt 17:9; "látomás": Gör. orama - 'amit látni lehet; a 'látomás (spectacle) -vö. Lk 24:23], Mt 27:49,50, Mk 15:36, Lk 12:5, 16:22,25,30, 23:43,46, Jn 2:19, 8:51, 11:25-26, 19:30, Apcs 7:59, 20:10, Rom 8:38-39, 2 Kor 5:8, Fpi 1:23-24, 2:10, 2 Ti 4:6, Héb 12:22-23, 2 Pet 1:13-15, Jel 6:9-11, 20:4; Lásd még a következőkben a feltámadással kapcsolatban idézett verseket is.
Habár az emberekre összességében gyakran van utalva a Bibliában mint lelkekre, (pl. 1Mz 2:7), sok esetben beszél arról, hogy az ember lelke él a test halála után (1Mz 35:18, 1 Ki 17:21-22, Mt 10:28, Apcs 20:9-10, Jel 6:9-11, 20:4).
Jézus teste támadt fel (Mt 12:40, Mk 16:6, Lk 24:3,39, Jn 2:19,21, 20:27, Apcs 2:27 [vö. Zso 16:10], 13:34-37, Kol 2:9, 1 Ti 2:5).
A keresztények testei "mennyei reménységgel" lesznek feltámasztva. (Rom 8:11,23, Fpi 3:20-21). Az ő testeik meg lesznek változtatva a feltámadáskor (Jn20:26, 1 Kor 15:44,52-53).
A feltámadáskor az emberek meg lesznek ítélve a cselekedeteik alapapján, melyeket a testükben tettek azelőtt a földi életükben; nem a jövőbeni cselekedeteikért, melyeket a millennium alatt fognak megtenni. (Mt 16:27, Lk 11:31-32, Jn 5:28,29, Apcs 17:31, 2 Kor 5:10, Héb 9:27, Jel 20:12-13).
A "második feltámadás" Krisztus millenniumi királysága után és véget. (Jel 20:5 [vö. vs. 4]). Ez lehetséges annak, aki gyötrelmet tapasztalt a Hadeszben (Lk 16:23-24).
Örök, tudatos kínzás lehetséges azoknak, akiket a "gyehennába", a tűz tavába vetnek (Ésa 66:24, Dan 12:2, Mt 3:12, 8:11-12, 29, 13:42,49-50, 18:8, 22:13, 25:46, Mk 5:7, 9:43, Lk 3:17, 10:12, 12:5, Héb 10:27-29, Jel 14:9-11, 19:20, 20:10, 22:14-15).
A beteljesületlen, Izrael nemzetének adott próféciák Izrael nemzetén fognak beteljesedni. (1Mz 3:15 [vö. 37:9,10, Jel 12:1,5], 13:14-15, 17:7-8, 2 Sam 7:16, Zso 2:6, Ésa 2:1-4, 11:9,11-12 [vö. Mt 24:31, Jel 7:1-8], 25:6-10, 27:6, 33:20,24, 35:5-10, 45:17, 52:1, 65:17-21,24, 66:20,22, Jer 3:17,18, 23:3-8, 33:14-16, Ez 16:60, 21:25-27, 37:25, Hos 3:5, Joel 2:32, 3:20, Amos 9:14-15, Ob 15,17, Mik 4:1-4,7, Sof 3:8,9,14-17, Hag 2:6-7,9, Zak 2:10-12, 8:20-23, 12:9-10, 14:3-4,16-17, 14:4 [vö. Apcs 1:9,11-12], Mt 5:35, 10:23, 19:28, 23:37-39, Lk 1:32-33, 13:34-35, 21:24, Apcs 1:6-7, 3:19-21, Rom 11:25-29, Jel 7:4, 12:1,5 [vö. 1Mz 37:9-10], Jel 14:1, 20:9 [vö. Ésa 52:1]). A helyreállítása és megáldása Izraelnek kritikus része Jehova Királyság programjának kivitelezésének.
Jézus, mikor a tanítványainak beszélt, azonosította őket, mint "kicsinynyáj", mely akkor voltak. (Lk 12:32). Nincs alapja egyenlővé tenni a Lk 12:32 "kicsiny nyáját" a Jelenések 7. és 14. fejezetének 144000-ével.
A 144000 Izrael nemzetéből lett elpecsételve (Jel 7:3,4,9; 14:16) hogy "szolgái legyenek Istenünknek", ellentétben a földi millenniumi királyokkal, akik megvásároltattak "minden törzsből és nyelvből és népből és nemzetből" (Jel 5:9-10). A 144000 csak röviddel a nagy nyomorúság előtt vagy az alatt lesz elpecsételve (Jel 7:1-3).
A Biblia sehol nem jeleneti ki, hogy a 144000 elpecsételése királlyá, papokká vagy Krisztus menyasszonyává létre történt. (Jel 7:3-8, 14:1-5).
Napjainkban, miként az első században is, Isten elsődlegesen Jézus Krisztusegyházával áll kapcsolatban (Apcs 20:28, 1 Kor 12:12, 2 Kor 11:2, Ef 2:21-22, 4:4, 5:29-32, 1 Ti 3:15, Héb 12:22-23).
Nincs rá jó ok, hogy egyenlővé tegyük a Jn 10:16 "más juhait" a Jelenések 7:9 "nagy sokaságával". Minden azt mutatja, hogy a "más juhok" a Jn 10:16-ban pogánykeresztények (Jn10:16, 11:51-52, Ef 2:13-14,16)
A nagy sokaság tagjai lehet hogy átmennek a nagy nyomorúságon, lehet hogy nem és közvetlen belépnek a földi örök életbe. Vannak jelei, hogy egy kis időt a mennyben fognak eltölteni (Jel 7:9,15,11, 14:1,3; 7:9,15, 3:12, 11:19, 15:5-6,8, 16:1, 11:1-2; 7:9,15, 13:6, 15:5-6, Héb 8:1-2, 9:11,24; Jel 7:9,14, 22:14 [vö. 21:2]).
Az elragadtatás az egyetlen megalapozott remény (más, mint meghalni Krisztusban és feltámasztva lenni) az összes igaz kereszténynek, aki a földön él napjainkban (lásd alább az elragadtatás témához idézett verseket).
Több, mint egy hűséges szolga van említve Jézus szemléltetésében (Mt 25:20-23). A "hű és értelmes szolga" Krisztus visszatérésekor lesz azonosítva és megjutalmazva (Mt 24: 44-47). Krisztus még nem tért vissza (lásd az alább idézett verset Krisztus visszatérésével kapcsolatban)
[A ford. megjegyzése: Ebben a bekezdésben csak a magyar nyelven széles körben hozzáférhető kiadványok címeit fordítottam le, de az oldalak, bekezdések /és folyóiratnál az egyes számok/ számozása itt is az eredeti angol szövegben lévő számozást követi]
Jehova Tanúi "hű és bölcs szolga osztálya" nem bizonyult sem hűnek, sem bölcsnek a Bibliai próféciák értelmezésében. (A Következőkben néhány jövendölés, melyet Jehova Tanúi "hű és bölcs szolga osztálya" tett az évek során: Az 1799-es év határozottan jelzi a vég idejének kezdetét [Creation, pp. 294,298], Krisztus 1000 éves királysága 1873-ban kezdődött [The Time is at Hand, foreword p. 2], Szentírási bizonyítéka van, hogy a második jelenléte az Úr Jézus Krisztusnak isz. 1874-ben kezdődött [Prophecy, p. 65], Az Úr második eljövetele 1874-ben kezdődött [Creation, pp. 289,298, Prophecy, p. 76], Ama nagy nap csatájának kezdete 1874 októberében lesz [WT 1/15/1892, p. 1355], Isten királysága el fogja kezdeni hatalmának gyakorlását 1878-ban [The Time is at Hand p. 101], A formális beitatása Krisztus királyi hivatalának 1878 áprilisára datálható [The Day of Vengeance, p. 621], Krisztus láthatatlanul jelen van 1884 október óta 1884 [The Day of Vengeance, p. 621], A Mindenható Isten háborújának ama nagy napja 1886-ban kezdetét veszi [WT 1/1886, vol. VII, pp. 816,817], A Mindenható Isten nagy napjának háborúja már elkezdődött [The Time is at Hand (1908), p. 101], A zűrzavar nyomása valamikor 1910 és 1912 közt fog eljönni [The New Creation, p. 579], Az I. világháború elvezet Armageddon csatájához [WT 4/1/15, p. 102], 1914 végére a természetes Izrael vaksága kezd elvétetni tőlük [The Time is at Hand, p. 77], Az egyház utolsó tagja is megdicsőül valamikor 1914 vége előtt [The Time is at Hand, p. 77], A kereszténység teljesen el lesz pusztítva 1914 októberében [WT 1/15/1892, p. 1355], Az 1914-es év lesz a legtávolabbi hatás a tökéletlen ember uralkodásában [The Time is at Hand, pp. 76,77], A nagy nap háborújának lezárásának napja határozottan megjelölt a Szentírásban mint 1914 október [WT 1/15/1892, p. 1355], Armageddon valószínűleg megkezdődik 1915 tavaszán [WT 9/1/14], A Mindenható Isten Nagy Napjának csatája elkezdődik 1916-ban [WT 9/1/16, pp. 265,266], Az 1918-as évben Isten általánosan el fogja pusztítani az egyháztagok millióit, Bárki megmenekülése Russell Pásztor munkáihoz jöve lesz, megtanulni a jelentését a kereszténység bukásának [The Finished Mystery, p. 485], Az 1925-ös dátum még inkább határozottan jelölt az írásokban, mint 1914 és 1925 előtt a nagy válság bekövetkezik és valószínűleg véget ér [WT 9/1/22], 1925-ben a királyság földi része fel lesz állítva [Millions Now Living will Never Die, p. 89], Ábrahám, Izsák, Jákob és a hithű régi próféták feltámadnak és teljesen helyre leszek állítva tökéletes emberségre 1925 őszén [Millions Now Living will Never Die, pp. 88-90], Ezért mi várjuk nem sokkal 1925 utánra, hogy meglátjuk Ábel, Énok, Noé,Abraham, Izsák, Jákob, Melkisédek, Jób, Mózes, Sámuel, Dávid, Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel, DÁniel, Alámerítő János és más a Hébereknek írt levél tizenegyedik fejezetében említett személyek feltámadását. [The Way to Paradise, p. 224], ... a hátralévő hónapok Armageddon előtt [WT 9/15/41, p. 288], Ezek a hithű régi férfiak várhatóan feltámadnak a halálból nem sok nap múlva [The New World (1942), p. 104, A teremtés hatezer éve véget fog érni 1975-ben. Lehet Isten szándéka, hogy Krisztus uralma párhuzamosan fusson a hetedik millenniumával az ember létezésének [Life Everlasting in the Freedom of the Sons of God, pp. 29,30, WT 8/15/68, pp. 497-501]).
A Keresztények elsődlegesen az ő Szava, a Biblia és a Szent Szellem által tanítottak. (Mt 16:16-17, Mt 18:20, Jn14:26, Jn15:26, Jn16:13, Gal 1:15-18, 1 Jn2:26-27, 1 Jn5:20). Emberi képviselőket is felhasználhat (Apcs 8:30-31).
A keresztényeket azért üldözik, mert hordozzák Krisztus Jézus nevét (Mt 5:11, 10:22, 24:9, Mk 13:13, Lk 21:12,17, Jn15:21, Apcs 9:16, Gal 6:12, Fpi 1:29, 2 Ti 3:12, 1 Pet 4:14,16, Jel 2:3, 16:6, 20:4).
Az igazi evangélium elsődlegesen a Krisztus Jézus vére általi megváltásunk jó híre, mely megváltás hit által lehet miénk (1 Kor 1:17-18,23-24, 15:1-4, Kol 1:19-23). Az evangélium, melyet Pál apostol prédikált, elsődlegesen a "megfeszített Krisztus" volt. (1Kor 1:22-24).
Az "evangélium" melyet Jehova Tanúi prédikálnak, nagyon különbözik attól, melyet Pál apostol és a keresztények prédikáltak évszázadokon át. ("Egy becsületes szívű személy hasonlítsa össze az evangélium prédikálást melyet a kereszténység vallási rendszere végzett századokon át azzal, ahogy azt Jehova Tanúi teszik az I. világháború 1918-as vége óta. Ezek nem egyformák. Jehova Tanúi valódi evangéliuma, vagy "jó híre", hogy Isten égi királyságát felállította az Ő Fia, Jézus Krisztus trónra emelésével a Pogányok Idejének végén 1914-ben.") [Watchtower, May 1, 1981, p. 17]).
A Szentírás szerint a Jehova Tanúi által hirdetett evangélium hírnökei átkozottak (Gal 1:8-9)
Újjászületni azt jelenti, hogy szellemileg születni Isten természetfeletti cselekedete által. (Jer 31:33-34, Ez. 36:25-27, Tit 3:5, 1 Pet 1:23). Az egyénnek újjá kell születnie a megmentéshez (Jn1:12-13, Apcs 2:38-39, Rom 8:8,9 [vö. vs. 15], 1 Jn5,12).
Senki nem láthatja meg Isten királyságát sem nem léphet be oda újjászületés nélkül (Jn3:3,5,7).
Az "új ember" megteremtődik a keresztényben, amikor újjászületik (2 Kor 5:17, Ef 4:24-25, Kol 3:9-11).
A megmentéshez hinni kell az Úr Jézus Krisztusban (Jn3:14-16,36, 6:47, Apcs 13:38-39,48, 16:29-31, Rom 10:9-10,13, Jel 3:20).
Ellenőrizheti magát valaki, hogy lássa, vajon hitben van vagy nem (2 Kor 13:5) A benne lakozó Szent Szellem tanúságot tesz, hogy a keresztény meg van mentve (Rom 8:16, Ef 1:13-14). A keresztény biztos lehet a megmentésében (Jn5:24, 10:28, Rom 8:1-2,11, Ef 1:13-14, 4:30, Fpi 4:3, Kol 3:3-4, Héb 10:35, 1 Jn 5:13). Ezért helyénvaló azt mondani egy kereszténynek, hogy meg van mentve (Jn3:36, 5:24, 6:47, Rom 5:11, 8:1-2, Ef 2:5, 4:32, Fpi 4:3, 2 Ti 1:8-9, Héb 10:19, 1 Pet 1:23, 1 Jn3:14, 5:11,13).
A keresztény testi megváltása még a jövőre vár (Rom 5:9-10, 8:11, Ef 4:30, 1 Pet 1:4-5).
Krisztus bevégzett megváltó munkája teljesen elegendő a hívők igazzá minősítéséhez.(Apcs 13:39, Rom 8:1-2, Kol 1:21-22, 2:13-14,20-23, Héb 9:12, 10:10, 1 Pet 2:24). A keresztény megigazul kizárólag a Krisztusba vetett hit által (Jn3:16-18,36, 5:24, 6:28-29,40,47, 20:31, Apcs 10:43, 13:39, 26:15,18, Rom 3:21-28, 5:1, 6:23, 7:6, 8:1-2, Gal 2:16, 5:1, Ef 2:8-9, Fpi 3:9, Kol 2:13-14,20-23, Titus 3:5-7, Héb 4:10, 1 Jn1:7, 3:22-23, Jel 5:9, 7:14). A jó cselekedetek természetes módon követik az igaz hitet (Mt 7:21-23, Ef 2:8-9, Fpi 2:12-13, Titus 3:5-8, Jas 2:17,20,24,26).
Jézushoz kell menni megmentésért (Mt 11:28-30, Jn5:39-40, 6:35,37,44,45, 7:37-38, 12:32, 14:6, Héb 13:13, 1 Pet 2:25).
Lehet személyesen ismerni Jézust(Jn14:21, 17:3, Fpi 3:10). Aki nincs kapcsolatban Krisztussal, az nincs kapcsolatban Istennel (Gal 3:26, 1 Jn5:12).
Egy keresztény közeli, személyes kapcsolatban lehet Jézussal (Jn14:23, 15:4-5, 17:23, Rom 13:14, 1 Kor 1:9, 6:16,17, 2 Kor 12:9, 13:5, Gal 2:20, 3:27, 4:6,19, Ef 3:16-17, 4:15, Fpi 4:7, Kol 2:6,10, 3:11, 1 Pet 3:15, 1 Jn1:3, Jel 3:20).
A keresztény jobban kell szeresse Jézust, mint a saját életét. (Mt 16:25, 20:37, Ef 6:24, Fpi 1:21, 3:8).
Minden ma élő keresztény, aki újjá született napjainkban, az új szövetségben van Krisztus vére által, és jogosan részesedik a jelképes kenyérből és borból (Jn6:33,51,53, Jel 7:9,14).
A keresztény élet, melyre a Szent Szellem képesít, alapvetően szabad és egyszerű (Mt 11:28-30, Apcs 13:39, Rom 7:6, 14:14,17, 1 Kor 2:2, 10:23, 2 Kor 11:3, Gal 3:2-3, Héb 4:10, Titus 1:15, 1 Pet 2:16, 1 Jn5:3-5). Egy keeresztény nincs alárendelve emberek akaratának akik leigáznák őt (1 Kor 7:23, Gal 2:4-5, 5:1,13).
Habár a keresztények bátorítva vannak, hogy tanúskodjanak hitükről az embereknek (Mt 28:19-20, Apcs 5:42, 1 Kor 9:16, 11:1, Ef 6:15, Fpi 1:14, Jel 22:17), a házról - házra prédikálás nem szükséges a megváltáshoz.
A keresztények különböző feladatokat látnak el a szolgálatban; nem minden keresztény prédikáló (1 Kor 12:28-29, Ef 4:11).
Az üzenet, melyet ma a keresztények hirdetnek "a megfeszített krisztus" (Lk 24:46-47, 1 Kor 1:23).
Krisztus láthatatlan visszatérése 1914-ben alapvető tanítása az Őrtorony teológiának (vö. a Mt 24:45-4; 25:31-32; stb. Őrtornyos értelmezésével).
Krisztus láthatatlan visszajövetele nem történt meg 1914 őszén (Mt 24:42,44, Apcs 1:6-7). Ez a jövő látható eseménye lesz (Mt 24:26-27,30, Mk 13:26, Lk 17:24, 21:27, Apcs 1:9,11-12 [vö. Zak 14:4], 3:21, Fpi 3:20, 1 Thess 4:16, 2 Thess 1:7, 1 Ti 6:14, 2 Ti 4:8, Titus 2:13, Héb 9:28, 1 Jn2:28, 3:2, Jel 1:7 [vö. Zak 12:10]).
A "pogányok ideje" hosszúsága nem tudható meg a Dániel könyve 4. fejezetének tanulmányozásával (ez a prófécia beteljesedet Nabukadnezáron Dániel 4:24-37).
A királyság helyre lesz állítva Izrael nemzetén a "pogányok ideje" végén (lásd az idézett verseket fentebb Izrael jövőbeni helyreállításáról)
Krisztus visszatérésének jele az ő visszatérése előtt következnek be és azt bizonyítják, hogy hamarosan bekövetkezik (Mt 24:7-8,33, Mk 13:29, 13:8).
Várhatjuk, hogy találunk olyan személyeket ezekben az utolsó napokban, akik hirdetik Krisztus visszatérését. (Lk 21:8-9
Az elragadtatás még nem történt meg. Az elragadtatáskor a keresztények testilek felvétetnek, hogy találkozzanak az Úrral (Jn14:3,18, Fpi 3:20-21, 1 Thess 1:10, 4:15-18, 1 Jn3:2, Jel 3:10). Az elragadtatás várása tisztító hatással van azokra, akiknek ez a reménysége. (Fpi 1:6,10, 1 Jn2:28, 3:2-3).
Krisztus testileg jelen lesz a földön a millennium idején (lásd a fentebb idézett verseket Krisztus visszatértével kapcsolatban és Izrael jövendő helyreállításával kapcsolatban). Krisztus menyasszonya akkor vele fog uralkodni.
Ők azok lesznek, akik túlélik a nagy nyomorúságot és közvetlen belépnek a megtisztított földre (lásd Izrael, fentebb). Az emberek a földön laknak majd a millennium alatt. Azonban az elragadtatás az egyetlen bibliai remény a ma élő keresztények számára.
A jelenlegi és és a jelenlegi föld el lesz pusztítva tűz által Krisztus 1000 éves királysága végén (Zso 102:25-26, Ésa 51:6, Mt 5:18, 24:35, Mk 13:31, Lk 21:33, Héb 1:10-12, 2 Pet 3:7,10-12, Jel 20:11). Új ég és új föld lesz teremtve (Ésa 65:17, 2 Pet 3:13, Jel 21:1).
A tanulmányozásom során találtakat összegezve, a történelmi evangéliumi kereszténység, nem Jehova Tanúi a valóban "igaz vallás". Az Őrtorony Társulat messze nem "Isten tiszta szervezete", hanem egyike a "hamis prófétáknak", melyekre Jézus figyelmeztet minket a Máté 24. fejezetében. Jehova Tanúi messze nem "igaz keresztények", hanem egy újabb bejegyzés az Isten igaz egyháza,"az igazság oszlopa és támasza" elleni ember csinálta lázadások listájában.