15. feladatlap - Oldatok

1. A valódi oldatokra vonatkozó állítások közül az egyik hibás. Melyik az?
1. homogén rendszer
2. az oldószer általában folyadék
3. az oldott anyag lehet gáz is
4. az oldott anyagok mindig ionokra bomlanak
5. lehetnek telítettek vagy telítetlenek
2. Ha egy adott anyag oldatába beleteszünk egy kristályt ugyanolyan minőségű oldandó anyagból és a
kristály nem oldódik fel, akkor
1. az oldat biztosan telített
2. az oldat biztosan telítetlen
3. az oldat lehet túltelített
4. az oldat híg
5. az oldott anyag tömény
3. Mely adatok szükségesek egy oldat anyagmennyiség-koncentrációjának kiszámolásához?
1. az oldat tömege és térfogata
2. az oldott anyag anyagmennyisége és az oldat térfogata
3. az oldat térfogata és sűrűsége
4. az oldott anyag anyagmennyisége és az oldat tömege
5. az oldószer anyagmennyisége és az oldat tömege
4. Melyik anyag oldódik vízben a legkisebb mértékben adott hőmérsékleten?
1. hidrogén-klorid
2. nátrium-bromid
3. szén-dioxid
4. szén-tetraklorid
5. ammónia
5. Mely anyagok összekeverésével jutunk elegyhez?
1. víz – konyhasó
2. kén – szén-dioxid
3. benzin – víz
4. étolaj – víz
5. benzol – étolaj
6. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely módszerekkel változtatható meg a kialakult oldódási egyensúly?
1. a rendszer hőmérsékletének megváltoztatásával
2. újabb mennyiségű oldandó anyag bejuttatásával
3. oldószer bejuttatásával
4. az oldat felének leöntésével
7. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik anyag oldódik fel vízben?
1. benzin
2. kálium-klorid
3. szén-tetraklorid
4. etil-alkohol
8. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Egy túltelített oldatban éppen kristálykiválás történik. Mi jellemző erre az oldatra?
1. töménysége csökken
2. tömege csökken
3. az oldat idővel telítetté válik
4. az oldat sűrűsége változik
9. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Hogyan növelhető meg egy szilárd anyag oldódásának sebessége?
1. keveréssel
2. melegítéssel
3. az oldandó anyag felületének növelésével
4. hűtéssel
10. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. telített oldatban az oldódás sebessége
2. telített oldatban a kikristályosodás sebessége
11. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a telített KOH-oldat koncentrációja 50 °C-on
2. a telített KOH-oldat koncentrációja 25 °C-on
12. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. 100 cm³ 1 mol/dm^>3 koncentrációjú konyhasóoldat sótartalma
2. 100 g 10 tömeg %-os konyhasóoldat sótartalma
13. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kristálycukorr oldódásának sebessége 10 °C-os vízben
2. a kristálycukor oldódásának sebessége 30 °C-os vízben
14. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a NaOH rácsenergiájának abszolút értéke
2. a NaOH hidratációs energiájának abszolút értéke
15. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kikristályosodott timsó tömege, ha telített oldatot 80 °C-ról 20 °C-ra hűtjük
2. a kikristályosodott timsó tömege, ha telített oldatot 80 °C-ról 60 °C-ra hűtjük le
16. Négyféle asszociáció

elektrolit oldat
1. kálium-jodid vizes oldata
2. kálium-jodidos jódoldat (Lugol-oldat)
3. mindkettő
4. egyik sem
17. Négyféle asszociáció

benzinnel összerázva az eredeti oldat színe megváltozik
1. kálium-jodid vizes oldata
2. kálium-jodidos jódoldat (Lugol-oldat)
3. mindkettő
4. egyik sem
18. Négyféle asszociáció

jódmolekulákat is tartalmaz
1. kálium-jodid vizes oldata
2. kálium-jodidos jódoldat (Lugol-oldat)
3. mindkettő
4. egyik sem
19. Négyféle asszociáció

hidratált ionok vannak benne
1. kálium-jodid vizes oldata
2. kálium-jodidos jódoldat (Lugol-oldat)
3. mindkettő
4. egyik sem
20. Négyféle asszociáció

apoláris oldószerben oldott ionvegyület
1. kálium-jodid vizes oldata
2. kálium-jodidos jódoldat (Lugol-oldat)
3. mindkettő
4. egyik sem
21. Négyféle asszociáció

színtelen oldat
1. kálium-jodid vizes oldata
2. kálium-jodidos jódoldat (Lugol-oldat)
3. mindkettő
4. egyik sem
22. Négyféle asszociáció

oldószere poláris
1. kálium-jodid vizes oldata
2. kálium-jodidos jódoldat (Lugol-oldat)
3. mindkettő
4. egyik sem
23. Négyféle asszociáció

az oldószer és az oldott anyag részecskéi között másodrendű kölcsönhatások vannak
1. kálium-jodid vizes oldata
2. kálium-jodidos jódoldat (Lugol-oldat)
3. mindkettő
4. egyik sem
24. Négyféle asszociáció

lehet fizikai vagy kémiai folyamat
1. endoterm oldódás
2. exoterm oldódás
3. mindkettő
4. egyik sem
25. Négyféle asszociáció

ilyen a kálium-nitrát oldódása vízben
1. endoterm oldódás
2. exoterm oldódás
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Négyféle asszociáció

oldáshőjének előjele pozitív
1. endoterm oldódás
2. exoterm oldódás
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Négyféle asszociáció

az oldandó anyag hidratációs hője abszolút értékben nagyobb, mint a rácsenergiája
1. endoterm oldódás
2. exoterm oldódás
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Négyféle asszociáció

folyamatában a rácsenergia előjele negatív
1. endoterm oldódás
2. exoterm oldódás
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Négyféle asszociáció

az oldódás hőfelvétellel jár
1. endoterm oldódás
2. exoterm oldódás
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Négyféle asszociáció

nem jár energia–energiaváltozással
1. endoterm oldódás
2. exoterm oldódás
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Ötféle asszociáció

sűrűsége nagyobb, mint 1g/cm3
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
32. Ötféle asszociáció

99 g víz és 1 g NaOH van az oldatban
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
33. Ötféle asszociáció

40 g NaOH–ot tartalmaz dm3–enként
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
34. Ötféle asszociáció

100 g vízben 1 g NaOH van
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
35. Ötféle asszociáció

100 cm3 oldatban 1 g NaOH van
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
36. Ötféle asszociáció

1 mol NaOH–ot tartalmaz 1822 g oldat
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
37. Ötféle asszociáció

200 g oldatban 0,05 mol NaOH van
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
38. Ötféle asszociáció

úgy készítjük, hogy 1 mol NaOH–t feloldunk 1 liter vízben
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
39. Ötféle asszociáció

úgy készítjük, hogy 1 g NaOH–ot feloldunk 44,55 cm3 vízben oldunk
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
40. Ötféle asszociáció

úgy készítjük, hogy 40 g NaOH–ot feloldunk kevés vízben, majd az oldatot 1 dm³–re egészítjük ki
1. 1 tömeg%-os NaOH-oldat
2. 1 mol%-os NaOH-oldat
3. 1 mol/dm³ koncentrációjú NaOH-oldat
4. mindhárom
5. egyik sem
41. Relációanalízis

A gázok oldhatósága a hőmérséklet emelkedésével csökken, mert a hőmérséklet emelkedésével
a szilárd anyagok oldódnak jobban.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
42. Relációanalízis

Egy anyag oldhatóságát telített oldatának összetételével jellemezzük, mert ez az érték különböző hőmérsékleten más és más.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
43. Relációanalízis

Sok anyag csak melegítés hatására oldódik fel, mert ezeknek az anyagoknak az oldáshője nagy pozitív érték.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

A gázok oldódása rendszerint exoterm folyamat, mert ebben az esetben rácsenergiát nem kell befektetni, a hidratációs energia viszont felszabadul
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

Egy anyag oldódásának mértékét keveréssel megnövelhetjük, mert keverés során hígabb
oldat juthat a kristály felületére
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

A híg oldatok telítetlenek, mert a tömény oldatok telítettek.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

A Le Chatelier-elv a telítetlen oldatokra is érvényes, mert a telítetlen oldatba vizet öntve az még több anyag feloldására lesz képes.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

Az oldat és a tiszta oldószer fizikai tulajdonságai azonosak, mert egy oldat fizikai tulajdonságait az oldószer fizikai tulajdonságai nagymértékben befolyásolhatják
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

A túltelített oldat nem stabilis, mert a túltelített oldatban több az oldott anyag részecskéje, mint az oldószer részecskéje.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

A konyhasó nem oldódik benzolban, mert a konyhasó poláris molekulákból, a benzol pedig apoláris molekulákból áll.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis