18. feladatlap - A fizikai és kémiai folyamatok hőváltozásai

1. Mit nevez a természettudomány a rendszer-környezet összefüggésében környezetnek?
1. a rendszert körülvevő élettelen létezőket
2. a környezet alatt mindig az univerzum értendő
3. az anyagi világ rendszert körülvevő részét, amellyel a rendszer többnyire anyag- és energiaforgalmat bonyolít le
4. az anyagi világ azon része, amely a rendszernek hőt tud átadni, illetve attól hőt tud felvenni
5. az anyagi világ azon része, amely a rendszerrel anyagforgalmat bonyolít le, de energiaforgalmat nem
2. Melyik állítás nem igaz az endoterm folyamatokra?
1. a rendszer energiatartalma nő
2. a környezet energiatartalma csökken
3. ΔH előjele pozitív
4. ezek a változások önként játszódnak le
5. lehet fizikai vagy kémiai változás
3. A LiCl (sz) rácsenergiája 846 kJ/mol. A Li⁺ hidratációs energiája - 497 kJ/mol, a Cl^–-ioné –406 kJ/mol. Melyik állítás igaz?
1. a LiCl oldódási folyamata endoterm
2. ΔH_old = + 57 kJ/mol
3. 1 mol LiCl teljes feloldásakor 57 kJ energia szabadul fel
4. az oldáshő értéke - 1749 kJ/mol
5. 1 mol LiCl teljes feloldásakor 1479 kJ energia szabadul fel
4. A C (sz) + O₂ (g) ΔH_r = – 394 kJ/mol termokémiai reakció ismeretében melyik a hibás állítás?
1. 12 g szén tökéletes elégetésekor 394 kJ energia szabadul fel
2. a reakció során a rendszer energiatartalma csökken
3. 1 mol CO₂ gáz elemeiből való képződését 394 kJ energia felszabadulása kíséri
4. a fenti esetben ΔH_r számértéke egyenlő a ΔH_k (CO₂ (g)) számértékével
5. a CO (g) + 0,5 O₂ (g) = CO₂ (g) folyamatban is 394 kJ energia szabadul fel, mert ekkor is 1 mol CO₂ képződik
5. Melyik folyamat jár a legnagyobb energiaváltozással?
1. H + H → H₂
2. H + e^– → H^–
3. H → H⁺ + e^–
4. ₁²H + ₁²H → ₂⁴He
5. 2H₂ + O₂ → 2H₂O
6. Mekkora a H₂O (g) képződéshője, ha
      E^köt(H–H) = 436 kJ/mol,
      E^köt(O=O) = 500 kJ/mol és
      E^köt(O–H) = 463 kJ/mol?
1. –480 kJ/mol
2. –240 kJ/mol
3. +480 kJ/mol
4. +240 kJ/mol
5. –446 kJ/mol
7. Melyik folyamat reakcióhője egyezik az NH₃ (g) képződéshőjével?
1. N₂ (g) + 3 H₂ (g) 2 NH₃ (g)
2. 0,5 N₂ (g) + 1,5 H₂ (g) NH₃ (g)
3. N (g) + 3 H (g) = NH₃ (g)
4. 2 NH₃ (g) N₂ (g) + 3 H₂ (g)
5. NH₄⁺ (aq) + OH^- (aq) = NH₃ (g) + H₂O (f)
8.Mekkora a CH₄ (g) + H₂O (g) CO (g) + 3 H₂ (g) folyamat reakcióhője, ha a képződéshők:
      CH₄ (g) = –74,9 kJ/mol,
      H₂O (g) = –242 kJ/mol,
      CO (g) = – 111 kJ/mol?
1. –205,9 kJ/mol
2. +205,9 kJ/mol
3. –427,9 kJ/mol
4. +427,9 kJ/mol
5. nem tudjuk kiszámítani, mert nem ismert a H₂ (g) képződéshője
9. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mit tüntet fel a termokémiai egyenlet a sztöchiometriai egyenleten felül?
1. a rendszer hőméréskletét és nyomását
2. a szereplő anyagok halmazállapotát
3. a sztöchiometriai együtthatókat
4. a reakcióhő értékét
10. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik folyamat endoterm?
1. NaCl (sz) = Na⁺ (g) + Cl^–
2. H₂O (f) → H₂O (g)
3. C (sz) + CO₂ (g) = 2 CO (g)
4. NaOH (sz) = Na⁺ (aq) + OH^– (aq)
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik állítás igaz az oldáshőre?
1. akkor mérhető hőváltozás, ha egy mol enyagból nagyon híg oldatot készítünk
2. értéke pozitív és negatív is lehet
3. szilárd és gáz-halmazállapotú anyagok is jellemezhetők az oldaáshőjükkel
4. szilárd anyagok oldáshője a rácsenergiájuk és hidratációs hőjük algebrai összege
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen adatokból számítható ki egy folyamat reakcióhő-értéke?
1. a kötési energiákból
2. az oldáshőkből
3. a képződéshőkből
4. a hidratációhőkből
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik állítás igaz?
1. a részecskék belső energiájának az abszolút értéke nem állapítható meg
2. az elemek stabilis módosulatának belső energiáját standardállapotban 0-nak vesszük
3. a belső energia nem ismerete nem jelent gondot, mert a gyakorlatban mindig energia különbségeket mérünk vagy számolunk
4. önmagában az elemek képződéshőjéből is kiszámíthatjuk a vegyületek képződéshőjét
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mit kell alapvetően figyelembe venni, ha a reakcióhőt a kötési energiák alapján számítjuk?
1. hogy a kémiai kötések felszakítása energiát igényel
2. hogy az elemek stabilis módosulatának képződéshője nulla
3. hogy a kémiai kötések kialakulásakor energia szabadul fel
4. hogy imndig 1 mol reakcióra írjuk fel az egyenletet
15. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Táblázatból ismert az ammóniagáz elemeiből való képződésének reakcióhője: ΔH_r = - 92,2 kJ/mol. Melyik állítás igaz?
1. a fenti energiaváltozás 2 mol NH₃ (g) képződését kíséri
2. a táblázatokban a ΔH_r és a ΔH_k értékeit rendszerint kJ/mol mértékegységben adják meg
3. az energiaadatokat az összehasonlítás érdekében standardállapotra vonatkoztatják
4. a változást minőségileg és mennyiségileg a 0,5 N₂ (g) + 1,5 H₂ (g) NH₃ (g) reakció írja le
16. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik egyenlet mellett szerepel az azt leíró energiaváltozás neve?
1. Cl^– (g) → Cl (g) + e^–
  kloridion elektronaffinitása
2. Cl₂ (g) → 2 Cl (g)
  Cl–Cl kötés kötési energiája
3. Cl^– (g) → Cl^– (aq)
  kloridion hidratációhője
4. 2 Cl (g) → Cl₂ (g)
  klórgáz képződéshője
17. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kálium-nitrát rácsenergiájának ebszolút értéke
2. a kálium-nitrát hidratációhőjének abszolút értéke
18. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a rombos kén képződéshője
2. a monoklin kén képződéshője
19. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. 1 mol CH₄ tökéletes oxidációjakor felszabaduló energia, ha a víz vízgőz formájában keletkezik
2. 1 mol CH₄ tökéletes oxidációjakor felszabaduló energia, ha a víz folyékony halmazállapotban keletkezik
20. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a NaCl rácsenergiája
2. a CaCl₂ rácsenergiája
21. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a H₂ (g) + Cl₂ ( g) = 2 HCl (g) folyamat reakcióhője
2. a 0,5 H₂ (g) + 0,5 Cl₂ ( g) = HCl (g) folyamat reakcióhője
22. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a bromidion elektronaffinitása
2. a jodidion elektronaffinitása
23. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

jele E_a, mértékegysége kJ/mol
24. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

a fémrács rácsenergiáját jelképezi
25. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

1 mol NaCl (sz) képződéshője
26. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

kovalens kötés felszakítását jelenti
27. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

a Na ionizációs energiáját kifejező energiaérték
28. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

szublimációs energiaként is értelmezhető
29. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

a nátrium-klorid rácsenergiájának nagyságát jelképezi
30. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

anion töltést okozó elektronjához való ragaszkodását fejezi ki
31. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

1 mol gázállapotú atomból a legkönnyebben leszakítható elektron eltávolításához szükséges energia
32. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét!

NaCl elemeiből való képződését kísérő energiaváltozás
33. Négyféle asszociáció

ionrács esetén ionok és dipolusmolekulák kölcsönhatásakor felszabaduló energia
1. rácsenergia
2. hidratációs energia
3. mindkettő
4. egyik sem
34. Négyféle asszociáció

1 mol ionkristály szabad ionokra bontásához szükséges energiát jelentheti
1. rácsenergia
2. hidratációs energia
3. mindkettő
4. egyik sem
35. Négyféle asszociáció

energia dimenziójú mennyiség
1. rácsenergia
2. hidratációs energia
3. mindkettő
4. egyik sem
36. Négyféle asszociáció

kiszámíthatjuk az oldáshő és az ionos kötéserősségének ismeretében
1. rácsenergia
2. hidratációs energia
3. mindkettő
4. egyik sem
37. Négyféle asszociáció

az oldáshő kiszámításához szükséges energia
1. rácsenergia
2. hidratációs energia
3. mindkettő
4. egyik sem
38. Négyféle asszociáció

energia dimenziójú mennyiség
1. reakcióhő
2. képződéshő
3. mindkettő
4. egyik sem
39. Négyféle asszociáció

csak számítani lehet, mérni nem
1. reakcióhő
2. képződéshő
3. mindkettő
4. egyik sem
40. Négyféle asszociáció

előjele pozitív és negatív is lehet
1. reakcióhő
2. képződéshő
3. mindkettő
4. egyik sem
41. Négyféle asszociáció

legtöbbször elemek vegyületekké való átalakulását kísérő hőváltozást jelent
1. reakcióhő
2. képződéshő
3. mindkettő
4. egyik sem
42. Négyféle asszociáció

adott anyagra jellemző érték
1. reakcióhő
2. képződéshő
3. mindkettő
4. egyik sem
43. Relációanalízis

A szilárd NaOH vízben való oldásakor a rendszer felmelegszik, mert hőt vesz fel az őt körülvevő levegőtől.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

Ha az anyagot eltérő minőségű oldószerekben oldunk fel, az oldáshő értéke azonos lesz, mert az adott anyag oldáshője független az oldószer minőségétől.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A reakcióhő mértékegysége kJ/mol, mert a reakcióhőt kiszámíthatjuk a képződéshőkből, amelyek mértékegysége szintén kJ/mol.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

Minden elem képződéshője megállapodás szerint nulla, mert az elemek azonos energiatartalmúak.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

A reakcióhő a kötési energiákból és a képződéshőkből is kiszámolható, mert Hess tétele
értelmében a reakcióhő értéke független annak kiszámítási módjától, ezért a végeredményhez többféleképpen is eljuthatunk.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

A termokémiai egyenlet az anyagmegmaradás mellett az energiamegmaradást is szemlélteti, mert a folyamatokban felszabaduló energia része a rendszerben marad, annak hőmérsékletét növeli.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

Kétatomos molekulák kötési energiája egyben disszociációs energiaként is értelmezhető, mert ekkor egyértelmű, hogy melyik kötés felszakításáról van szó.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

A szilárd kalcium képződéshője 25 ºC-on nulla, mert az elemi kalcium szabad atomokból való képződése nem jár energiaváltozással.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis