97. feladatlap - Általános kémia (Összefoglaló feladatlap)

1. Egy elem atomjainak elektronszerkezete 1s² 2s² 2p⁶ 3s² 3p⁶ 3d¹⁰ 4s².
Melyik állítás igaz ennek az elemnek az atomjaira?
1. a periódusos rendszer második főcsoportjába tartozik
2. két párosítatlan elektront tartalmaz
3. halmaza atomrácsos szerkezetű
4. nincsenek izotópjai
5. a kémiai reakciókban főként redukálószerként viselkedik
2. Hány elektron tartózkodhat maximálisan az L héjon?
1. 2
2. 6
3. 8
4. 18
5. 32
3. A 9–es rendszámú, 19–es tömegszámú atomokból álló elem mekkora mennyiségében van éppen 5 mol
neutron?
1. 9 grammjában
2. 19 grammjában
3. 6 • 10₂₃ darab atomjában
4. 3 • 10₂₃ darab atomjában
5. 2 móljában
4. Az atompályák szimmetriáját jellemzi
1. a főkvantumszám
2. a fő– és mellékkvantumszám
3. a fő–, mellék– és mágneses kvantumszám
4. a mellék– és mágneses kvantumszám
5. a mágneses kvantumszám
5. A következő alapállapotú atomok közül melyikben van a legtöbb párosítatlan elektron?
1. lítium
2. kén
3. kalcium
4. bróm
5. cink
6. Melyik ion mérete a legkisebb?
1. Na⁺
2. kén
3. kalcium
4. bróm
5. Cl^–
7. A felsorolt molekulák közül melyikben mérhető a legnagyobb kötésszög?
1. HCN
2. HCHO
3. H₂S
4. PCl₃
5. NO₂
8. Melyik az az anyag a felsoroltak közül, amelyik alacsony olvadás– és forráspontú, vízben jól oldódik és
molekulája nemkötő elektronpárt is tartalmaz?
1. NaCl
2. CCl₄
3. NH₃
4. CH₄
5. H₂
9. Melyik állítás igaz a 10 tömeg%–os nátrium–klorid oldatra? (a víz sűrűsége 1 g/cm³)
1. 100 cm³ víz és 10 g NaCl összekeverésével készíthető
2. 100 g–ja 90 cm³ vizet tartalmaz
3. 100 cm³–e 10 g konyhasót tartalmaz
4. 100 g vízből 110 g ilyen oldat állítható elő
5. 1 dm³–e 10 mol konyhasót tartalmaz
10. Mikor exoterm egy kémiai reakció?
1. ha a kiindulási anyagok energiaszintje alacsonyabb, mint a végtermékeké
2. ha környezetének hőt ad át
3. ha a reakcióhője pozitív előjelű
4. ha a folyamat magasabb hőmérsékleten nem játszódik le
5. ha nem igényel katalizátort
11. Mi a katalizátor hatása az alábbi kémiai folyamatban?
2 SO₂ + O₂ 2 SO₃ –Q
1. a kiindulási anyagoknak nagyobb mennyisége alakul át
2. az egyensúlyt a kén–trioxid képződésének irányába tolja el
3. biztosítja a reakció aktiválási energiáját
4. megnöveli a reakció sebességét
5. mindegyik állítás igaz
12. Milyen anyag oldatára jellemző, hogy savas kémhatású elektrolit?
1. Ca(OH)₂
2. NH₄Cl
3. Na₂CO₃
4. NH₃
5. HCOONa
13. Hány gramm nátrium–hidroxidot tartalmaz 2 dm³ 12–es pH–jú lúgoldat?
1. 80 grammot
2. 4 grammot
3. 0,8 grammot
4. 0,08 grammot
5. 0,04 grammot
14. Melyik vegyületben nem –2 az oxigén oxidációs száma?
1. N₂O₃
2. NaHSO₃
3. MgO
4. H₂O₂
5. CO₂
15. Melyik nem redoxireakció a felsoroltak közül?
1. 2 AgNO₃ + H₂S = Ag₂S + 2 HNO₃
2. N₂ + 3 H₂ 2 NH₃
3. 2 KI + Cl₂ = 2 KCl + I₂
4. Ca + 2 H₂O = Ca(OH)₂ + H₂
5. 2 Mg + O₂ = 2 MgO
16. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik atom képes négynél több kovalens kötés kialakítására?
1. Si
2. P
3. S
4. F
17. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A periódusos rendszer adott főcsoportján belül a rendszám növekedésével
1. nő az atomok elektronhéjainak száma
2. nő az atomok elektronvonzó képessége
3. nő a magban levő neutronok száma
4. nő a külső elektronhéjon levő elektronok száma
18. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mely anyagoknak vannak poláris molekulái?
1. a bór–trifluoridnak
2. a kén–dioxidnak
3. az eténnek
4. a dihidrogén–szulfidnak
19. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Datív kötést tartalmazó ion
1. az oxóniumion
2. a hidroxidion
3. az ammóniumion
4. a karbonátion
20. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          A gázok
1. részecskéi állandó rendezetlen mozgást végeznek
2. betöltik a rendelkezésükre álló teret
3. alakjuk és térfogatuk változó
4. állandó nyomáson vett hőmérséklet–emelés hatására nő a térfogatuk
21. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen gázokból állhat az a gázelegy, amelynek átlagos moláris tömege 20 g/mol?
1. szén–monoxidból és szén–dioxidból
2. ammóniából és kén–dioxidból
3. héliumból és metánból
4. nitrogénből és hidrogénből
22. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyek kristályos szerkezetűek?
1. a konyhasó
2. a rombos kén
3. a gyémánt
4. az üveg
23. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik anyagra jellemző, hogy vízben gyakorlatilag nem oldódik és részecskéi tartalmaznak delokalizált           elektronrendszert?
1. az etinre
2. a kalcium–karbonátra
3. a kálium–nitrátra
4. a benzolra
24. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik állítás igaz?
1. a pályaenergia mindig negatív előjelű
2. az ionizációs energia mindig pozitív előjelű
3. az aktiválási energia előjele mindig pozitív
4. a képződéshő mindig pozitív előjelű
25. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik folyamat exoterm?
1. olvadás
2. szublimáció
3. forrás
4. fagyás
26. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik homogén átalakulás?
1. 2 Fe (sz) + 3 Cl₂ (g) = 2 FeCl₃ (sz)
2. 2 H₂ (g) + O₂ (g) = 2 H₂O (g)
3. KNO₃ (sz) = K⁺ (aq) + NO₃^– (aq)
4. HCl (aq) + NaOH (aq) = NaCl (aq) + H₂O (f)
27. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mi jellemző a kémiai reakciók sebességére?
1. függ a kiindulási anyagok koncentrációjától
2. fordítottan arányos a termékek koncentrációjával
3. függ a reagáló anyagok minőségétől
4. értéke az egyensúly beállta után nulla
28. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Milyen reakciótípusba sorolható az alábbi átalakulás?
          (NH₄)₂CO₃ = 2 NH₃ + H₂O + CO₂
1. gázfejlődéssel járó reakció
2. redoxireakció
3. bomlás
4. elektrolitos disszociáció
29. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Melyik részecske viselkedhet Brönsted–savként?
1. HCOO^–
2. H₂O
3. OH^–
4. HSO₄^–
30. Többszörös választás

          Lehetséges válaszok:
                   a b c
                   a c
                   b d
                   d
                   a b c d

          Mi jellemző a szénsavoldatra?
1. oxóniumion–koncentrációja nagyobb, mint hidroxidion–koncentrációja
2. bomlatlan szénsavmolekulákat is tartalmaz
3. benne a HCO₃^– + H₂O CO₃^2– + H₃O⁺ folyamat egyensúlyt tart fenn
4. lúgoldattal közömbösíthető
31. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a 3p alhéj maximális elektronszáma
2. a 4p alhéj maximális elektronszáma
32. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a PCl₅–molekula polaritása
2. a PCl₃–molekula polaritása
33. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. az elektronok száma a vízmolekulában
2. az elektronok száma az oxóniumionban
34. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. az alapállapotú nátriumatom első ionizációs energiája
2. az alapállapotú nátriumatom második ionizációs energiája
35. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. két vízmolekula közötti hidrogénkötés erőssége
2. két ammóniamolekula közötti hidrogénkötés erőssége
36. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a szén–monoxid sűrűsége standard nyomáson és 25 °C hőmérsékleten
2. a szén–dioxid sűrűsége ugyanilyen körülmények között
37. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. 1 mol levegő térfogata 25 °C–on és standard nyomáson
2. 1 mol oxigén térfogata ugyanilyen körülmények között
38. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a telített kalcium–nitrát oldat Ca²⁺–koncentrációja
2. a telített kalcium–karbonát oldat Ca²⁺–koncentrációja
39. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a nitrátion báziserőssége
2. a karbonátion báziserőssége
40. Mennyiségi összehasonlítás:

                  ha A > B → A
                  ha A < B → B
                  ha A = B → mindkettő
1. a kénatom átlagos oxidációs száma a Na₂S₂O₃–ban
2. a kénatom oxidációs száma a Na₂SO₄–ban
41. Négyféle asszociáció

elemi részecske
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
42. Négyféle asszociáció

a nukleonok közé tartozik
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
43. Négyféle asszociáció

egységnyi töltéssel rendelkezik
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
44. Négyféle asszociáció

száma adott elem minden izotóp atomjában megegyezik
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
45. Négyféle asszociáció

száma egyenlő az atom tömegszámával
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
46. Négyféle asszociáció

tömege az atom tömegéhez képest elhanyagolhatóan kicsi
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
47. Négyféle asszociáció

a β–sugárzást alkotó részecske
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
48. Négyféle asszociáció

mágneses tulajdonsággal is rendelkezik
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
49. Négyféle asszociáció

radiokatív bomlás során távozhat az adott elemből
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
50. Négyféle asszociáció

kémiai reakció során egy anyag felveheti vagy leadhatja
1. proton
2. elektron
3. mindkettő
4. egyik sem
51. Négyféle asszociáció

növeli a gázok oldódását folyadékokban
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
52. Négyféle asszociáció

kedvez az adszorpciónak
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
53. Négyféle asszociáció

minden exoterm reakció sebességét növeli
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
54. Négyféle asszociáció

minden endoterm reakció sebességét növeli
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
55. Négyféle asszociáció

hatására nő a CO (g) + H₂O (g) CO₂ (g) + H₂ (g) –Q egyensúlyi folyamat reakciósebessége
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
56. Négyféle asszociáció

hatására a C (sz) + CO₂ (g) 2 CO (g) + Q folyamat egyensúlyi állapota balra tolódik
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
57. Négyféle asszociáció

hatására a CO (g) + NO₂ (g) CO₂ (g) + NO (g) –Q reakció egyensúlyi anyagmennyiség–arányai nem változnak meg
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
58. Négyféle asszociáció

hatására a CO (g) + 2 H₂ (g) CH₃OH (g) –Q folyamat egyensúlyi anyagmennyiség–arányai megváltoznak
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
59. Négyféle asszociáció

a H₂ (g) + I₂ (g) 2 Hl (g) –Q egyensúlyi folyamatot a felső nyíl irányába tolja el
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
60. Négyféle asszociáció

a CH₄ (g) + H₂O (g) CO (g) + 3 H₂ (g) + Q egyensúlyi folyamatot az alsó nyíl irányába tolja el
1. a hőmérséklet növelése
2. a nyomás növelése
3. mindkettő
4. egyik sem
61. Ötféle asszociáció

kötésszögei 109,5°–osak
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
62. Ötféle asszociáció

delokalizált elektronrendszert tartalmaz
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
63. Ötféle asszociáció

elektronszerkezete megegyezik a neonatom elektronszerkezetével
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
64. Ötféle asszociáció

eggyel több elektront tartalmaz, mint ahány protont
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
65. Ötféle asszociáció

vizes oldatban savasán hidrolizál
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
66. Ötféle asszociáció

vizes oldatban lúgosán hidrolizál
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
67. Ötféle asszociáció

π–kötést tartalmaz
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
68. Ötféle asszociáció

egy proton felvételével amfoter részecskévé alakul
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
69. Ötféle asszociáció

önálló halmaza is létezik
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
70. Ötféle asszociáció

erős sav anionja
1. Na⁺
2. NH₄⁺
3. Cl^–
4. CO₃^2–
5. egyik sem
71. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

Na (g)
72. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

Cl (g)
73. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

Na (sz)
74. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

Cl^– (g)
75. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

Na⁺ (g)
76. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

0,5 E_köt
77. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

E_i
78. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

–ΔE_r
79. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

–E_a
80. Ábrás feladat

Válaszd ki a helyes megoldást!

ΔH_szubl
81. Relációanalízis

12 gramm szénben ugyanannyi atom van, mint 4 g héliumban, mert mindkettő 1 mol atomot tartalmaz.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
82. Relációanalízis

Az alapállapotú nitrogénatom Is elektronjának pályaenergiája kisebb, mint az oxigénatomban ugyanezen a pályán levő elektron pályaenergiája, mert a nitrogénatom elektronegativitása
nagyobb, mint az oxigéné.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
83. Relációanalízis

Minél nagyobb egy atompálya főkvantum–száma, annál nagyobb a mérete, mert a nagyobb főkvantumszámú atompályákon egyre több elektron fér el.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
84. Relációanalízis

Az energiaminimum elve értelmében az elektronok igyekeznek az atommaghoz legközelebbi térrészben tartózkodni, mert a pozitív töltésű atommag vonzza a negatív töltésű elektronokat.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
85. Relációanalízis

Az 1s² 2s² 2p⁶ elektronszerkezet csak nemesgáz elektronszerkezetét jelölheti, mert az s²p⁶ szerkezetet nemesgázhéj–szerkezetnek nevezzük.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
86. Relációanalízis

A 4s alhéj hamarabb töltődik fel elektronokkal, mint a 3d alhéj, mert a 4s alhéj feltöltéséhez csak két elektron, míg a 3d alhéjhoz hat elektron szükséges.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
87. Relációanalízis

A magnézium az alkálifémek csoportjába tartozik, mert vegyértékhéján két elektron tartózkodik.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
88. Relációanalízis

A kloridion elektronaffinitása nagyobb, mint a bromidioné, mert a klóratomból nehezebb egy elektront eltávolítani, mint a brómatomból.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
89. Relációanalízis

A hidrogénatom és a klóratom között egyszeres kovalens kötés jön létre, mert mindét atom egy elektront tartalmaz a vegyértékhéján.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
90. Relációanalízis

Két s–atompályából csak π–kötés alakulhat ki, mert π–kötés p–pályákból nem jöhet létre.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
91. Relációanalízis

A szén–dioxid–molekula poláris kötései ellenére apoláris szerkezetű, mert szimmetrikus felépítésű.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
92. Relációanalízis

A jód jól oldódik szén–tetrakloridban, mert mindkettő apoláris szerkezetű részecskékből épül fel.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
93. Relációanalízis

A kén atomrácsban kristályosodik, mert atomjait kovalens kötések kapcsolják össze.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
94. Relációanalízis

Nátrium–hidroxidból és kálium–nitrátból meleg vízben egyaránt töményebb oldat készíthető, mint hideg vízben, mert meleg vízben nagyobb az oldódásuk sebessége.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
95. Relációanalízis

A katalizátorok lecsökkentik a reakcióhő értékét, mert a reakció előtt egy kisebb aktiválási energiájú utat nyitnak meg.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
96. Relációanalízis

A gyémánt és a grafit képződéshője egyaránt nulla, mert mindkettő elemi állapotú szénmódosulat.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
97. Relációanalízis

Ezüst–nitrát– és nátrium–klorid–oldatok összeöntésekor a színtelen oldatból csapadék válik le, mert a keletkező ezüst–klorid vízben rosszul oldódó szilárd anyag.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
98. Relációanalízis

Ha fenolftaleines nátrium–hidroxid–oldatba sósavat öntünk, akkor az oldat elszíntelenedik, mert a sósav redukálja az indikátor molekuláit.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
99. Relációanalízis

A kálium–nitrát vizes oldata lúgos kémhatású, mert a káliumion hidrolizál.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis
100. Relációanalízis

Ha vas(II)–klorid–oldatba rézlemezt merítünk, akkor a lemez felületén fémvas kiválását tapasztaljuk, mert a réz oxidációjával egyidejűleg redukálódnak a vas(II)–ionok.
1.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → van
2.   állítás → igaz
             indoklás → igaz
             összefüggés → nincs
3. állítás → igaz
  indoklás → hamis
4. állítás → hamis
  indoklás → igaz
5. állítás → hamis
  indoklás → hamis