41. feladatlap - A nemfémes elemek és vegyületeik (Nitrogén, foszfor, szén, szilícium)

1. A nitrogéncsoport elemeire általánosan jellemző, hogy
1. a periódusos rendszer ötödik periódusát alkotják
2. minden eleme nemfémes tulajdonságú
3. atomjaik vegyértékhéján három párosítatlan elektron van
4. atomjaik vegyértékhéja három elektronpárral telítődik
5. atomjaik kis méretűek és nagy elektronegativitásúak
2. Melyik anyaggal nem lép reakcióba meghatározott körülmények között a szén–monoxid?
1. az oxigénnel
2. a klórral
3. a vas(II)–ionnal
4. a vas–oxiddal
5. a héliummal
3. Melyik sor tartalmazza a salétromsav gyártásához szükséges valamennyi anyagot?
1. NH₃, H₂O, O₂, Pt
2. NH₃, Pt, Fe, H₂O
3. N₂, H₂, H₂O, Pt, Fe
4. H₂, N₂, H₂O, O₂, Fe
5. N₂, H₂, H₂O, O₂, Pt
4. Melyik anyaggal nem lép reakcióba az ammónia?
1. a réz–szulfát–oldattal
2. a sósav–oldattal
3. a salétromsavval
4. a hidrogénnel
5. a vízzel
5. Melyik anyagok szükségesek a pétisó előállításához?
1. karbamid és gipsz
2. ammónia, salétromsav és mészkő
3. ammónia, kénsav és gipsz
4. salétromsav és mészkő
5. foszforit és kénsav
6. Melyik tulajdonság jellemző a vörösfoszforra?
1. négyatomos molekulákból áll
2. vízben nem, de zsírban oldódik
3. nem mérgező vegyület
4. gyulladási hőmérséklete magasabb, mint a fehérfoszforé
5. égését foszforeszkálás kíséri
7. Hogyan nem lehet szén–dioxidot előállítani?
1. hangyasav hevítésével
2. cukros levek erjesztésével
3. mészkő hevítésével
4. vas–oxid szén–monoxidos redukciójával
5. mészkő és sósav reakciójával
8. Egy színtelen gázzal pozitív szökőkútkísérletet végeztünk. Melyik lehet ez a gáz?
1. ha a keletkező oldat savas kémhatású, akkor szén–dioxid
2. ha a keletkező oldat savas kémhatású, akkor nitrogén–monoxid
3. ha a keletkező oldat lúgos kémhatású, akkor hidrogén–klorid
4. ha a keletkező oldat lúgos kémhatású, akkor ammónia
5. ha a keletkező oldat semleges kémhatású, akkor nitrogén
9. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A nitrogén–dioxid jellemzője, hogy
1. réz és tömény salétromsav reakciójával előállítható
2. vörösbarna gáz
3. vízben oldódik
4. tovább oxidálva N₂O₅ keletkezik belőle
10. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely tulajdonságban hasonlít a gyémánt a grafithoz?
1. elektromos áramvezetés
2. a szénatomok δ–kötéseinek a száma
3. keménység
4. a szénatomok közötti erős kovalens kötések
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely tényezőkkel lehet eltolni az alábbi egyensúlyt a felső nyíl irányába?
                  N₂ + 3 H₂ 2 NH₃ –Q
1. az ammónia koncentrációjának csökkentésével
2. a nyomás növelésével
3. a hőmérséklet csökkentésével
4. vaskatalizátor alkalmazásával
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyek természetes szenek?
1. a tőzeg
2. a faszén
3. az antracit
4. a koksz
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely gázokat foghatjuk fel víz alatt?
1. a nitrogén–monoxidot
2. a szén–dioxidot
3. a metánt
4. az ammóniát
14. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a királyvíz sósavtartalma
2. a királyvíz salétromsavtartalma
15. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a grafit elektromos vezetőképessége alacsony hőmérsékleten
2. a grafit elektromos vezetőképessége magasabb hőmérsékleten
16. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a földkéreg szilíciumtartalma
2. a földkéreg széntartalma
17. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. 1 g fehérfoszfor elégetésével keletkező P₂O₅ tömege
2. 1 g vörösfoszfor elégetésével keletkező P₂O₅ tömege
18. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a gyémánt keménysége
2. a grafit keménysége
19. Négyféle asszociáció

első disszociációjában gyenge sav
1. szénsav
2. foszforsav
3. mindkettő
4. egyik sem
20. Négyféle asszociáció

bomlékony vegyület
1. szénsav
2. foszforsav
3. mindkettő
4. egyik sem
21. Négyféle asszociáció

anionja tetraéderes szerkezetű
1. szénsav
2. foszforsav
3. mindkettő
4. egyik sem
22. Négyféle asszociáció

élelmiszerek készítéséhez is használják
1. szénsav
2. foszforsav
3. mindkettő
4. egyik sem
23. Négyféle asszociáció

mérgező
1. szénsav
2. foszforsav
3. mindkettő
4. egyik sem
24. Négyféle asszociáció

csak vizes oldatban létezik
1. szénsav
2. foszforsav
3. mindkettő
4. egyik sem
25. Négyféle asszociáció

molekularácsban kristályosodik
1. szén–dioxid
2. szilícium–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Négyféle asszociáció

kovalens kötést tartalmazó vegyület
1. szén–dioxid
2. szilícium–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Négyféle asszociáció

központi atomja négy vegyértékű
1. szén–dioxid
2. szilícium–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Négyféle asszociáció

vízben oldódik
1. szén–dioxid
2. szilícium–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Négyféle asszociáció

többféle kristálymódosulata ismert
1. szén–dioxid
2. szilícium–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Négyféle asszociáció

dipólusos szerkezetű
1. szén–dioxid
2. szilícium–dioxid
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Ötféle asszociáció

atomrácsos szigetelő tulajdonságú anyag
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
32. Ötféle asszociáció

égésterméke vízben oldódó, szilárd anyag
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
33. Ötféle asszociáció

mérgező anyag
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
34. Ötféle asszociáció

a természetben előforduló legkeményebb anyag
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
35. Ötféle asszociáció

molekulája tetraéderes szerkezetű
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
36. Ötféle asszociáció

félvezető tulajdonságú
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
37. Ötféle asszociáció

vízben oldódó anyag
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
38. Ötféle asszociáció

szobahőmérsékleten csak a lítiummal reagál
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
39. Ötféle asszociáció

ionrácsos szerkezetű
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
40. Ötféle asszociáció

levegőn könnyen öngyulladást szenved
1. nitrogén
2. fehérfoszfor
3. gyémánt
4. szilícium
5. egyik sem
41. Relációanalízis

A választóvíz a tömény kénsav és tömény sósav 3:1 arányú elegye, mert a választóvíz az ezüstöt oldja, az aranyat viszont nem.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
42. Relációanalízis

A természetben a nitrogénből nitrogén–oxidok képződése nem történhet meg, mert ez a reakció csak 3000 °C körüli hőmérsékleten valósul meg.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
43. Relációanalízis

Az üvegek színét különböző ionok okozzák, mert a hálózatmódosító oxidok mindig megszínezik az üvegeket.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

A szén–monoxidban datív kötés van, mert a szénatom nemkötő elektronpárjából kötő elektronpár lesz.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A nitrátionnak nincsen önálló halmaza, mert a nitrátion instabil anion.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

Tömény salétromsavat lehet vastartályban szállítani, mert a vasat a tömény salétromsav
passzíválja.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

A kvarc ugyanaz, mint a kvarcüveg, mert kémiailag mindkettő szilícium–dioxid.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

Az adszorpciónak kedvez a nyomás növelése, mert magasabb nyomáson a részecskék erősebben kötődnek az adszorbens felületéhez.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

Az ammónia komplexet képez különböző fémionokkal, mert a nitrogénatomnak betöltetlen d–alhéja
is van.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

A kalcium–dihidrogén–foszfát a szuperfoszfát hatóanyaga, mert vízben nem oldódik, így nem mosódik ki a talajból.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis