57. feladatlap - A telített szénhidrogének (A szerves kémia bevezetése, alkánok)

1. Ki vezette be a kémia tudományába a pontos mérést és az analitikai módszereket?
1. Scheele
2. Bergman
3. Lavoisier
4. Wöhler
5. Kekulé
2. Mi a vis vitális elmélet lényege?
1. szerves anyagból szervetlen nem képződhet
2. szervetlen anyagból szerves nem képződhet
3. szerves vegyületeket csak laboratóriumban lehet előállítani
4. szerves vegyületek csak életerő közreműködésével jöhetnek létre
5. szervetlen sókból szerves vegyületek csak mesterségesen hozhatók létre
3. Milyen formában mutatjuk ki a laboratóriumban a szerves vegyületek nitrogéntartalmát?
1. elemi nitrogén formájában
2. ammónia formájában
3. nitrogén–monoxid formájában
4. nitrogén–dioxid formájában
5. salétromsav formájában
4. Melyik vegyület relatív széntartalma a legnagyobb a felsoroltak közül?
1. a metán
2. az etán
3. a propán
4. a bután
5. mivel mindegyik telített, nyílt láncú szénhidrogén, azonos a relatív széntartalmuk
5. Hány tercier szénatomot tartalmaz a gonán (szteránváz)?
1. kettőt
2. négyet
3. hatot
4. nyolcat
5. tízet
6. Melyik butil–csoport összegképlete tér el a többiétől?
1. n–butil–csoport
2. izobutil–csoport
3. szekunder–butil–csoport
4. tercier–butil–csoport
5. ciklobutil–csoport
7. Melyik az alábbi vegyület szabályos neve?
1. 2,4,4–trimetil–5–etil–hexán
2. 2–etil–3,3,5–trimetil–hexán
3. 2,4,4,5–tetrametil–heptán
4. 3,4,4,6–tetrametil–heptán
5. egyik elnevezés sem szabályos
8. Melyik a hibás állítás a metánra vonatkozóan?
1. napjaink egyik legfontosabb energiaforrása a metán
2. háztartási gáztűzhelyekben és ipari tüzelőberendezésekben használják
3. színtelen, jellegzetes szagú gáz
4. apoláris szerkezeténél fogva vízben nem oldódik
5. vízzel magas hőmérsékleten kémiai reakcióba lép
9. Elvileg mekkora térfogatú 25 °C–os és 0,1 MPa nyomású klórgáz szükséges 1 mol diklór–metán
keletkezéséhez metánból kiindulva?
(Feltételezzük, hogy csak ez az egyféle termék keletkezik!)
1. 12,25 dm³
2. 22,41 dm³
3. 24,5 dm³
4. 44,82 dm³
5. 49 dm³
10. Hány mól oxigén szükséges 1 mol 98–as oktánszámú benzin tökéletes elégetéséhez?
1. 10,78 mol
2. 11,03 mol
3. 12,50 mol
4. 14,33 mol
5. a fenti adatokból nem határozható meg
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Miért a szén a szerves vegyületek alapeleme?
1. mert a szénatom négy másik atommal képes erős kovalens kötéseket kialakítani
2. mert elektromosan semleges molekulákat képezhet
3. mert hosszú láncokat és gyűrűket is kialakíthat, miközben a molekula stabilitása nem csökken
4. mert a szénatom többszörös kötések kialakítására is képes
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen módszerrel mutatható ki egy vegyület széntartalma?
1. égését kormozó láng kíséri
2. a vegyület égetésekor a láng fölé tartott univerzális indikátorpapír elszíneződik
3. az égés során keletkező szén–dioxidot meszes vízbe vezetve a meszes víz megzavarosodik
4. égése során a kékes láng szén jelenlétére utal
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik állítás igaz a n–alkánok homológ sorára?
1. a szénatomszám növekedésével lineárisan nő a vegyületek moláris tömege
2. a szénatomszám növekedésével lineárisan nő a vegyületek olvadáspontja és forráspontja
3. a szénatomszám növekedésével nő a molekulák közötti másodrendű kötések erőssége
4. a szénatomszám növekedésével nő a vegyületek reakciókészsége
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Minden nyílt szénláncú alkán jellemzője, hogy
1. összegképletük C_nH_2n+2
2. csak σ–kötéseket tartalmaznak
3. minden kötésszögük 109,5°
4. minden szénatomjuk négyligandumos
15. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik az alkánok jellemző reakciója?
1. a szubsztitúció
2. a hőbontás
3. az oxidáció
4. a redukció
16. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik szabályos elnevezés?
1. 2,3,3–trimetil–bután
2. 2,2,4–trimeril–pentán
3. 3–metil–bután
4. 1,2–dimetil–ciklopropán
17. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen tényezőkkel szabályozható egy hőbontási folyamat végtermék–összetétele?
1. a használt katalizátor minőségétől
2. az alkalmazott hőmérséklettől
3. a csőkemencében az anyagok tartózkodási idejétől
4. a befúvatott levegő oxigéntartalmától
18. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik anyag lehet a metán hőbontásának végterméke?
1. az etilén
2. a korom
3. az acetilén
4. a hidrogén
19. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a n–oktán kompressziótűrése
2. az izooktán kompressziótűrése
20. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a C—C kötési energia az etánban
2. a C—H kötési energia az etánban
21. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. az ismert szervetlen vegyületek száma
2. az ismert szerves vegyületek száma
22. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a metán tömeg%–os széntartalma
2. a metán anyagmennyiség%–os széntartalma
23. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a C₃H₈ összegképletű vegyület lehetséges konstitúciós izomerjeinek száma
2. a C₃H₆ összegképletű vegyület lehetséges konstitúciós izomerjeinek száma
24. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a n–pentán olvadáspontja
2. a 2,2–dimetil–propán olvadáspontja
25. Négyféle asszociáció

összegképletük C_nH_2n+2
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Négyféle asszociáció

ilyen vegyületet jelölhet a C₄H₈ összegképlet
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Négyféle asszociáció

minden szénatomja lehet másodrendű
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Négyféle asszociáció

lehet benne kvaterner szénatom
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Négyféle asszociáció

minden szénatomja négy vegyértékű és négyligandumos
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Négyféle asszociáció

van benne háromligandumos szénatom is
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Négyféle asszociáció

azonos szénatomszám esetén ennek a vegyületnek alacsonyabb az olvadás– és forráspontja
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
32. Négyféle asszociáció

merevebb szerkezet jellemzi
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
33. Négyféle asszociáció

vízben oldódó vegyületek
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
34. Négyféle asszociáció

hidrogén–kloriddal szubsztitúciós reakcióba lépnek
1. nyílt szénláncú alkánok
2. gyűrűs alkánok
3. mindkettő
4. egyik sem
35. Ötféle asszociáció

jellemzően C₁₆–C₂₈ paraffinok keveréke
1. benzin
2. petróleum
3. gázolaj
4. kenőolaj
5. pakura
36. Ötféle asszociáció

mozdonyok és teherautók üzemeltetésére használják
1. benzin
2. petróleum
3. gázolaj
4. kenőolaj
5. pakura
37. Ötféle asszociáció

tisztított formája a kerozin
1. benzin
2. petróleum
3. gázolaj
4. kenőolaj
5. pakura
38. Ötféle asszociáció

minőségét alkohol hozzáadásával is javíthatják
1. benzin
2. petróleum
3. gázolaj
4. kenőolaj
5. pakura
39. Ötféle asszociáció

belőle csökkentett nyomáson gázolajat is előállítanak
1. benzin
2. petróleum
3. gázolaj
4. kenőolaj
5. pakura
40. Ötféle asszociáció

50–150 °C között desztillált párlat
1. benzin
2. petróleum
3. gázolaj
4. kenőolaj
5. pakura
41. Ötféle asszociáció

régebben világításra használt folyadék
1. benzin
2. petróleum
3. gázolaj
4. kenőolaj
5. pakura
42. Ötféle asszociáció

350 °C feletti hőmérsékleten vákuumdesztillált párlat
1. benzin
2. petróleum
3. gázolaj
4. kenőolaj
5. pakura
43. Relációanalízis

Az oxigéntartalmú oldószerekben a jód barna színnel oldódik, mert az oxigént nem tartalmazó oldószerekben oldódik lila színnel.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

A propánnak és a butánnak is vannak konstitúciós izomerjei, mert mindkettő lehet nyílt láncú és gyűrűs szerkezetű is.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A ciklohexán stabilabb, mint a ciklobután, mert a ciklohexán minden szénatomja körül tetraéderes a ligandumok elrendeződése.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

Az izobután 25°C–on gázhalmazállapotú vegyület, mert a földgázban is megtalálható.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

Az alkánok homológ sorának egymást követő tagjai csak egy metil–csoportban különböznek egymástól, mert a metil–csoport egy szénatomos.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

A 80–as oktánszámú benzin 80% izooktánt és 20% n–heptánt tartalmaz, mert a benzin
oktánszámát az izooktántartalma adja.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

A húsz szénatomnál nagyobb paraffinok sűrűsége nagyobb a víz sűrűségénél, mert ezek moláris tömege már jóval nagyobb, mint a vízé.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

A krakkolás oxigénigényes folyamat, mert ekkor a nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből oxidációval kis szénatomszámú, értékes vegyületek keletkeznek.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis