30. feladatlap - A hidrogén, a halogének és vegyületeik

1. Melyik definiálja pontosan a hidrogén kötési energiáját?
1. az az energia, amely felszabadul, ha 2 hidrogénatom hidrogénmolekulává egyesül
2. az az energia, amely felszabadul, ha 2 mol hidrogénatom 1 mol hidrogénmolekulává egyesül
3. egy hidrogénmolekula kovalens kötésének felszakításához szükséges energia
4. 1 mol hidrogénmolekulában a hidrogénatomok közötti kötés felszakításához szükséges energia
5. 1 mol hidrogénben a hidrogénmolekulák közötti diszperziós kötés felszakításához szükséges energia
2. Melyik sorban növekszik a felsorolás sorrendjében a molekulák közötti kölcsönhatás erőssége?
1. hidrogén, klór, hidrogén–klorid
2. hidrogén–klorid, hidrogén–klorid, klór
3. hidrogén–klorid, hidrogén, klór
4. hidrogén–klorid, klór, hidrogén
5. klór, hidrogén–klorid, hidrogén
3. Hány dm³ hidrogént tartalmaz 1 mol ideális összetételű 25 °C–os, 0,1 MPa nyomású durranógáz?
1. 12,25 dm³
2. 16,33 dm³
3. 24,5 dm³
4. 36,75 dm³
5. 49 dm³
4. Miért lehet a hidrogén–kloriddal elvégezni a szökőkútkísérletet?
1. mert gáz–halmazállapotú molekularácsos anyag
2. mert gáz–halmazállapotú és vízben kiválóan oldódik
3. mert vízben oldva erős sava eredményez
4. mert poláris kovalens kötést tartalmaz
5. mert vízben jól oldódó vegyület
5. A hidrogén izotópjaival kapcsolatos állítások közül az egyik hamis. Melyik?
1. a H–1–izotóp előfordulási aránya a legnagyobb
2. a deutérium magjában egy proton és két neutron van
3. a deutérium moláris tömege 2 g/mol
4. a trícium nyomokban előforduló redioaktív izotóp
5. a H–izotópok kémiai tulajdonságai hasonlóak
6. Mi a NaCl rácsenergiája?
1. egy Na⁺ és egy Cl^– közötti elektrosztatikus vonzás megszüntetéséhez szükséges energia
2. egy mol NaCl elemi nátriummá és klórrá bontásához szükséges energia
3. egy mol NaCl szabad ionokra bontásához szükséges energia
4. az az energia, amely felszabadul, ha 1 mol Na⁺ és 1 mol Cl^– nátrium–kloriddá egyesül
5. az az energia, amely felszabadul, ha 1 mol Na és 0,5 mol Cl₂ 1 mol szilárd nátrium–kloriddá egyesül
7. Melyik sor tartalmaz csak ionvegyületet?
1. NaCl, HCl, KBr
2. NaBr, MgCl₂, Li₂O
3. Na₂O, H₂O, MgO
4. HF, H₂O, MgO
5. Cl₂, NaCl, MgCl₂
8. Melyik állítás nem igaz a halogénelemekre?
1. színük a rendszám növekedésével mélyül
2. nemfémes és fémes elemekkel egyaránt reakcióba lépnek
3. elektron felvételére hajlamosak
4. nagy elektronegativitású elemekkel alkotott vegyületeik ionrácsos szerkezetűek
5. a rendszám növekedésével olvadás– és forráspontjuk nő
9. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Hol fordul elő jelentősebb mennyiségben a hidrogén a Földön?
1. a vízben kötött állapotban
2. vulkanikus gázokban elemi állapotban
3. szerves vegyületekben kötve
4. a gépkocsi kipufogógázában
10. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A hidrogénre igaz, hogy
1. diffúziósebessége igen nagy
2. vízben jól oldódó gáz
3. nagyon alacsony olvadás– és forráspont jellemzi
4. azonos állapotban sűrűsége a héliummal egyező
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen tényezők szabják meg a klór halmaztulajdonságait?
1. a klórmolekulák szerkezete és egyedi tulajdonságai
2. a klórmolekulák között ható másodrendű kötések típusai és erőssége
3. a klórmolekulák mozgása
4. a környezet hőmérséklete és nyomása
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyek kristályosodnak molekularácsban?
1. a hidrogén
2. a hidrogén–klorid
3. a klór
4. a nátrium–klorid
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Az elektronegativitásra igaz, hogy
1. viszonyszám
2. a fluoré a legnagyobb
3. nincs mértékegysége
4. kötött atom esetén nyer értelmet
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Az oxóniumionra igaz, hogy
1. két kovalens kötést tartalmaz
2. egy pozitív töltésű összetett kation
3. a HCl–molekulából protonleadással keletkezik
4. datív kötést tartalmaz
15. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mi történik, ha felhevített nátriumot klórgázba teszünk?
1. heves exoterm reakció játszódik le
2. elsőrendű kötések szakadnak fel
3. ionrácsos vegyület alakul ki
4. elektronátmenettel járó reakció megy végbe
16. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik állítás igaz a kloridionnal kapcsolatban?
1. egyszeres negatív töltésű egyszerű ion
2. megtalálható a konyhasóban
3. klóratomból elektronfelvétellel kalatkezik
4. megtalálható a hidrogén–klorid–gázban
17. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mire használják a hidrogént?
1. margaringyártásra
2. ammóniagyártásra
3. sósavgyártásra
4. hegesztésre
18. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen kémiai kötőerők hatnak a jód kristályrácsában?
1. dipólus–dipólus kölcsönhatás
2. kovalens kötés
3. ionkötés
4. diszperziós kölcsönhatás
19. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kötéshossz a hidrogénmolekulában
2. a hidrogénatom atomsugarának kétszerese
20. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a hidrogén kötési energiája
2. a klór kötési energiála
21. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a durranógáz mol%–os hidrogéntartalma
2. a klórdurramógáz mol%–os hidrogéntartalma
22. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kálium–bromid %–os brómtartalma
2. az aluminium–bromid %–os brómtartalma
23. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a HCl rácsenergiája
2. a NaCl rácsenergiája
24. Ötféle asszociáció

molekulájában a legnagyobb a kötéshossz a felsoroltak közül
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
25. Ötféle asszociáció

szobahőmérsékleten erősen párolgó folyadék
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
26. Ötféle asszociáció

fémekkel és nem fémekkel egyaránt reakcióba lép
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
27. Ötféle asszociáció

25 °C–os halmazában gyakorlatilag csak kovalens kötőerő hat
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
28. Ötféle asszociáció

molekularácsban kristályosodik
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
29. Ötféle asszociáció

apoláris molekulájú anyag
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
30. Ötféle asszociáció

a felsoroltak közül a legalacsonyabb a forráspontja
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
31. Ötféle asszociáció

elektronfelhője a legkönnyebben deformálható
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
32. Ötféle asszociáció

kötési energiája a legkisebb a felsoroltak közül
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
33. Ötféle asszociáció

ionkötést tartalmazó szilárd halmazállapotú anyag
1. hidrogén
2. bróm
3. jód
4. mindhárom
5. egyik sem
34. Ötféle asszociáció

25 °C–os és 0,1 MPa nyomású halmazában csak másodrendű kötőerők hatnak
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
35. Ötféle asszociáció

konyhasó és tömény kénsav reakciójával állítható elő
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
36. Ötféle asszociáció

vízzel való reakciója oxóniumionokat eredményez
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
37. Ötféle asszociáció

szilárd halmazában a rácspontokban lévő részecskéket elsőrendű kötőerő tartja össze
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
38. Ötféle asszociáció

molekulája három nemkötő elektronpárt tartalmaz
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
39. Ötféle asszociáció

vízben gyakorlatilag nem oldódik
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
40. Ötféle asszociáció

sikeres szökőkútkísérlet végezhető vele
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
41. Ötféle asszociáció

színtelen, szúrós szagú gáz
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
42. Ötféle asszociáció

nem képez molekulákat
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
43. Ötféle asszociáció

molekulája párosítatlan elektront tartalmaz
1. hidrogén
2. hidrogén–klorid
3. nátrium–klorid
4. mindhárom
5. egyik sem
44. Relációanalízis

A gázfejlesztőből távozó hidrogént csak negatív durranógázpróba után szabad meggyújtani, mert a hidrogén égése erősen exoterm folyamat.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A halogének körében a rendszám növekedésével a diszperziós kölcsönhatás erőssége nő, mert ebben az irányban a molekulák tömege és elektronfelhőjük deformálhatósága növekszik.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

A hidrogén–bromid–molekula kötése polárisabb, mint a hidrogén–fluoridé, mert a fluor
elektronegativitása nagyobb, mint a brómé.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

A halogénelemek az alkálifémekkel ionrácsos vegyületeket képeznek, mert az alkálifémek és a halogének ΔEN értéke nagyobb 1,8-nél.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

Az ionvegyületek kifelé töltéssemlegesek, mert bennük a kationok és az anionok számaránya rendszerint 1:1.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

A magnézium-bromid standard körülmények között szilárd halmazállapotú, mert a
magnézium-bromid nem képez molekulákat.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

Ha egy vegyület dipólusmolekulákból áll, akkor forráspontja mindig magasabb, mint az apoláris molekulákból felépülő anyagoké, mert a dipólus-dipólus kölcsönhatás erősebb a diszperziós vonzásnál.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis