32. feladatlap - Az oxigén, a kén és vegyületeik

1. Az oxigénmolekulára vonatkozó állítások közül az egyik hibás. Melyik?
1. két oxigénatomból exoterm reakcióban képződik
2. a molekulaképzés során egy δ– és egy π–kötés alakul ki
3. nyolc elektron nemkötő elektronpárokat képez
4. az oxigénatomok között kialakult kötést peroxidkötésnek nevezzük
5. apoláris elemmolekula keletkezik
2. Melyik sorban van csak olyan anyag, amelyben az oxigén, illetve a kén oxidációs száma –2?
1. H₂O, H₂O₂, Na₂S
2. S₈, H₂SO₃, H₂S
3. H₂s, MgS, Li₂O
4. O₃, H₂SO₄, SO₂
5. H₂O, SO₃, Ag₂S
3. Melyik sor tartalmaz csak V alakú molekulát vagy iont?
1. H₂O, O₃, SO₂
2. H₂S, H₂O₂, SO₃
3. Na₂S, H₂S, CS₂
4. S₈, SO₂, SO₄^2–
5. mindegyik tartalmaz nem V alakú molekulát
4. Melyik vegyület nem létezik tiszta halmazként?
1. hidrogén–peroxid
2. kénessav
3. kénsav
4. kén–hidrogén
5. nátrium–szulfát
5. Melyik rendszer nem tekinthető elektrolitnak?
1. a nátrium–szulfát vizes oldata
2. a kén-hidrogénes víz
3. a kénsav–oldat
4. a desztillált víz
5. a nátrium–szulfát olvadéka
6. Szilárd rombos ként melegítünk Bunsen–égő lángjában. Melyik változás nem megy végbe?
1. a rombos kén kb. 95 °C–on átalakul monoklin kénné
2. a szilárd kén kb. 120 °C–on megolvad, és hígan folyóvá válik
3. kb. 180 °C–on a kéngyűrűk felszakadnak, és a kén sűrűn folyóvá válik
4. kb. 300 °C–on a láncok rövidülnek, így a kénolvadék viszkozítása csökken
5. kb. 440 °C–on a kén felforr, gőzzé alakul, vagy hirtelen vízbe öntve amorf szerkezetűvé aálik
7. Melyik reakció nem a felírtnak megfelelően játszódik le?
1. 2 H₂S + 3 O₂ = 2 H₂O + 2 SO₂
2. H₂O₂ + 2 KBr = 2 KOH + Br₂
3. ZnSO₄ + H₂S = ZnS + H₂SO₄
4. 2 H₂O + H₂SO₄ = 2 H₃O⁺ + SO₄^2–
5. H₂S + 2 H₂O = SO₂ + 3 H₂
8. Hogyan állítható elő legegyszerűbben oxigéngáz a laboratóriumban?
1. a levegő cseppfolyósításávan és frakcionált desztillálásával
2. a víz elektromos árammal történő elbontásával
3. ózon oxigénné való bontásával
4. hidrogén–peroxid katalitikus bontásával
5. víz magas hőmérsékleten való elbontásával
9. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Az allotróp módosulatokra igaz, hogy
1. fizikai tulajdonságaik hasonlóak
2. ha halmazukban kovalens kötés alakul ki, akkor az mindig apoláris
3. reakciókészségük azonos
4. molekulaszerkezetükben vagy kristályszerkezetükben különböznek
10. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely atomok hajlamosak többszörös kötés kiépítésére?
1. egy oxigénatom egy másik oxigénatommal
2. egy kénatom egy másik kénatommal
3. egy oxigénatom egy kénatommal
4. egy kénatom egy hidrogénatommal
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Az oxigén nemfémes elemekkel való reakciójára igaz, hogy
1. a legtöbb fémes elemmel magasabb hőmérsékleten reakcióba lép
2. apoláris kovalens kötések szakadnak fel és poláris kovalens kötések képződnek
3. a képződő vegyületekben az oxigén az elektronigényét nagyobb mértékben kielégítheti, mint elemi állapotban
4. a rendszer energiatartalma csökken, azaz a reakciók exotermek
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik nem redoxireakció az alábbiak közül?
1. S + O₂ = SO₂
2. 2 SO₂ + O₂ 2 SO₃
3. 2 H₂S + SO₂ = 2 H₂O + 3 S
4. H₂S + 2 AgNO₃ = Ag₂S + 2 HNO₃
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Hogyan keletkezik az ózon?
1. nagyfeszültségű berendezésekben, elektromos kisülések hatására oxigénből
2. a hidrogén–peroxid MnO₂–os bontásakor
3. UV–sugárzás vagy villámlás hatására oxigénből
4. az oxigén egy része természetes körülmények közt magától ózonná alakul
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely vegyületek tiszta halmazában alakulhat ki hidrogénkötés
1. víz
2. kénsav
3. hidrogén–peroxid
4. kén–hidrogén
15. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely részecskék viselkednek a vízmolekulával szemben savként?
1. HSO₄^–
2. H₂S
3. H₂SO₃
4. H₂O
16. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely állítás igaz a savmaradékionokra?
1. Brönsted szerint mindnyájan lehetnek bázisok
2. lehetnek egyszerű vagy összetett ionok
3. mindig negatív töltésűek
4. mindig tartalmaznak hidrogént
17. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. az oxigénatom sugara
2. a kénatom sugara
18. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. az O₂ oxidáló hatása adott körülmények között
2. az O₃ oxidáló hatása ugyanolyan körülmények között
19. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a 0,1 mol/dm³ koncentrációjú kénsavoldat pH–ja
2. a 0,1 mol/dm³ koncentrációjú kénessavoldat pH–ja
20. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a víz felületi feszültsége 25 °C–on
2. a benzin felületi feszültsége 25 °C–on
21. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a víz disszociációjának mértéke 25 °C–on
2. a víz disszociációjának mértéke 80 °C–on
22. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kén–oxigén kötéshossz a kén–trioxid molekulában
2. a kén–oxigén kötéshossz a szulfátionban
23. Négyféle asszociáció

standardállapotban színtelen, szagtalan gáz
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
24. Négyféle asszociáció

molekulája V alakú
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
25. Négyféle asszociáció

vizes oldata savas kémhatású
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Négyféle asszociáció

molekulájában a kén oxidációs száma +2
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Négyféle asszociáció

molekulájában a kén részleges pozitív töltéssel rendelkezik
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Négyféle asszociáció

fém–szulfidok sósavval való reakciójának terméke
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Négyféle asszociáció

a laboratóriumban réz és tömény kénsav reakciójával állítható elő
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Négyféle asszociáció

vizes oldata redukáló tulajdonságú
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Négyféle asszociáció

központi atomja két nemkötő elektronpárt tartalmaz
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
32. Négyféle asszociáció

tiszta halmazában dipólus–dipólus kölcsönhatások alakulhatnak ki
1. kén–hidrogén
2. kén–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
33. Négyféle asszociáció

anionja szabályos tetraéderes szerkezetű
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
34. Négyféle asszociáció

csak vizes oldatában létező vegyület
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
35. Négyféle asszociáció

anionjának képlete SO₃^2–
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
5. mindkettő
36. Négyféle asszociáció

benne a kén oxidációs száma ugyanakkora, mint a kén–dioxidban a kénatomé
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
37. Négyféle asszociáció

a kénsav sói
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
38. Négyféle asszociáció

vizes oldata jó redukálószer
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
39. Négyféle asszociáció

ionrácsban kristályosodó vegyület
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
40. Négyféle asszociáció

ilyen vegyület a timsó
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
41. Négyféle asszociáció

benne az anion 2 – töltésű
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
42. Négyféle asszociáció

a kén–hidrogén sói
1. szulfitok
2. szulfátok
3. mindkettő
4. egyik sem
43. Relációanalízis

Az oxigénmolekulában a kötéshossz kisebb, mint a kénmolekulában, mert az oxigénatomok nagyobb EN értékűek, mint a kénatomok.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

A hidrogén–peroxid–molekula apoláris, mert az apoláris O—O kötést kialakító oxigénatomokhoz kapcsolódó H–atomok O—H kötései azonos mértékben polárisak.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A katalizátorokat egy adott reakcióhoz többször is felhasználhatjuk, mert szerkezetük a reakció során végig változatlan marad.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

Az elemi ként a levegő kén–dioxidjából nyerik, mert ha kén–dioxidot és kén–hidrogént
reagáltatnak, elemi kén keletkezik.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

Ha kénsavat hígítunk, akkor mindig a tömény kénsavat öntjük a vízhez, mert a késav nagyon erős sav.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

A kén–dioxid veszélyes környezetszennyező vegyület, mert a levegőben kénessavat, majd tovább oxidálódva kénsavat alkotva savas esőként csapódik le.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

1 dm³ 0,005 mólos kénsavban 10^–12 mol hidroxidion van, mert ennek az oldatnak a pH–ja = 1.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

A H₂S–molekula kötésszöge kisebb, mint az SO₂–molekuláé, mert a kénatom mindkettőben kétligandumos, és a H₂S–ben a központi atom 2 nemkötő elektronpárt tartalmaz, az SO₂ kénatomja pedig csak egyet.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis