92. feladatlap - A kolloid rendszerek

1. Melyik állítás igaz?
1. az asszociációs kolloidok makromolekulák összetömörülésével jönnek létre
2. a makromolekula–együttesek a micellák
3. a micellás kolloidok gyorsan öregszenek
4. a micellák hő hatására könnyen felbomlanak
5. a micellák belső része mindig apoláris jellegű
2. Mi történik, ha tojásfehérje vizes oldatához 1 tömeg%–os konyhasóoldatot adunk?
1. a kolloid állapot teljesen megszűnik
2. a kolloid oldat kitisztul
3. a fehérjék koagulálódnak
4. a fehérjék denaturálódnak és koagulálódnak
5. nem tapasztalunk változást
3. Melyik állítás hibás a tejszínhabbal kapcsolatban?
1. diszperz rendszer
2. diszpergált részecskéi makromolekulák
3. öregszik
4. folytonos közege folyadék
5. diszpergált anyaga a levegő
4. Miért kék az ég?
Mert a Nap ráeső sugarai a légkör kolloid részecskéin
1. áthaladnak
2. megtörnek
3. kiszűrődnek
4. szóródnak
5. elnyelődnek
5. Melyik a hibás állítás?
1. a gélek kocsonyás anyagok
2. a gélek alaktartók, kis erőhatásra rugalmasak
3. a csont, a köröm és a haj xerogélek
4. a citoplazma és a szemlencse liogélek
5. a gélekben nagyobb a diffúzió sebessége, mint a szolokban
6. Mi jellemző a reverzibilis kicsapásra?
1. a fehérjemolekula nem megy át mélyreható változáson
2. a fehérjemolekula elveszti natív tulajdonságait
3. a fehérjemolekula denaturálódik és koagulálódik is
4. előidézhető rézgálic oldatával
5. előidézhető forralással
7. Milyen rendszer keletkezhet, ha folyadékot folyadékban oszlatunk el?
1. köd
2. füst
3. hab
4. emulzió
5. szuszpenzió
8. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a makromolekulás kolloid mérettartomány
2. az asszociációs kolloid mérettartomány
9. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a vízmolekulák mozgási lehetősége a szolokban
2. a vízmolekulák mozgási lehetőségei a gélekben
10. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a micellák mennyisége a 20 °C–os adott koncentrációjú szappanoldatban
2. a micellák mennyisége a 40 °C–os ugyanolyan koncentrációjú szappanoldatban
11. Ötféle asszociáció

diszpergált részecskéi nagy fajlagos felületűek
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
12. Ötféle asszociáció

diszpergáló közege mindig víz
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
13. Ötféle asszociáció

egykomponensű rendszer
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
14. Ötféle asszociáció

diszperz rendszer
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
15. Ötféle asszociáció

részecskéinek adszorpciós képessége csekély
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
16. Ötféle asszociáció

ilyen anyag a sósav
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
17. Ötféle asszociáció

ilyen anyag a tejföl
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
18. Ötféle asszociáció

18 diszpergált részecskéinek mérete 1 nm alatti
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
19. Ötféle asszociáció

a fényt jellemzően elnyeli vagy visszaveri
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
20. Ötféle asszociáció

homogén rendszer
1. valódi oldatok
2. kolloid rendszerek
3. durva diszperz rendszerek
4. mindhárom
5. egyik sem
21. Relációanalízis

                  Az 1 mol/dm³ koncentrációjú sósav és az ugyanilyen koncentrációjú ezüst–nitrát–oldat
                  összeöntésével ezüst–klorid–szolhoz jutunk, mert ekkor az ezüst–klorid részecskék
                  kolloid méretű asszociátumokká állnak össze.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
22. Relációanalízis

A fehérjék érzékenyebbek az elektrolitokra, mint a lioszolok, mert a fehérjék felületi funkciós csoportjainak töltésviszonyait az elektrolit megváltoztatja.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
23. Relációanalízis

A tojásfőzés valójában irreverzíbilis kicsapás, mert melegítés hatására a láncokból nem oldódó térhálós szerkezet alakul ki.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
24. Relációanalízis

A szappanok felületaktív anyagok, mert vízben oldódnak, apoláris oldószerekben viszont nem.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
25. Relációanalízis

A citoplazma liogél, mert benne a fehérjék térhálós szerkezetet hoznak létre.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis