A Mátrix (The Matrix) a Warner Brothers filmje 1999 áprilisában jelent meg az USA-ban, a Watchowski testvérek - Larry és Andy - rendezték. Fõszereplõi többek között Keeanu Reeves és Laurence Fishbourne.
(A cselekményt
összefoglaló bekezdés) Az emberiség
megalkotja a Mesterséges Intelligenciát (M.I.), amely
pedig "létrehozza a gépek faját", ami
legyõzi az emberiséget egy nagy háborúban.
Mivel a nukleáris tél elsötétíti az
eget, a gépeknek szükséges a napenergia pótlása.
A gépek módot találnak a hõenergia és
a bioelektromosság kinyerésére az emberi
testbõl, de szükségessé válik
fogságban tartaniuk az emberiséget a folyamat idejére.
Ezért a gépek kiépítik a hatalmas
"energia ültetvények" börtön-burok
rendszerét, ahol az emberek élethosszig tartó
kómában lebegnek, az agyuk egy hatalmas virtuális
valósághoz van csatlakoztatva, melyet Mátrixnak
neveznek el. A Mátrix az 1999. évi föld
szimulációja, ahol az emberek élik az õ
illuzórikus életüket, megfeledkezve valódi
fogoly - állapotukról. A gépeknek "érzékelõ
programjai" vannak, melyeket "ügynök"-nek
hívnak, akik a Mátrix szimulációban
járõröznek, gondoskodva a szellemi börtön
sima mûködésérõl. Neo a fõhõs,
egy ember a Mátrixban, aki érzi, hogy valami baj van a
létével.
Szabadult emberek egy maroknyi csoportja a
Mátrixon kivülrõl leválasztja Neot a Mátrix
szimulációról, majd fizikailag is kimenti a gépi
"energia - ültetvényrõl". Hajójukon
kiképzik Neo-t, hogy legyõzze a Mátrix
törvényeit. Ezután Neo-nak a fején lévõ
csatlakozó által vissza kell kapcsolódnia a
Mátrix szimulált világába, hogy
megmentsen más embereket is és harcoljon a virtuális
ügynökökkel. Neo felülkerekedik a Mátrix
világon, a film végén elpusztít egy
ügynököt és hátrahagyva minket, hogy
találgassuk a továbbiakat, felemelkedik a szimulált
égbe.
A felszínen A Mátrix egy csilivili,
gondolkodó embereknek való akció sci-fi,
feldobva nagy költségvetésû speciális
effektekkel, technikával és némi cyberkultúrás
befolyással. De a Mátrix nagyrészt feltevések
háttereként lett sikeres. A film lüktet a vallási
és filozófiai nüanszoktól, provokatív
nevektõl, kulturális fejtegetésektõl,
számtalan metaforától - mentális
játszóteret kínálva ezáltal a
figyelmes nézõnek. Egyszerûen szólva úgy
tûnik, hogy kis erõfeszítéssel bárki
bármit kihozhat ebbõl a sokarcú filmbõl.
És egy gondolkodó ember számára vidám
dolog, hogy ez az egyik ok, amiért a film gyorsan tekintélyes
rajongóbázisra tett szert.
Vajon a Mátrix
egy fejtegetés az "ember a technológiával
szemben" témában? Vagy a "valóság
az illúzióval szemben" témában? Neo
egy anarchista? Vagy az Antikrisztus? Vagy Krisztus? Neo egy
nihilista lázadó? Vagy egy keresztény példázat?
A Mátrix keleti filozófiát használ?
Mindezen kérdésekre a válasz: Igen, attól
függõen, hogyan nézed a filmet!
Felvillantunk néhányat
a film nézésének lehetõségeibõl,
aztán részletesen elemezzük a Mátrix két
nagyon érdekes jelképrendszerét: Neo, mint
elveszett személy, aki az igazságot keresi; és
Neo mint messiási figura.
Ahogy DuJour mondta: "Gyere.
Mókás lesz, ígérem!"