14. feladatlap - Anyagi halmazok

1. Melyik állítás nem igaz a molekularácsos anyagokra?
1. rácspontjaikabn molekulák helyezkednek el
2. a molekulák közötti kötés erőssége kisebb, mint a molekulán belüli kötés erőssége
3. olvadás- és forráspontjuk viszonylag alacsony érték
4. általában kis keménységűek
5. szilárd halmazállapotban nem, csak olvadék formában vezetik az elektromos áramot
2. Mekkora egy nitrogént és oxigént 2 : 1 anyagmennyiség arányban tartalmazó gázelegy 1 móljának
térfogata 25° C-on és 0,1 MPa nyomáson?
1. 12,25 dm³
2. 22,41 dm³
3. 24,5 dm³
4. 49 dm³
5. 73,5 dm³
3. Melyik a helyes állítás?
1. a céziumion kisebb méretű, mint a nátriumion
2. a cézium-klorid rácsenergiája nagyobb, mint a nátrium-kloridé
3. a cézium-kloridban minden céziumiont 6 kloridion vesz körül
4. a nátrium-kloridban minden nátriumiont 8 kloridion vesz körül
5. a cézium-kloridban és a nátrium-kloridban az ionok számaránya megegyezik
4. Mekkora a tömege 49 dm³ 25° C-os és 0,1 MPa nyomású oxigénnek?
1. 32 g
2. 64 g
3. 2 g
4. 16 g
5. 96 g
5. Melyik kölcsönhatás nem másodrendű?
1. a hidrogén-fluoridban a molekulákat összetartó kötőerő
2. a szén-monoxid-molekulában az atomok között kialakuló harmadik k ötés
3. a nemesgázatomokat összetartó erőhatás a szilárd héliumkristályban
4. a vízmolekulák és a nátriumionok közötti kölcsönhatás a konyhasó vizes oldatában
5. a jégben a vízmolekulákat összetartó kötés
6. Egy gázelegy azonos térfogatarányban tartalmaz héliumot és nitrogént. Mekkora a tömege 1 mol ilyen
gázelegynek?
1. 8 g
2. 16 g
3. 17 g
4. 24,5
5. 32 g
7. Melyik sor tartalmaz minden rácstípusra példát?
1. CaO, SO₂, K, Si
2. NaCl, P₄, S₈, Cu
3. HCl, H₂O, Fe, Ne
4. He, Al, gyémánt, SiO₂
5. CO₂, SiH₄, MgO, Ag
8. Melyik az a rácstípus, amelynek szobahőméréskleten gáz, folyadék és szilárd halmazállapotú képviselői is vannak?
1. atomrács
2. ionrács
3. molekularács
4. mindhárom
5. egyik sem
9. Melyik állítás igaz?
1. 1 mol magnézium 1 mol brómmal lép reakcióba, a végtermél szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú anyag
2. 1 mol hidrogén és 1 mol klórgáz reakciójakor azonos hőméréskleten és nyomáson a reakció utáni végtérfogat azonos a kiindulási anyagok térfogatával
3. a kén égésekor keletkező gáz sűrűsége azonos állapotban kisebb, mint a levegő sűrűsége
4. a nátrium és a klórgáz reakciójakor keletkező vegyületben a nátrium- és a klóratomok között egyszeres kovalens kötés van
5. a kelcium és az oxigén reakciója nem jár térfogatváltozással
10. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mitől függ a halogénelemek egymáshoz viszonyított olvadás- és forráspontja
1. a molekulák méretétől
2. a másodrendű kötőerők minőségétől
3. a molekulák moláris tömegétől
4. a molekulák polaritásától
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A pV = nRT összefüggés
1. a gázok állapotegyenlete
2. folyadékokra nem érvényes
3. segítségével különböző hőmérsékleten és nyomáson kiszámolható a gázok moláris térfogata
4. T értékét °C-ban adja meg
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Az ionkötés
1. elsőrendű kötőerő
2. kialakulása energiát igényel
3. elektrosztatikus vonzáson alapul
4. kialakul, ha a kötést létesítő atomok esetében ΔEN < 2
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mi jellemző a szilárd Na₂CO₃ szerkezetére?
1. delokalizált kötésrendszert tartalmaz
2. ionkötést tartalmaz
3. kovalens kötést tartalmaz
4. nincs benne hidrogénkötés
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely tényezőktől függ a fémes kötés erőssége?
1. az atomok méretétől
2. a vegyértékelektronok számától
3. a fémrács típusától
4. az atomok elektronszámától
15. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a részecskék mozgási lehetősége a folyadékban
2. a részecskék mozgási lehetősége a szilárd anyagokban
16. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a nitrogéngáz sűrűsége 20° C-on és légköri nyomáson
2. a CO gáz sűrűsége 20° C-on és légköri nyomáson
17. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a szilárd SiO₂ áramvezetése 25° C-on
2. a szilárd NaCl áramvezetése 25° C-on
18. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a fémes kötés erőssége a nátriumban
2. a fémes kötés erőssége a káliumban
19. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a H₂S forráspontja
2. a H₂O forráspontja
20. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a gyémánt keménysége
2. a szilíciumkristály keménysége
21. Négyféle asszociáció

molekulák között jöhet létre
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
22. Négyféle asszociáció

a leggyengébb másodrendű kötőerő
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
23. Négyféle asszociáció

a szilárd jódban tartja össze a molekulákat
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
24. Négyféle asszociáció

elektrosztatikus jellegű kölcsönhatás
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
25. Négyféle asszociáció

a szárazjégben tartja össze a CO₂ molekulákat
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Négyféle asszociáció

mindig kialakul, ha a molekulában nagy elektronegativitású atom van
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Négyféle asszociáció

kifejezetten irányított jellegű kölcsönhatás
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Négyféle asszociáció

kötő elektronpár hozza létre
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Négyféle asszociáció

a neon szilárd halmazában alakul ki
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Négyféle asszociáció

ez a kötőerő uralkodik a szilárd NaCl–kristályban
1. dipólus-dipólus kölcsönhatás
2. diszperziós kölcsönhatás
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Ötféle asszociáció

egyes képviselőik amorf szerkezetűek
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
32. Ötféle asszociáció

szerkezetüket a hőmérséklet befolyásolja
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
33. Ötféle asszociáció

betöltik a rendelkezésükre álló teret
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
34. Ötféle asszociáció

érvényes rá Avogadro törvénye
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
35. Ötféle asszociáció

bennük a vonzó és a taszító kölcsönhatások egyensúlyt tartanak
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
36. Ötféle asszociáció

nincs állandó alakjuk és állandó térfogatuk
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
37. Ötféle asszociáció

részecskéik haladó, forgó és rezgő mozgást is végeznek
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
38. Ötféle asszociáció

mozgásukra a lyukmodell jellemző
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
39. Ötféle asszociáció

moláris térfogatuk azonos körülmények között független az anyagi minőségtől
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
40. Ötféle asszociáció

az ilyen anyagok szublimálódhatnak
1. gázok
2. folyadékok
3. szilárd anyagok
4. mindhárom
5. egyik sem
41. Relációanalízis

A molekularácsos anyagok olvadás– és forráspontja általában alacsony, mert részecskéik között viszonylag gyenge kölcsönhatások hatnak.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
42. Relációanalízis

A CO₂ és a SiO₂ egyaránt molekularácsban kristályosodnak, mert mindkettő molekuláris
szerkezetű.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
43. Relációanalízis

A KCl rácsenergiája nagyobb, mint a NaCl rácsenergiája, mert a káliumion nagyobb méretű, mint a nátriumion.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

A tiszta és a szennyezett konyhasó olvadáspontja azonos, mert a szennyezőanyag részecskéi nem befolyásolják az ionkristály rácsenergiáját.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A folyadékok belsejéből is kijuthatnak részecskék a légtérbe, mert ez a folyamat a párolgás.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

Egyes anyagok meghatározott szíinűek, mert ezeknek az atomjai is színesek.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

A folyékony hidrogén–fluoridban kialakulnak hidrogénkötések, mert a hidrogén-fluorid molekulája tartalmaz hidrogénatomot.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

Az anyagi rendszerek részecskéi között elsőrendű és másodrendű kölcsönhatások is hatnak, mert az atomok között mindig elsőrendű, a molekulák között mindig másodrendű kötőerők alakulnak ki.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

A gázok moláris térfogata a gáz anyagmennyiségének és térfogatának hányadosa, mert a moláris térfogat bármely gáz esetében azonos körülmények között állandó.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

Az ionkötés erőssége függ az ionok töltésszámától, mert a kis pozitív töltésű ionok erősebben vonzzák az anionokat, mint a nagy pozitív töltésűek.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis