19. feladatlap - Reakciókinetika és egyensúlyok

1. Az alábbiak közül melyik időreakció?
1. réz-szulfát-oldatba ólom-nitrát-oldatot öntünk
2. sósavba nátrium-hidroxid oldatot öntünk
3. hidrogént és oxigént összekeverünk, és a gázelegyet 25 ºC-on állni hagyjuk
4. ecetsavból és etil-alkoholból észtert készítünk
5. cink-szulfát-oldatba rezet teszünk
2. A heterogén reakciókra vonatkozó állítások közül az egyik hibás. Melyik?
1. a reagáló anyagok különböző fázisban vannak
2. a kémiai átalakulás csak a két anyag határfelületén mehet végbe
3. reakciópartnerei csak eltérő halmazállapotban lehetnek
4. ilyen a cinkpor és a kénpor reakciója
5. reakciósebességüket nagyban meghatározza a határfelületek nagysága
3. Milyen összefüggés írható fel az A → B + C reakció sebessége?
1. v = [A]
2. v = k[A]
3. v = k[A]/[B][C]
4. v = k[B][C]/[A]
5. v = - k[B] [C]
4. Az aktiválási energiával kapcsolatos állítások közül melyik a hibás?
1. az az energiamennyiség, amely 1 mol aktivált komplexum kialakításához szükséges
2. jele E_akt, mértékegysége kJ/mol
3. az exoterm reakciók lejátszódása nem igényel aktivitási energiát
4. endoterm reakciók lejátszódásához feltétlenül szükséges
5. egy adott reakció aktiválási energiájának nagysága függ a hőmérséklettől
5. A felírt reakciók közül melyiknek a legkisebb a K értéke azonos hőmérsékleten?
1. NH₃ + H₂0 NH₄⁺ + OH^-
2. H₃PO₄ + H₂0 H₂P0₄^- + H₃O⁺
3. HCl + H₂0 Cl^- + H₃0⁺
4. CH₃COOH + H₂0 CH₃COO^- + H₃O⁺
5. H₂0 + H₂0 H₃0⁺ + OH^-
6. Melyik egyensúlyi folyamat nem játszódik le a zárt szódásüvegben?
1. C0₂ (g) C0₂ (aq)
2. C0₂ (aq + H₂O (f) H₂C0₃ (aq)
3. H2C0₃ (aq) + H₂0 (f) HCO₃- (aq) +H₃0⁺ (aq)
4. HCO₃^- (aq) + H₂0 (f) CO₃^2- (aq) + H₃0⁺(aq)
5. a fentiek közül nincs olyan, amelyik nem játszódik le
7. Melyik folyamat egyensúlyi állapota nem zavarható meg nyomásváltoztatással?
1. C0₂ (g) + H₂0 (f) H₂C0₃ (aq)
2. C0₂ (aq + H₂O (f) H₂C0₃ (aq)
3. H2C0₃ (aq) + H₂0 (f) HCO₃- (aq) +H₃0⁺ (aq)
4. HCO₃^- (aq) + H₂0 (f) CO₃^2- (aq) + H₃0⁺(aq)
5. CO (g) + 2 H₂ (g) CH₃OH (g)
8. Mekkora az egyensúlyi állandó értéke, ha a 2 SO₂ + O₂ 2 SO₃ reakcióban 3-3 mol/dm³ kiindulási koncentrációk esetén a kén-dioxid 10%-a alakul át?
1. 4,33·10^-3
2. 3,89 ·10^-2
3. 230,85
4. 25,65
5. az adatokból K értékét nem tudjuk kiszámítani
9. Az A + B C egyensúlyi reakció esetén minimálisan milyen adatokat kell ismernünk, ha K értékét ismerjük és a kiindulási koncentrációkat akarjuk kiszámítani?
1. a termék egyensúlyi koncentrációját és az edény térfogatát
2. a termék egyensúlyi koncentrációját
3. a kiindulási anyagok egyensúlyi koncentrációját
4. az összes egyensúlyi koncentrációt
5. az összes egyensúlyi koncentrációt és az edény térfogatát
10. Hogyan írható fel az A + B 2 C + D folyamatra az egyensúly törvénye (tömeghatás törvénye)?
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A reakciósebességre igaz, hogy
1. megadható a kiindulási anyagok anyagmennyiségének időegység alatti csökkenésével
2. jele v, mértékegysége nincs
3. megadható a termékek anyagmennyiségének időegység alatti növekedésével
4. megadható a reagáló anyagok időegység alatti koncentráció változásával
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mitől függ a reakciósebességi állandó?
1. a hőmérséklettől
2. a reakció minőségétől, típusától
3. a katalizátor lététől, minőségétől
4. a reakcióban részt vevő anyagok koncentrációjától
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen tényezők szükségesek egy kémiai reakció lejátszódásához?
1. a reagáló anyagok nagy koncentrációban legyenek jelen
2. a reagáló anyagok részecskéi hatékonyan ütközzenek
3. areakció megfelelő mértékben exoterm legyen
4. biztosított legyen a megfelelő aktiválási energia
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik halmazban alakul ki gyakorlatilag is dinamikus egyensúlyi állapot?
1. hidrogén és klór szobahőmérsékletű elegyében
2. a tiszta etil-acetátot tartalmazó üvegben
3. híg konyhasóoldatba szórt kiskanál só és a híg oldat között
4. szalmiákszeszt tartalmazó zárt üvegben
15. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mi jellemző az egyensúlyi állandóra?
1. felírható az egyensúlyi folyamat reakciósebességi állandóiból képzett törttel
2. értéke pozitív és negatív is lehet
3. csak az egyensúlyi állapotra érdemes felírni, mert azt jellemzi
4. értéke független a hőmérséklettől
16. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen módon tolhatjuk el a 2 NO₂ N₂O₄ exoterm reakció egyensúlyát?
1. hűtéssel a felső nyíl irányába
2. állandó hőméréskleten a rendszer térfogatának a csökkentésével a felső nyíl irányába
3. az N₂O₄ koncentráció csökkentésével a felső nyíl irányába
4. a NO₂-okncentráció növelésével az alsó nyíl irányába
17. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Az egyensúlyi állapotra és kialakulására igaz, hogy
1. a kiindulási anyagok egyensúlyi anyagmennyisége a kezdetben jelen volt és az átalakult anyagmennyiség különbsége
2. a kiindulási anyagok fogyásának mértéke arányos azok reakcióegyenletbeli együtthatójával
3. a termékek anyagmennyisége a kezdetben jelen volt és a kiindulási anyagokból a reakció során képződött anyagmennyiség összege
4. a keletkezett termékek mennyisége kiszámítható a reakcióegyenlet ismeretében bármelyik kiindulási anyag fogyásának mértékéből (anyagmennyiségéből)
18. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A gyémánt belső energiája (képződéshője) a grafit belső energiájánál 2 kJ/mollal magasabb. Miért nem
      alakul át a gyémánt grafittá?
1. mert az energiaminimum elve ilyen kis különbség esetén nem érvényesül
2. mert az átalakuláshoz szükséges átmeneti állapot létrehozása nagy energiát igényel
3. mert az átmeneti állapot átalakulása stabilis szerkezetű termékké nem kellőképpen exoterm változás
4. mert a gyémánt is stabilis, helyi (lokális) energiaminimumot képvisel
19. Négyféle asszociáció

lehet katalizált reakció
1. egyirányú folyamatok
2. egyensúlyi folyamatok
3. mindkettő
4. egyik sem
20. Négyféle asszociáció

felírva rá a tömeghatás törvényét K értéke lehet 1
1. egyirányú folyamatok
2. egyensúlyi folyamatok
3. mindkettő
4. egyik sem
21. Négyféle asszociáció

az NH₄Cl kationja és a víz között játszódik le a só vizes oldatában
1. egyirányú folyamatok
2. egyensúlyi folyamatok
3. mindkettő
4. egyik sem
22. Négyféle asszociáció

általában akkor játszódik le, ha a kiindulási anyagok és a termékek energiaszintjei közel vannak egymáshoz
1. egyirányú folyamatok
2. egyensúlyi folyamatok
3. mindkettő
4. egyik sem
23. Négyféle asszociáció

gyakorlatilag minden reakció ebbe a csoportba sorolható
1. egyirányú folyamatok
2. egyensúlyi folyamatok
3. mindkettő
4. egyik sem
24. Négyféle asszociáció

érvényes rá Le Chatelier elve
1. egyirányú folyamatok
2. egyensúlyi folyamatok
3. mindkettő
4. egyik sem
25. Négyféle asszociáció

ha az egyik termék a rendszerből eltávozik, ez a változás megy végbe
1. egyirányú folyamatok
2. egyensúlyi folyamatok
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

a kiindulási anyagok koncentrációja időben csökken
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

a termékek koncentrációja időben nő
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

nem alakul ki egyensúlyi állapot
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

egy időpillanatban a kiindulási anyagok és a termékek koncentrációja azonos
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

a két folyamat közül ennek nagyobb a K értéke
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

az átalakulási folyamat teljes mértékben végbement, a kiindulási anyagok elfogytak
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
32. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

nem történt átalakulás
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
33. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

egyensúlyi állapota katalizátor hozzáadásával eltolható
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
34. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

egyensúlyi törtjének a nevezője lényegesen nagyobb, mint a számlálója
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
35. Ábrás feladat
Válaszd ki a helyes megoldást!

az egyensúlyi rendszerhez újabb kiindulási anyagot adva az egyensúly eltolódik
1. A folyamat ( ––––– )
2. B folyamat ( ·········· )
3. mindkettő
4. egyik sem
36. Relációanalízis

Hőmérséklet emelés hatására a reakciók sebessége nő, mert ekkor nő az aktivált molekulák száma.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
37. Relációanalízis

                  Ha a reagáló anyagok koncentrációját megnövelem, a reakció az ütközések számának
                  növekedése miatt gyorsabban játszódik le, mert a megfelelő energiájú ütközés biztos
                  átalakuláshoz vezet.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
38. Relációanalízis

Az N2 + 3 H2 2 NH3 egyensúlyi reakció k1 átalakulási és k-1 visszaalakulási reakciósebességi állandójukának abszolút értéke azonos, mert mindkettő a fenti folyamatot írja le, csak ellentétes irányban.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
39. Relációanalízis

Dinamikus egyensúlyi állapotban lévő rendszerben nem tapasztalunk kívülről látható változást, mert ebben a rendszerben az egyensúly beállta után nem megy végbe reakció.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
40. Relációanalízis

A dinamikus egyensúlyok zárt rendszerekre érvényesek, mert a zárt rendszerek a környezetükkel nem folytatnak anyagcserét.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
41. Relációanalízis

A szilárd anyag és a felette lévő telített oldat közti egyensúly eltolható a szilárd anyag
mennyiségének megnövelésével, mert az egyensúlyt a reagáló anyagok koncentrációjának megváltoztatásával is eltolhatjuk.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
42. Relációanalízis

A reakciók lejátszódása során a molekulák közötti összes kötés felszakad, és különálló atomok keletkeznek, mert új molekulák csak különálló atomokból keletkeznek.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
43. Relációanalízis

A reakciósebességi egyenletbe az átalakuló anyagok pillanatnyi koncentrációját kell beírni, mert a tömeghatás törvényét kifejező egyenletbe írunk mindig egyensúlyi koncentrációkat.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

Az exoterm reakciók sebessége a hőmérséklet csökkentésével növelhető, mert Le Chatelier elve értelmében az egyensúlyi rendszerek az őket érő külső hatásra ellentétes választ adnak.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

Katalizátor alkalmazásával nő a hasznos ütközések aránya, mert a katalizátorok olyan
reakcióutakat nyitnak meg, amelyek kisebb aktiválási energiával rendelkeznek.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

Az ammónia ipari előállítása során az egyensúlyi reakció komponenseit az átalakulás érdekében alacsony hőmérsékletre hűtik, mert az egyensúlyi folyamat az átalakulás irányában exoterm.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

Az olvadáspont közelében a folyadékok nagy része a nyomás növelésével megfagyasztható, mert az anyagok nagy részénél a fagyás térfogatcsökkentéssel jár és így reagál a külső hatásra.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

A vízionszorzat értéke 25 ºC felett nagyobb, mint 10^-14, mert magasabb hőmérsékleten a
molekulák nagyobb hányada kerül aktivált állapotba, így nő a disszociáció mértéke.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

Ha egy egyensúlyi rendszerben a kiindulási anyagok koncentrációját megnöveljük, egy idő múlva ismét beáll az egyensúly, mert ekkor a reakciók sebessége egyenlő lesz a beavatkozás előtti reakciósebességgel.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

A hőmérséklet változtatása adott egyensúlyi reakció egyensúlyi állapotát nem változtatja meg, mert az átalakulás sebességi állandóját ugyanolyan mértékben növeli, mint a visszaalakulásét.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis