13. feladatlap - Anyagi halmazok

1. Egy anyagcsoportra általánosan jellemző a magas olvadáspont és a nagy keménység. Elemek és
vegyületek is kristályosodhatnak ilyen rácsban. Melyik ez a rácstípus?
1. atomrács
2. ionrács
3. molekularács
4. atomrács és ionrács
5. atomrács és fémrács
2. Melyik anyagnak a legnagyobb a rácsenergiája?
1. LiCl
2. NaCl
3. KCl
4. MgCl₂
5. CaCl₂
3. Melyik az az anyag, amelynek szilárd halmazában nem fordul elő kovalens kötés, dipólus-dipólus
kölcsönhatás és hidrogénkötés együtt?
1. H₂O
2. HF
3. H₂O₂
4. H₂S
5. NH₃
4. Mekkora térfogatú 4 gramm hidrogéngáz 25° C-on és 0,1 MPa nyomáson?
1. 22,41 dm³
2. 24,5 dm³
3. 12,25 dm³
4. 44,82 dm³
5. 49 dm³
5. Csak vegyületeknél előforduló rácstípus
1. az atomrács
2. az ionrács
3. a molekularács
4. a fémrács
5. egyik sem
6. Egy gázelegy hidrogén- és oxigéngázt tartalmaz 2:1 anyagmennyiség-arányban. Mekkora a gázelegy
1 móljának tömege?
1. 36 g
2. 12 g
3. 20 g
4. 17 g
5. 18 g
7. Melyik sor tüntet fel csak gázhalmazállapotú anyagot 25° C-on?
1. CO₂, NH₃, H₂
2. H₂O, CaO, Ne
3. CO, CH₄, NaCl
4. S₈, HF, O₂
5. N₂, Br₂, Cl₂
8. Azonos állapotú és térfogatú nitrogén- és ammóniagázban levő molekulák számának aránya
1. 1 : 1
2. 28 : 17
3. 14 : 17
4. 2 : 3
5. 2 : 4
9. Melyik a hibás állítás?
1. a kalcium és az oxigén reakciójával ionvegyület keletkezik
2. a hidrogén és az oxigéngáz reakciója térfogatcsökkenéssel jár, a szobahőmérsékletű végtermék folyékony halmazállapotú
3. a nitrogén és a hidrogéngáz reakciójával a levegőnél nagyobb sűrűségű gázelegy keletkezik
4. 2 mol cézium 1 mol klórgázzal lép reakcióba, a keletkező végtermék szilárd halmazállapotú
5. a hidrogén és a fluor reakciójával molekularácsban kristályosodó vegyület keletkezik
10. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mitől függ a hidrogén-halogenidek olvadás- és forráspontja?
1. a molekulák méretétől
2. a másodrendű kötőerők minőségétől
3. a molekulák tömegétől
4. a molekulák polaritásától
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A (p₁ ·V₁)/T₁ = (p₂ · V₂)/T₂ egyenlet
1. az egyesített gáztörvény egyenlete
2. ha ismert a gáz térfogata, akkor kiszámolható belőle a gáz nyomása és hőmérésklete
3. a térfogat dm³-ben vagy m³-ben is megadhtó
4. az egyenlet a folyadékokra is érvényes
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Az elektromos áramot vezetik
1. az atomrácsos anyagok
2. az ionrácsos anyagok szilárd halmazállapotban
3. a tiszta hidrogén-klorid folyékony halmaza
4. az ionvegyületek olvadéka
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyek a fémrácsos anyagok jellemzői?
1. a fématomok közti kötést a vegyértékelektronok biztosítják
2. valamennyi delokalizált elektron az atomokhoz (atomtörzsekhez) közösen tartozik
3. a rács egyes rétegei erő hatására elmozdulhatnak egymáson
4. a delokalizált elektronrendszer miatt jó elektromos- és hővezetők
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mi jellemző a jég szerkezetére?
1. az oxigénatomok körül a hidrogénatomok tetraéderesen helyezkednek el
2. benne az O. . .H hidrogénkötések hosszabbak, mint az O–-H kovalens kötések
3. a vízmolekulára az irányított elrendeződés jellemző
4. az oxigénatomok nemkötő elektronpárjai datív kötést létesítenek
15. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a gázok összenyomhatósága
2. a folyadékok összenyomhatósága
16. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. az oxigéngáz sűrűsége szobahőmérsékleten és légköri nyomáson
2. az oxigéngáz sűrűsége 0° C-on és légköri nyomáson
17. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a szilárd kálium-klorid áramvezetése
2. a szilárd kálium áramvezetése
18. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kalcium sűrűsége
2. a kálium sűrűsége
19. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. az NH₃ forráspontja
2. a PH₃ forráspontja
20. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a diszperziós kölcsönhatás erőssége a klór szilárd halmazában
2. a diszperziós kölcsönhatás erőssége a jód szilárd halmazában
21. Négyféle asszociáció

a PH₃–molekulák között kialakuló kötés
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
22. Négyféle asszociáció

minden hidrogénatomot tartalmazó molekulára jellemző
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
23. Négyféle asszociáció

önálló atomok között jöhet létre
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
24. Négyféle asszociáció

a CS₂ molekulák között ez a kölcsönhatás jön létre
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
25. Négyféle asszociáció

ez a kölcsönhatás alakul ki a vízmolekulák között a folyékony vízben
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Négyféle asszociáció

a legerősebb másodrendű kötőerő
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Négyféle asszociáció

hőmérséklet–emelés hatására felszakad
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Négyféle asszociáció

ennek a kölcsönhatásnak az erőssége kb. 8–40 kJ/mol
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Négyféle asszociáció

a HCl tiszta, folyékony halmazára jellemző
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Négyféle asszociáció

H₂–molekulák között jöhet létre
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. hidrogénkötés
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Ötféle asszociáció

részecskéi állandó hőmozgást végeznek
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
32. Ötféle asszociáció

térfogatuk gyakorlatilag állandó, alakjuk változó
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
33. Ötféle asszociáció

részecskéi csak rezgőmozgást végeznek
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
34. Ötféle asszociáció

jellemző rá a térrácsos szerkezet
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
35. Ötféle asszociáció

részecskéi között rendkívül kicsi a vonzó kölcsönhatás
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
36. Ötféle asszociáció

ilyen közegben a legnagyobb a diffúziósebesség
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
37. Ötféle asszociáció

hőmérsékletemelés hatására térfogatuk általában növekszik
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
38. Ötféle asszociáció

könnyen összenyomhatók
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
39. Ötféle asszociáció

jellemző sajátosságuk a párolgás
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
40. Ötféle asszociáció

részecskéire csak haladó mozgás jellemző
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
41. Relációanalízis

A fémek jó elektromos vezetők, mert elektronjaik elektromos feszültség hatására könnyen
elmozdulnak.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
42. Relációanalízis

Minden szobahőmérsékleten gáz–halmazállapotú anyag molekularácsban kristályosodik, mert minden molekularácsos anyag szobahőmérsékleten gáz.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
43 Relációanalízis

A SiO₂–molekularácsban kristályosodik, mert 25° C–on gázhalmazállapotú.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

A hidroxidion és a vízmolekula között nem jöhet létre hidrogénkötés, mert hidrogénkötés csak molekulák között alakulhat ki.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A naftalin kristályos anyag, mert szublimációra hajlamos.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

Az üveg amorf anyag, mert nincs határozott olvadáspontja.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

A tiszta víznek és a konyhasó vizes oldatának azonos a forráspontja, mert a konyhasó részecskéi és a vízmolekulák között is dipólus–dipólus kölcsönhatás alakul ki.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

1 mol 25° C–os és 0,1 MPa nyomású CO₂ ugyanakkora térfogatú, mint 1 mol 0° C–os és 0,1 MPa nyomású CO₂, mert mindkettőben 6•10²³ db molekula van.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

A dipólus molekulák közötti kölcsönhatások hőmérséklet–emelés hatására felbomolhatnak, mert ekkor a részecskék mozgási energiája legyőzi a másodrendű kölcsönhatás energiáját.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

Az olvadáspont és a forráspont nem halmaztulajdonságok, mert ezekkel a részecskék önállóan is rendelkeznek.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis