77. feladatlap - A szénhidrátok

1. A szénhidrátokra vonatkozó állítások közül az egyik hibás. Melyik?
1. a Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek
2. egyik legfontosabb képviselőjük a fotoszintézis terméke
3. a szén vízzel alkotott vegyületei, azaz hidrátjai
4. tagjaikat tudományos néven szacharidoknak nevezzük
5. szénből, hidrogénből és oxigénből álló kovalens vegyületek
2. Konstitúcióját tekintve melyik vegyület szabályos kémiai neve 3,4,5–trihidroxi–pentanal?
1. glükóz
2. fruktóz
3. ribóz
4. 2–dezoxi–ribóz
5. glicerinaldehid
3. Melyik sor tartalmaz csak olyan szénhidrátot, amely adja az ezüsttükörpróbát?
1. glükóz, fruktóz, szacharóz, cellobióz
2. glükóz, ribóz, glicerinaldehid, maltóz
3. glükóz, fruktóz, dihidroxi–aceton, tejcukor
4. cellobióz, maltóz, keményítő, ribóz
5. malátacukor, keményítő, dezoxi–ribóz, fruktóz
4. Mlelyik az a cukorszerű szénhidrát, amely glikozidkötést és szabad glikozidos hidroxilcsoportot is
tartalmaz?
1. glükóz
2. maltóz
3. ribóz
4. szacharóz
5. amilóz
5. A répacukor vizes oldatát hidrolizáljuk. Milyen molekulákat tartalmaz a hidrolizátum az elbomlatlan
répacukor mellett?
1. α–glükózt és β–fruktózt
2. α–glükózt, β–fruktózt és nyílt láncú glükózt és fruktózt
3. α–fruktózt, β–glükózt és nyílt láncú glükózt és fruktózt
4. α– és β–glükózt, α– és β–fruktózt, illetve nyílt láncú glükózt és fruktózt
5. kizárólag nyílt láncú glükózmolekulákat
6. Melyik állítás nem igaz a cellulózzal kapcsolatban?
1. óriásmolekulájában több ezer β–glükóz kapcsolódik lánccá
2. szálas, rostos szerkezetű, fehér színű szilárd anyag
3. tökéletes égése során szén–dioxid és víz keletkezik
4. növényi tartaléktápanyag
5. az ipar nagy mennyiségben használja papírgyártásra
7. Melyik az egyetlen helyes állítás?
1. az amilopektin molekulájában csak α–1,4–glikozidkötések vannak
2. az amilóz hélixkonformációját molekulán belüli hidrogénkötések stabilizálják
3. a jód a cellulóz kimutatására alkalmas
4. a keményítő meleg vízben valódi oldatot képez
5. a keményítő hidrolízisével előállított krumplicukor nagy szacharóztartalmú
8. Melyik állítás nem igaz a természetben megtalálható áldozok mindegyikére?
1. láncvégi oxocsoportot tartalmaznak
2. vizes oldatuk redukáló tulajdonságú
3. gyűrűs és nyílt láncú formájuk is lehet
4. legalább három szénatomot tartalmaznak
5. legalább két hidroxilcsoportot tartalmaznak
9. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A diszacharidok közé tartozik a
1. malátacukor
2. répacukor
3. cellobióz
4. 2–dezoxi–ribóz
10. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik vegyület aldopentóz?
1. a fruktóz
2. a ribóz
3. a glicerinaldehid
4. a dezoxi–ribóz
11. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik párosítás helyes?
1. maltóz – C₁₂H₂₂O₁₁
2. ribóz – C₅H₁₀O₅
3. szacharóz – C₁₂H₂₂O₁₁
4. dezoxi–ribóz – C₅H₉O₄
12. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyek az összetett szénhidrátok jellemzői?
1. több monoszacharid összekapcsolódásával jönnek létre
2. vannak vízben jól és rosszul oldódó képviselőik is
3. mindig tartalmaznak glikozidkötést
4. egy részük édes ízű, más részük nem
13. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mi adja a β–glükóz nagymértékű stabilitását?
1. a hattagú gyűrű kedvező székkonformációja
2. a gyűrű tagját képező oxigénatom elektronszívó hatása
3. a nagyobb térigényű csoportok ekvatoriális helyzete
4. a glikozidos hidroxilcsoport többi hidroxil–csoporthoz viszonyított csökkent reakciókészsége
14. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Hányadik szénatom hidroxilcsoportja alakítja ki a glikozidkötést az alábbi molekulákban?
1. maltózban az egyik glükóz az 1., a másik az 5. szénatom hidroxilcsoportjával
2. cellobiózban az egyik glükóz az 1., a másik a 4. szénatom hidroxilcsoportjával
3. amilózban az egyik glükóz az 1., a másik az 5. szénatom hidroxilcsoportjával
4. szacharózban a glükóz az 1., a másik monoszacharid a 2. szénatom hidroxilcsoportjával
15. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A keményítőre igaz, hogy
1. szemcsés szerkezetű szilárd anyag
2. hideg vízben nem oldódik
3. kétféle makromolekula építi fel
4. a Lugol–oldatot elszínteleníti
16. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen változások történnek a glükóz gyűrűzáródása során?
1. hatos tagszámú gyűrűs forma jön létre
2. megszűnik egy aldehid– és egy hidroxilcsoport
3. kialakul egy étercsoport és egy új hidroxilcsoport
4. a kialakult új hidroxilcsoport oxigénje az aldehidcsoport oxigénatomjával azonos
17. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a cellulóz átlagos moláris tömege
2. a keményítő átlagos moláris tömege
18. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a gyűrűben lévő szénatomok száma a β–ribózben
2. a gyűrűben lévő szénatomok száma a β–fruktózban
19. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a gyűrűs forma előfordulási aránya a glükóz vizes oldatában
2. a nyílt láncú forma előfordulási aránya a glükóz vizes oldatában
20. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a cellulózmolekulák között kialakuló hidrogénkötések átlagos számértéke
2. a keményítőmolekulák között kialakuló hidrogénkötések átlagos számértéke
21. Négyféle asszociáció

ketotrióz
1. glicerinaldehid
2. 1,3–dihidroxi–aceton
3. mindkettő
4. egyik sem
22. Négyféle asszociáció

redukáló hatású monoszacharid
1. glicerinaldehid
2. 1,3–dihidroxi–aceton
3. mindkettő
4. egyik sem
23. Négyféle asszociáció

gyűrűs formája a stabilisabb
1. glicerinaldehid
2. 1,3–dihidroxi–aceton
3. mindkettő
4. egyik sem
24. Négyféle asszociáció

összegképlete megfelel a C_n(H₂O)_m összegképletnek
1. glicerinaldehid
2. 1,3–dihidroxi–aceton
3. mindkettő
4. egyik sem
25. Négyféle asszociáció

a szervezetben foszfátészter formájában van jelen
1. glicerinaldehid
2. 1,3–dihidroxi–aceton
3. mindkettő
4. egyik sem
26. Négyféle asszociáció

a keményítő egyik alkotórésze
1. amilóz
2. cellulóz
3. mindkettő
4. egyik sem
27. Négyféle asszociáció

elágazó óriásmolekulái vannak
1. amilóz
2. cellulóz
3. mindkettő
4. egyik sem
28. Négyféle asszociáció

meleg vízben kolloid oldatot képez
1. amilóz
2. cellulóz
3. mindkettő
4. egyik sem
29. Négyféle asszociáció

α–1,4–glikozidkötést tartalmaz
1. amilóz
2. cellulóz
3. mindkettő
4. egyik sem
30. Négyféle asszociáció

szálas szerkezetű poliszacharid
1. amilóz
2. cellulóz
3. mindkettő
4. egyik sem
31. Ötféle asszociáció

szabad glikozidos hidroxilcsoportot tartalmazó diszacharid
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
32. Ötféle asszociáció

molekulájában nincsenek axiális és ekvatoriális állású atomok, atomcsoportok
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
33. Ötféle asszociáció

a tejcukor alkotója
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
34. Ötféle asszociáció

jóddal kék színreakciót ad
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
35. Ötféle asszociáció

a cellulóz bontásának köztes terméke
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
36. Ötféle asszociáció

molekuláját α–glükóz–egységek építik fel
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
37. Ötféle asszociáció

az ezüsttükörpróbát csak savas hidrolízis után adó cukorszerű szénhidrát
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
38. Ötféle asszociáció

a legédesebb természetes szénhidrát
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
39. Ötféle asszociáció

a természetben a legnagyobb mennyiségben előforduló monoszacharid
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
40. Ötféle asszociáció

a kristálycukor anyaga
1. β–glükóz
2. β–fruktóz
3. cellobióz
4. szacharóz
5. keményítő
41. Relációanalízis

A glükóz vízben jól oldódó monoszacharid, mert molekulája több hidroxilcsoportot tartalmaz, amely a molekulát oldatban tartja.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
42. Relációanalízis

A glükóz és a fruktóz konstitúciós izomerek, mert ugyanazokat a funkciós csoportokat
tartalmazzák.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
43. Relációanalízis

A cukorszerű szénhidrátok alacsony olvadáspontúak, mert molekularácsban kristályosodnak.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
44. Relációanalízis

A szacharóz nem képes hosszú láncmolekulák kialakítására, mert nincs szabad glikozidos hidroxilcsoportja.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
45. Relációanalízis

A keményítő érzékeny kimutatása Lugol–oldattal történik, mert a Lugol–oldat kálium–jodid–
oldatban oldott jódot tartalmaz, amely az amilózzal kék színreakciót ad.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
46. Relációanalízis

Vízben oldva a keményítő és a cellulóz is kolloid oldatot képez, mert mindkettő makromolekula.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
47. Relációanalízis

A cellulóz a növényekben a vázanyag szerepét tölti be, mert szálas szerkezetű és vízben nem oldódik.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
48. Relációanalízis

A keményítőhöz hasonlóan a maltóz is kimutatható jóddal, mert a keményítőben maltózegységek kapcsolódnak össze glikozidkötéssel.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
49. Relációanalízis

A 2–dezoxi–ribóz nem tartozik a szénhidrátok közé, mert összegképlete nem felel meg a C_n(H₂O)_m összegképletnek.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
50. Relációanalízis

1 mol glükóz elvileg ugyanannyi ezüstöt redukál az ezüsttükörpróba során, mint 1 mol maltóz, mert mindkét molekula csak egyetlen aldehidcsoportot tartalmaz.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis