91. feladatlap - A kolloid rendszerek

1. Mit jelent a kolloid rendszerek öregedése?
1. a kolloid rendszerből valódi oldat keletkezik
2. a hőmozgás révén a kolloid részecskék összetapadnak és kicsapódnak az oldatból
3. hosszabb idő elteltével a kolloid rendszer opálossá válik
4. a hőmozgás révén a kolloid részecskék leülepednek a rendszer aljára
5. az oldott részecskék denaturálódnak vagy koagulálódnak
2. Mi jellemző a globuláris fehérjékre vizes oldatban?
1. harmadlagos szerkezetük vizes oldatban megszűnik
2. poláris funkciós csoportjaik a gombolyag belsejében helyezkednek el
3. apoláris funkciós csoportjaik a vizes fázis felé fordulva hidratálódnak
4. az ionos funkciós csoportok körül vastagabb a hidrátburok, mint a poláris csoportok körül
5. szerkezetük független a diszpergáló közeg polaritásától
3. Mi a különbség a füst és a köd között?
1. a füst kolloid, a köd durva diszperz rendszer
2. a köd kolloid, a füst durva diszperz rendszer
3. a füst gáz–halmazállapotú, a köd folyékony kolloid rendszer
4. a diszpergált részecskék a füstben szilárd, a ködben folyadék–halmazállapotúak
5. a füst stabil kolloid rendszer, a köd viszont könnyen öregedő kolloid
4. Miért piros az ég alja?
Mert a Nap beeső sugarai a légkör kolloid részecskéin
1. áthaladnak
2. megtörnek
3. kiszűrődnek
4. szóródnak
5. elnyelődnek
5. Melyik állítás hibás a szolokkal kapcsolatban?
1. a szolok folyékony közegű kolloid rendszerek
2. részecskéi jellegzetes térbeli hálózatot alakítanak ki
3. hűtés hatására a szolokból gélek keletkezhetnek
4. a vizes alapú szolok a kolloid részecskék hidrátburkának elvonásával gél állapotba vihetők
5. a szol–gél átalakítás jól hidratálódó sókkal (pl. NaCl) megvalósítható
6. Milyen anyaggal lehet irreverzíbilisen kicsapni a fehérjéket vizes oldatból?
1. nátrium–kloriddal
2. alkohollal
3. acetonnal
4. nátrium–szulfáttal
5. ólom–nitráttal
7. Milyen rendszer keletkezik, ha folyadék közegben szilárd anyagot oszlatunk szét?
1. köd
2. füst
3. hab
4. emulzió
5. szuszpenzió
8. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. adott koncentrációjú valódi oldat viszkozitása
2. az ugyanilyen koncentrációjú kolloid oldat viszkozitása
9. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a liogél víztartalma
2. a xerogél víztartalma
10. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kolloid rendszerről visszaverődő szórt fény hullámhossza
2. a kolloid rendszeren áteső fény hullám¬hossza
11. Ötféle asszociáció

kolloid részecskéi micellák
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
12. Ötféle asszociáció

a felsoroltak közül a legkisebb stabilitású kolloid
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
13. Ötféle asszociáció

részecskéire jellemző a Brown–mozgás
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
14. Ötféle asszociáció

keményítő vízben való oldásával keletkezik
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
15. Ötféle asszociáció

diszpergált részecskéinek mérete 1–től 500 nm–ig terjed
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
16. Ötféle asszociáció

1 tömeg%–os AgNO₃ és 1 tömeg%–os NaCl–oldat összeöntésével keletkezhet
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
17. Ötféle asszociáció

ilyen rendszer a konyhasó vizes oldata
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
18. Ötféle asszociáció

jellemző rá a Faraday–Tyndall–jelenség
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
19. Ötféle asszociáció

ilyen rendszert képez a szappan vizes oldata
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
20. Ötféle asszociáció

a diszpergált részecskék felülete általában nem rendelkezik elektromos töltéssel
1. asszociációs kolloidok
2. makromolekulás kolloidok
3. lioszolok
4. mindhárom
5. egyik sem
21. Relációanalízis

A kolloid kifejezés valójában mérettartományra utal, mert kolloid rendszert kisebb részecskék aggregálásával és makrorészecskék aprításával is elő lehet állítani.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
22. Relációanalízis

Szappanoldathoz ecetsavat adva, megszűnik a micellás szerkezet, mert az ecetsav protonálja a sztearátionokat, így azok sztearinsav formájában kicsapódnak a rendszerből.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
23. Relációanalízis

A kocsonyás vagy gél állapot valójában átmenetileg kicsapódott rendszert jelent mert a gélek már nem alakíthatók vissza szol állapotú kolloid rendszerré.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
24. Relációanalízis

Az enyv kolloid rendszer, mert a kolloid kifejezés „enyvszerűt" jelent.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
25. Relációanalízis

A szappanok tisztító hatása azon alapszik, hogy a zsíros szennyeződést a szappan molekulái micellákba zárják, mert így az apoláris zsírszennyeződés leválik a textilről és elkülönül a poláris víztől.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis