1. A párt neve, alapadatai:

1.1.1 A párt neve: Zöld Demokraták
1.1.2 A párt rövid nevei: Zöld Demokraták, rövidítése: ZD
1.1.3 A párt angol neve: Green Democrats of Hungary

1.2 A párt székhelye:
1054 Budapest, Vadász utca 29.
A párt emblémái:

 1.3 A párt célja: pártként működve olyan társadalom-, gazdaság- és környezetpolitika képviselete és megvalósításának elősegítése, amely rövid és hosszú távon garantálja az egyén és a társadalom, illetve a társadalom és az ökológiai érdekek összhangját, és ennek alapján az emberi élet minőségének jobbítását. Ezért a párt a következő értékek képviseletét és társadalmi megvalósítását tűzi ki céljául:

a/ Az ember és a természet létének egyidejű fenntartása
A természettel való együttélés az emberiség létszükséglete, vagyis az emberi lét fenntartása megköveteli a természeti környezet fenntartható fejlődésnek megfelelő megőrzését. A párt fő feladatának tekinti ennek tudatosítását, s az ezt szolgáló gazdasági és társadalmi berendezkedés megteremtését.

b/ Az elsődlegesen nem anyagi értékek megjelenítése a döntéshozatalban
Elsődlegesen a nem anyagi természetű értékek a társadalom és a környezet egészségének biztosítékai, ezért ezek képezik mindennemű termelő tevékenység alapjait.
Ezek az értékek: az emberi egészség, a környezeti kultúra, az emberi kapcsolatok harmóniája, melyek nélkül elképzelhetetlen a fenntartható társadalmi lét. A művelődés, a kultúra és az oktatás, mint az emberhez méltó lét szerves része alapvető emberi jog és a társadalom fejlődésének stratégiai ágazata, amely a természeti környezetet kímélő, értéktisztelő, humánus társadalom alapja.
Ezért a párt minden demokratikus eszközzel törekszik ezeknek az értékeknek az érvényesítésére a döntéshozatalban.

c/ A kisebbségi jogok érvényesítése
A párt a kisebbségi jogokat a legszélesebb körben értelmezi, nemcsak etnikai, nemzeti kisebbségekhez köti annak fogalmát. A párt minden olyan hátrányos megkülönböztetésnek kitett kisebbség jogát védelmezni kívánja, amely demokratikus eszközökkel küzd jogainak megvalósulásáért.

d/ Béke és erőszakmentesség elérése
A párt törekszik az ellentétes nézeteket valló emberek békéjének megteremtésére és az erőszakmentesség elérésére.

e/ A fenntartható fejlődés megvalósítása
A párt programja a fenntartható fejlődés (fenntartható fejlődés: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket) megvalósítását célozza meg, amely megteremti a gazdasági és a környezeti érdekek összhangját, az erőforrások igazságos elosztását, a természet és a környezet kizsákmányolás-mentes hasznosítását.

f/ A gazdasági-, társadalmi- és környezeti kérdések együttes kezelése
Létezésünk és boldogulásunk alapja, hogy a bennünket körülvevő világot egységes egészként kezeljük. A párt politikai téren a magyar társadalomban és a parlamentáris demokrácia fórumain, a parlamenti törvényhozásban és a helyi önkormányzatokban egyaránt érvényesíteni kívánja az általa vallott értékeket.
A párt kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló jogszabály, valamint a pártokra vonatkozó egyéb hatályos jogi előírások szerint folytatja tevékenységét, és az azokban előírt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el.

g/ Nemzetközi szerepvállalás
A párt tagszervezete az európai zöld pártcsaládnak (Európai Zöldek – European Greens). Részt vesz annak munkájában.

2. A párt szervezeti felépítése

2.1. A Kongresszus
2.1.1. A párt legfőbb szerve a kongresszus, illetve a Küldöttgyűlés. (továbbiakban: Kongresszus)
2.1.2. A Kongresszust a tagok összessége alkotja.
Amennyiben a párt létszáma meghaladja a 300 főt, úgy a kongresszus átalakul küldöttgyűléssé, ahová az alábbiak szerint delegálnak a párt szervezetei tagokat: 1-10 fős alapszervezetek 1 delegált; a továbbiakban minden tíz fő után 1 fő delegált;
Az SZMSZ-ben meghatározott területi szerv (3-nál több azonos közigazgatási egységben működő alapszervezet) összlétszáma szerint delegálhat 10 főnként egy delegáltat.

RENDES Kongresszust évente kell tartani. - A rendes Kongresszust a Választmány, vagy annak egyetértésével az Elnökség hívja össze.

A RENDKÍVÜLI Kongresszus összehívása:
- A Választmány a működéskörében előírt szabályok szerint bármikor összehívhatja.
- A Választmány köteles összehívni, ha a tagok egyharmada azt írásban, a cél megjelölésével kéri, vagy ha a bíróság elrendeli.
A rendkívüli Kongresszus csak a kezdeményezők által írásban foglalt kérdéssel foglalkozhat. A Kongresszust az erről szóló határozat meghozatalától, de legkésőbb az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 60 napon belül kell megtartani.
A Kongresszus időpontjáról és a tervezett napirendjéről a tagokat a kitűzött időpont előtt legalább 2 héttel, írásban értesíteni kell.

2.1.3. A Kongresszus illetve akkor határozatképes, ha a szavazatra jogosult tagok (delegáltak) több mint fele jelen van.
Ha a Kongresszus nem határozatképes, akkor azt legkésőbb egy hónapon belül újra össze kell hívni, amely a szavazásra jogosultak (delegáltak) számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendben szereplő kérdésekben, amennyiben az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire és feltüntették az új kongresszus időpontját.

2.1.4. A Kongresszus a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

2.1.5. A Kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a párt alapszabályának elfogadása és módosítása
- a párt feloszlásának, szétválásának, illetve más párttal történő egyesülésének kimondása
- a párt programjának jóváhagyása
- a párt Elnökségének, a Választmány, az Ellenőrző Bizottság, a Jelölő Bizottság és az Etikai Bizottság tagjainak, valamint a párt elnökének megválasztása és felmentése
- a párt ügyintéző és képviseleti szerve (az Elnökség), valamint az Ellenőrző és Etikai Bizottság éves beszámolójának elfogadása
- az Elnökség és a Választmány tevékenységének értékelése
- tagdíj megállapítása,
- döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály vagy jogszabály a legfelsőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

2.1.6. A Kongresszuson a szavazásra jogosultak (delegáltak) kétharmados szótöbbsége szükséges:
- az alapszabály elfogadásához és módosításához,
- az egyesülés, feloszlás, illetve szétválásról szóló döntések meghozatalához.

2.1.7. A Kongresszust a tagok által megválasztott levezető elnök vezeti.

2.1.8. A Kongresszuson a szavazás általában nyílt, kivéve a tisztségviselők megválasztását, akiket titkosan kell megválasztani.
A Kongresszus Elnöke bármilyen döntést igénylő kérdésben titkos szavazást köteles elrendelni, ha a jelenlévő tagok egyharmada kéri azt.

2.1.9. A Kongresszuson jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a kongresszus által megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítőnek kell hitelesítenie.

2.2. A Választmány
A párt munkáját két kongresszus között a Választmány alapozza meg. Létszáma 21 fő. A Választmány tagjait és elnökét a Kongresszus választja meg. A Választmány elnökének feladatköre:
- a Választmány által meghatározott feladatok teljes körű ellátása
- a Választmány képviselete az Elnökség ülésein és egyéb fórumokon
- a Választmány üléseinek előkészítése, összehívása, azokon való elnöklés
Az ülések összehívása az üléseket megelőzően legalább három nappal meg kell, hogy történjen, a helyszín, az időpont és a napirendi pontok pontos megjelölésével.
Az ülések összehívása elektronikus úton, e-mail, vagy SMS történik. A Választmány tagjai közül választ:
- egy fő alelnököt
feladatköre: a Választmány által meghatározott feladatok teljes körű ellátása, valamint a Választmány elnökének helyettesítése, annak akadályoztatása, vagy távolléte esetén.

2.2.1. A Választmány feladatköre:
- a választási program előkészítése, majd a Kongresszus által elfogadott program és kampány végrehajtásának ellenőrzése, az ehhez tartozó feladatok kidolgozása és a megvalósítás előkészítése, szervezése
- a képviselőjelölt–állítás előkészítése, és a képviselőjelöltek jóváhagyása,
- a párt költségvetésének véleményezése és elfogadása,
- a Kongresszus összehívása,
- a párt politikai stratégiáját, programját részleteiben megvalósító Elnökség munkájának segítése,
- az Alapszabályhoz kapcsolódó Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása,
- döntés azon ügyekben, amelyeket az alapszabály ide utal.

2.2.2. A Választmány működése:
- a Választmány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van,
- döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a Kongresszus összehívását, melyhez legalább 2/3-os többség szükséges.
A Választmány legalább negyedévente ülésezik. Az üléseket a Választmány elnöke hívja össze. Akadályoztatása esetén feladatait a Választmány alelnöke látja el. Az összehívás írásban vagy elektronikus úton (SMS, e-mail) történik, az ülést megelőző 72 órán belül, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Üléseiről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet készít, amit a párt székhelyén dokumentál, archivál és kívánságra a tagság számára betekintésre rendelkezésre bocsát.

2.3 Az Elnökség
2.3.1. Az Elnökség a párt ügyintéző és képviseleti szerve.
Az Elnökség a párt Kongresszusán választott elnökből és 10 tagból, áll. Az elnökség tisztségviselőit,az elnök kivételével, saját tagjai közül választja.
2.3.2. Az elnök feladatköre - ellátja a párt képviseletéből adódó feladatokat
- képviseli a pártot állami, társadalmi szervek előtt és a külföldi kapcsolatokban
- önállóan jogosult a párt jegyzésére
- előkészíti, összehívja az Elnökség üléseit, azokon elnököl
- gyakorolja a munkáltatói jogokat
- a bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorolja egy fő testületi tag ellenjegyzésével.

2.3.3. Az általános alelnök feladatköre
- a párt mindennapos munkájának segítése, az Elnökség által meghatározott feladatok teljes körű ellátása
- a párt elnökének helyettesítése, annak akadályoztatása, vagy távolléte esetén.

2.3.4. A szervezési alelnök feladatköre
- a párt szervezési feladatainak teljes körű ellátása

2.3.5. A stratégiai alelnökfeladatköre:
- a párt stratégiai feladatainak kidolgozása, szervezése

2.3.6. A politikai alelnök feladatköre:
- a párt politikai kommunikációjának tervezése, szervezése

2.3.9. Az Elnökség feladatköre:
A Kongresszus és a Választmány határozatai végrehajtásának a szervezése, a két választmányi ülés között a párt tevékenységének az irányítása a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabály rendelkezéseinek és céljainak megfelelően. Az Elnökség minden olyan ügyben határozhat, amely a kongresszusi és a választmányi döntések végrehajtását szolgálja. Feladata továbbá a költségvetési terv előkészítése, a Központi Iroda vezetőjének és munkatársainak megbízása, a tagok felvétele, valamint helyi és egyéb területi pártcsoportok megalakulásának jóváhagyása. Az elnökség saját hatásköréből feladatokat ideiglenes jelleggel átruházhat.
Az Elnökség a tevékenységéért a Kongresszusnak, időközben a Választmánynak tartozik felelősséggel.

2.3.10. Az Elnökség működése
Az Elnökség legalább havonta ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze, akadályoztatása esetén az alelnök. Az összehívás írásban vagy elektronikus úton (SMS, e-mail) történik, az ülést megelőző 72 órán belül, a napirendi pontok pontos megjelölésével.
Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagoknak több mint fele jelen van. Az Elnökség a munkarendjét maga határozza meg. Üléseiről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet készít, amit a párt székhelyén dokumentál, archivál, eljuttat a Választmánynak és kívánságra a tagság számára betekintésre rendelkezésre bocsát. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.

2.4 A párt tisztségviselői
- az Elnökség tagjai,
- a Választmány tagjai,
- a bizottságok tagjai.

A párt testületeinek tagjait és az elnökeit a Kongresszus két évre választja meg.
A tisztségviselőket az elnök kivételével a megválasztott testületek saját tagjaik közül választják. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet.
A párt magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai a párton belül jelöltállítási és szavazati joggal nem rendelkeznek, a párt tisztségviselői nem lehetnek.

2.5 Bizottságok, munkaszervezetek
2.5.1. Ellenőrző Bizottság
Az Ellenőrző Bizottságot 7 fő (1 elnök és 6 tag) alkotja.
Az Ellenőrző Bizottság tagjait és elnökét a párt Kongresszusa választja meg, vagy menti fel.
A Bizottság tagjait és elnökét a Kongresszus 2 évre választja meg. A Bizottság feladata a párt gazdálkodásának és adminisztratív tevékenységének ellenőrzése. Feladatainak ellátása során a párt bármely tagjától, szervezetétől, tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet, bármely iratba betekinthet. A kért információt, vagy iratbetekintést a párt egyetlen tagja sem tagadhatja meg. A Bizottság feladatkörében elvi állásfoglalásokat adhat ki, amelyek a párt tagjaira és szervezeteire kötelezőek. Konkrét ügyekben javaslatot tesz az illetékes testületeknek, és/vagy a Kongresszusnak.
A Bizottság a tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak. Ügyrendjét maga alakítja ki.
Konkrét ügyek vizsgálatát saját elhatározásra, az Elnökség, vagy a Választmány felkérésére végzi.
A Bizottság tagjai egyéb párttisztséget nem viselhetnek. Az Ellenőrző Bizottság 3 havonta ülésezik. Üléseit a Bizottság elnöke hívja össze. Az ülések összehívása írásban vagy elektronikus úton (SMS, e-mail), az ülések előtt legalább 1 héttel történik.
Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint fele jelen van.
Az Ellenőrző Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.5.2. Etikai Bizottság
Az Etikai Bizottság 7 tagból (1 elnökből és 6 tagból) áll. Bizottság tagjait és elnökét a Kongresszus választja meg, illetve menti fel.
A Bizottság tagjait és elnökét a Kongresszus 2 évre választja meg. Feladata a párt tevékenységének törvényessége feletti felügyelet, az etikai tisztaság ellenőrzése.
A Bizottság feladatkörében elvi állásfoglalásokat adhat ki. Konkrét ügyekben javaslatot tehet az illetékes testületeknek.
Tevékenységéről évente tesz jelentést a Kongresszusnak.
Ügyrendjét maga alakítja ki.
Vizsgálatait saját elhatározása, vagy az Elnökség illetve a Választmány felkérésére végzi.
Az Állandó Bizottságokhoz a párt bármely tagja vagy szervezete fordulhat észrevételekkel, javaslatokkal, bejelentésekkel. A Bizottság tagjai más párt tisztséget nem viselhetnek.
Az Etikai Bizottság 3 havonta ülésezik. Üléseit a Bizottság elnöke hívja össze. Az ülések összehívása írásban vagy elektronikus úton (SMS, Email), az ülések előtt legalább 1 héttel történik.
Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha tagjai több mint fele jelen van.
Az Etikai Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.5.3. Egyéb munkaszervezetek (munkabizottságok)
A különböző szakfeladatok ellátására, a munkabizottságokban dolgozókat az elnök éri fel, akik társadalmi munkaként, díjazás nélkül látják el feladatkörüket. Tevékenységüket az elnök megbízása alapján végzik, felelősséggel az elnöknek tartoznak. Ide tartozik a Kabinet és a Szakértő Testület. A Kabinet és a Szakértő Testület vezetőjét az elnök felkérése alapján a Kongresszus erősíti meg.

2.5.4. Ad Hoc-bizottságok
A Választmány adott feladatokra Ad Hoc-bizottságokat hozhat létre, amelyek működésükről a Választmánynak számolnak be. Mandátumuk érvényességi idejét a Választmány határozza meg. Az Ad Hoc-bizottságok nem vehetik át a párt más választott szerveinek jog- és feladatköreit.

2.5.5 Nemek képviseleti aránya
A párt valamennyi választott testületében el kell érni a nemek 50 százalékos képviseleti arányát. Ettől a szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha a megválasztható nők vagy férfiak száma ennél kevesebb, vagy nincs elegendő számú jelölt.

3. A Párt tagsága

A párt alapító tagja, valamint tisztségviselője csak az a magyar állampolgár lehet, aki betöltötte a 16. életévét, továbbá aki a párt alapszabályát elfogadja, célkitűzéseivel egyetért, tevékenyen részt kíván venni a célok megvalósításában, és vállalja a tagdíj megfizetését.
A párt tagja lehet minden 16. életévét betöltött természetes személy, aki a párt alapszabályát elfogadja, célkitűzéseivel egyetért, tevékenyen részt kíván venni a célok megvalósításában, és vállalja a tagdíj megfizetését.
A tagsági viszony feltételei:
a/ az Alapszabály elfogadása
b/ a Belépési Nyilatkozat aláírása
c/ a jelentkező nem tagja más politikai pártnak
d/ a tagdíj befizetése
e/ legalább féléves aktív tevékenység a párt valamely szervezetében.

3.1 A Tag jogai:
a/ szavazati joggal rendelkezik
b/ választási joggal rendelkezik
c/ választhatósági joggal rendelkezik
d/ részt vehet a párt mindennapi tevékenységében
e /javaslatot terjeszthet a párt testületei elé.

3.2 A Tag kötelességei
a/ az Alapszabály betartása
b/ a párt szervei által hozott határozatok végrehajtása
c/ a tagdíj befizetése
d/ a párt célkitűzéseinek megvalósításában való öntevékeny részvétel.

3.3 A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
a/ kilépéssel
b/ kizárással
A kizárási eljárást az Elnökség kezdeményezheti. Kizárást vonhat maga után a párt alapvető célkitűzéseivel ellentétes magatartás, továbbá a párt kampányát negatívan befolyásoló cselekedet. A vizsgálatot az Etikai Bizottság folytatja le. A kizárási eljárás megindításáról az eljárás megindítását követő 72 órán belül írásban értesíteni kell a tagot. Az eljárás lefolytatásán belül lehetőséget kell biztosítani a tagnak vétlensége bizonyítására.
Az Etikai Bizottság a vizsgálat lezárásával és javaslattétellel az ügyet döntésre átadja az Elnökségnek. A kizárásról első fokon az Elnökség dönt.
A határozat ellen a tag 30 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az Elnökségnek kell benyújtani, a Választmánynak címezve. Másodfokon a kizárást a Választmány bírálja el. Ezután fellebbezésnek nincs helye.
c/ elhalálozással
d/ ha tagot büntető perben jogerős bírósági határozattal letöltendő börtönbüntetésre elítélik,
e/ a párt megszűnésével,
f/ a tagdíj hat havi nem fizetésével
A tagdíj hat havi nem fizetése esetén csak előzetes felszólítás után kerülhet sor a tag tagságának törlésére. A törlésről szóló határozatot az Elnökség hozza meg. A törlés ellen a tag fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az Ellenőrző Bizottsághoz kell benyújtani. A fellebbezést az Elnökség bírálja el.

3.4. A tagdíj mértéke
A tagdíj mértékét évenként a Kongresszus határozza meg.
A tagdíj mértéke 1200,- forint, azaz egyezerkétszáz forint/év.
A tagdíjfizetés módja: az éves tagdíjat egyösszegben készpénzfizetéssel vagy postai csekken kell befizetni. A belépés évében csak az időarányos tagdíjat kell befizetni. A tagdíjfizetés ideje: a belépés évében a belépést követően 90 napon belül, az azt követő években, minden év március 31.-éig.

4. A Párt vagyona

4.1 A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

4.2 A párt részére - a 4.1. bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve - költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

4.3. A párt vagyonával való gazdálkodás
A párt a pénzeszközeit befektetési céllal csak állampapírokba fektetheti be.
Ha a párt más párttal való egyesüléssel, illetőleg két, vagy több pártra való szétválással szűnik meg, akkor a párt vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának az arányát és módját a párt határozza meg.
Ha a párt jogutód nélkül szűnik meg, akkor a megszűnéskor meglévő vagyona vagy vagyoni értékkel bíró joga a párt céljaival összhangban álló ökológiai nevelést és szemléletformálást szolgáló alapítványba kerül.

A párt vagyonával való gazdálkodásának törvényességét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

5. A Párt megszűnése

A párt megszűnhet:
- más pártokkal, szervezetekkel való egyesüléssel
- két vagy több pártra, szervezetre való szétválással
- a bíróság által való feloszlatással,
- megszűnésének megállapításával.

A bíróság az ügyész indítványára megállapíthatja a párt megszűnését, ha az a tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik.

A bíróság az ügyészség indítványára – a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapíthatja a párt megszűnését, ha a párt egymást követő két országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.


Az alapszabályt a Kongresszus elfogadta:

Hajdúszoboszló, 2007. december 9.