37. feladatlap - A nitrogén, a foszfor és vegyületeik

1. Melyik állítás nem igaz általánosan a nitrogéncsoport elemeinek atomjaira?
1. alapállapotban három párosítatlan elektront tartalmaznak
2. öt vegyértékelektronnal rendelkeznek
3. öt szigma kötés kiépítésére képesek
4. az ötödik főcsoport elemeit alkotják
5. vegyértékelektron–szerkezetük ns²np³
2. A nitrogénre igaz, hogy
1. meggyújtva nitrogén–dioxiddá ég el
2. könnyen cseppfolyósítható gáz
3. egyes alkálifémek 3– töltésű nitridionná redukálják
4. kis reakciókészsége miatt ipari felhasználása csekély mértékű
5. ipari előállítása kémiai reakcióval történik
3. Hány m³ 25 °C–os és 0,1 MPa nyomású nitrogént lehet elvileg kiengedni abból a palackból, amelynek
töltősúlya 14 kg?
1. 49 m³–t
2. 24,5 m³–t
3. 12,25 m³–t
4. 6,125 m³–t
5. a fenti mennyiségeknél jóval többet
4. Melyik folyamat jár füst képződésével?
1. a nitrogén–monoxid és az oxigén reakciója
2. az ammónia és a hidrogén–klorid–gáz reakciója
3. a koncentrált salétromsav fény hatására történő bomlása
4. a réz oldása tömény salétromsavban
5. az ammóniagáz égése
5. A nitrogén–oxidokra vonatkozó állítások közül az egyik hibás. Melyik?
1. bennük a nitrogénatom oxidációs száma különböző lehet
2. általában mérgező, környezetszennyező gázok
3. ^–kötést vagy párosítatlan elektront tartalmaznak
4. többnyire nagyon reakcióképesek
5. a vízzel sav–bázis reakcióba lépnek
6. Melyik reakció nem a felírtnak megfelelően játszódik le?
1. 4 NH₃ + 3 O₂ = 2 N₂ + 6 H₂O
2. N₂ + 3 H₂ 2NH₃
3. NO₂ + H₂O = HNO₃ + 0,5 H₂
4. 2 NO₂ N₂O₄
5. Cu + 4 HNO₃ = Cu(NO₃)₂ + 2 NO₂ + 2 H₂O
7. Kis darab fehér– és vörösfoszfort fémlapon a lángtól azonos távolságra melegíteni kezdünk. A kísérletre vonatkozó állítások közül az egyik hibás. Melyik?
1. a vörösfoszfor később gyullad meg, mint a fehérfoszfor
2. mindkét foszformódosulat fehér füstté ég el
3. a fehér füst szilárd, ionrácsos foszfor–oxid
4. a keletkezett oxid vízben jól oldódik
5. az oldat a fenolftalein oldatát nem színezi el
8. Melyik ion található a legnagyonn mennyiségben a foszforsav híg vizes oldatában?
1. a dihidrogén–foszfát–anion
2. a hidrogén–foszfát–anion
3. a foszfátion
4. a oxóniumion
5. a hidroxidion
9. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A nitrogéncsoport elemeire igaz, hogy
1. egyes tagjai az élő szervezetre erősen mérgezőek
2. egyes tagjai az élő szervezetek számára kiemelkedő jelentőségűek
3. egyes tagjait vegyületei formájában műtrágyaként használják
4. a természetben mindegyik megtalálható elemi állapotban
10. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A nitrogénmolekula jellemzője a
1. nagy kötési energia
2. két nemkötő elektronpár
3. kis kötéshossz
4. két δ– és egy π– kötés
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen formában fordul elő a nitrogén a természetben?
1. ammónia
2. nátrium–nitrát
3. nitrogén–dioxid
4. elemi nitrogén
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyek az ammóniamolekula jellemzői?
1. három kötő és egy nemkötő elektronpár
2. síkháromszöges térszerkezet
3. poláris kovalens kötések
4. apoláris tulajdonságú
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A cseppfolyós ammóniában lejátszódik az NH₃ + NH₃ NH₄⁺ + NH₂^– reakció. Kizárólag ennek           ismeretében megjósolható, hogy
1. az ammónia molekulája nemkötő elektronpárt tartalmaz
2. az ammónia a vízzel szemben bázisként viselkedik
3. az ammónia vízben jól oldódik
4. az ammónia a redoxireakciókban csak re–dukálószer lehet
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik részecskében tetraéderes a ligandumok térbeli elrendeződése a központi atom körül?
1. az ammóniumionban
2. a foszforsavban
3. a foszfátionban
4. a salétromsavban
15. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A foszforsavra igaz, hogy
1. három lépésben disszociáló erős sav
2. hét δ– és egy π–kötést tartalmaz
3. háromféle hidrogéntartalmú savmaradék anionja létezik
4. standardállapotban szilárd halmazállapotú
16. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik párosítás helyes?
1. chilei salétrom – NaNO₃
2. fluorapatit – Ca₅(PO₄)₃F
3. szalmiákszesz – NH₄⁺ (aq) OH^– (aq)
4. foszforit – Ca₃(PO₄)₂
17. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. az N—H kötés hossza az ammóniamolekulában
2. az N...H hidrogénkötés hossza két ammóniamolekula között
18. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a H₂PO₄^– –ion saverőssége
2. a HPO₄^2– –ion saverőssége
19. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. 1 g fehérfoszforban lévő foszforatomok száma
2. 1 g vörösfoszforban lévő foszforatomok száma
20. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a nitrátok vízoldhatósága
2. a foszfátok vízoldhatósága
21. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a nitrogénatom maximális ligandumainak száma
2. a foszforatom maximális ligandumainak száma
22. Négyféle asszociáció

molekulái között hidrogénkötések alakulhatnak ki
1. ammónia
2. salétromsav
3. mindkettő
4. egyik sem
23. Négyféle asszociáció

egyes hűtőgépekben hűtőfolyadékként használják
1. ammónia
2. salétromsav
3. mindkettő
4. egyik sem
24. Négyféle asszociáció

vízben oldva kémhatásváltozást okoz
1. ammónia
2. salétromsav
3. mindkettő
4. egyik sem
25. Négyféle asszociáció

molekulája delokalizált kötést tartalmaz
1. ammónia
2. salétromsav
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Négyféle asszociáció

vízben nagyon jól oldódik
1. ammónia
2. salétromsav
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Négyféle asszociáció

előállítása elemeiből szintézissel történik
1. ammónia
2. salétromsav
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Négyféle asszociáció

a redoxireakciókban oxidálószer és redukálószer is lehet
1. ammónia
2. salétromsav
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Négyféle asszociáció

polimer láncában P₄–molekulák kapcsolódnak össze kovalens kötéssel
1. fehérfoszfor
2. vörösfoszfor
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Négyféle asszociáció

zsírokban, apoláris oldószerekben nagyon jól oldódik
1. fehérfoszfor
2. vörösfoszfor
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Négyféle asszociáció

a levegő oxigénjével difoszfor–pentaoxiddá oxidálódik
1. fehérfoszfor
2. vörösfoszfor
3. mindkettő
4. egyik sem
32. Négyféle asszociáció

nagy reakciókészsége miatt víz alatt tárolják
1. fehérfoszfor
2. vörösfoszfor
3. mindkettő
4. egyik sem
33. Négyféle asszociáció

ma ezt tartalmazza a gyufa feje
1. fehérfoszfor
2. vörösfoszfor
3. mindkettő
4. egyik sem
34. Négyféle asszociáció

vízgőz jelenlétében fénykibocsátás kíséretében oxidálódik
1. fehérfoszfor
2. vörösfoszfor
3. mindkettő
4. egyik sem
35. Négyféle asszociáció

a természetben megtalálható környezetszennyező anyag
1. NO₂
2. P₂O₅
3. mindkettő
4. egyik sem
36. Négyféle asszociáció

vízben oldva oxosavat eredményez, azaz savanhidrid
1. NO₂
2. P₂O₅
3. mindkettő
4. egyik sem
37. Négyféle asszociáció

színtelen, gázhalmazállapotú vegyület
1. NO₂
2. P₂O₅
3. mindkettő
4. egyik sem
38. Négyféle asszociáció

dimerizációra hajlamos
1. NO₂
2. P₂O₅
3. mindkettő
4. egyik sem
39. Négyféle asszociáció

fehér, porszerű, igen higroszkópos vegyület
1. NO₂
2. P₂O₅
3. mindkettő
4. egyik sem
40. Négyféle asszociáció

szilárd halmazállapotban molekularácsban kristályosodik
1. NO₂
2. P₂O₅
3. mindkettő
4. egyik sem
41. Négyféle asszociáció

ez a vegyület keletkezik, ha vasat foszforsavban oldunk
1. NO₂
2. P₂O₅
3. mindkettő
4. egyik sem
42. Relációanalízis

A nitrogén és az ammónia a vízzel szemben bázisként viselkedik, mert mindkettő tartalmaz a nitrogénatomján nemkötő elektronpárt.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
43. Relációanalízis

A nitrogén csak molekulaképzéssel érheti el a nemesgáz–elektronszerkezetet, mert ionképzésre nem képes.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

Az ammóniával eredményesen elvégezhető a szökőkútkísérlet, mert gázhalmazállapotú és vízben kiválóan oldódik.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A nitrátok a redoxireakciókban csak oxidáló–szerek lehetnek, mert a nitrátionban a nitrogénatom oxidáxiós száma csak csökkenhet.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

A dinitrogén–oxidot habszifonpatronok töltésére is használják, mert belélegzése kellemes érzetet, hallucinációkat okoz.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

A foszfor allotrop módosulatai közül a természetben csak a vörösfoszfor fordul elő mert a
fehérfoszfor a levegőn magától meggyullad.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

A kalcium–foszfát vízben oldhatatlan vegyület, mert a 2+ töltésű kalciumionok és a 3– töltésű foszfátionok nagyon nagy rácsenergiát biztosítanak
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

A salétromossav csak vizes oldatban létező gyenge sav, mert a nitrogén–dioxid vízben való oldásakor salétromsav mellett ez is keletkezik.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

Egyes fémek (pl vas, alumínium) tömény salétromsavban nem oldódnak fel, mert felületük a tömény sav hatására ellenállóvá válik (passzíválódik).
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis