A kínai konyhán a felhasznált nyersanyagok többségét kisebb darabokra összevágva készítik el, mert az étkezéshez nem kést és nem villát, hanem két pálcikát használnak. A nyersanyagokat nagyobb konyhákon gépekkel vagdalják össze. Az ételeket többnyire kisebb tálacskákban tálalják, amelyekbõl egyszerre többet állítanak az asztalra, mindegyikbe más és más ételt tesznek. A kínai ünnepi étkezés legalább 16 fogásból áll. Az egyszerûnek számító ebéd vagy vacsora sem kevesebb 8-10 féle ételnél. Ezeket egyszerre teszik az asztalra, közöttük megtalálható a hús, a hal, a fõzelék, a saláta, a gyümölcs, a leves és a mindíg elmaradhatatlan rizs. A kétféle szójamártás, a sós és savanykás ízû, valamint a fehér-fekete bors és az olaj sem hiányozhat az asztalról. Az ételekkel egy idõben az italokat is az asztalra állítják. Ezek általában rizspálinka, édeskés fehér- és vörösbor, világos sör és zöld teafûbõl készített tea.
Az ünnepi ebédeket ételcsoportonként tálalják, a hideg és meleg ételeket váltakozva szolgálják fel. Az étkezés az elõételek sokféle változatával kezdõdik: például füstölt préselt kaviár, meleg cápauszony, konzervtojások, rákok, hal- és szárnyasdarabkák, cukrozott dió, pörkölt dinnyemag. Az igazi ünnepi étezés fõ alkotója a fecskefészek vagy cápauszonyleves.
A sültek ételcsoportjából nem hiányozhat a csirke mellehúsa, fõzve, aranyalmák, és csirkemájak levesben fõzve, leopárdhal narancsmártásban, bárány húsa galambtojásokkal, bambuszrügysaláta rántott homárral.
Hideg fogások lehetnek: füstölt nyelv, tengerifû-saláta, hideg szárnyasdarabkák, különféle rákok és gyümölcsök stb. Az édességek elõtt sûrûre fõtt uborkalét szolgálnak fel. A csemegék kis falatkákból állnak: például mézben áztatott datolya, lótuszmagpástétom, szárított barack, zöld sárgabarackból készült süteménykockák stb. Az étkezés vége felé a kenyeret tálalják, amely lepényszerû, és gõzön párolva készül.
Szintén külön fogás a rézedényben felszolgált krizantémsziromból és petrezselyembõl készült mártás, amelyet rizsre öntve fogyasztanak. Étkezés közben gyakran emlegetik a fületlen kis porceláncsészét, amelybõl meleg rizsbort isznak. Az étkezéseket esetenként üres forró levesekkel szokták befelyezni. A kínai szakácsok az európai ételeket is bizonyos kínai jellegzeteséggel készítik. Például a rántott csirkét többnyire fõtt csirkébõl készítik, a csirkét csak negyedekbe vágják, a combjait egyéb csirkeételekhez használják fel csont nélkül, a mellrészébõl filét készítenek, és ezt rántják ki. A csontokat tyúkhúsleves készítésnél hasznosítják. A tálon sült sonka tojással - ham and eggs - úgy készül, hogy tûzálló tálat kivajaznak, beleütik az egész tojásokat, és a tojássárgájába egy kevés vékonyra szeletelt sonkát tesznek, így sütik meg. Sok helyen kapható a Kínában is kedvelt virsli. Általában kisebb, mint nálunk és világosabb színû, egyébként ízletes. Kínai mustárral fogyasztják, amely az angol mustárhoz hasonló: tormától csípõs, de kevésbé kesernyés.