távirányítós képleselkedők

1985-1990

Ha kitartóan ragaszkodhattam volna egy gyerekkori tervemhez, akkor most kamionsofőrként járnám a világot .... Azonban valaki lapozott egyet a Nagy Könyvben, s az utazásaim mellé egy másik hivatás kapuját nyitotta meg! A befolyásolhatóságom mérhetetlen mércéje be is vonzott ebbe a „csodaországba”, s első munkahelyem a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme lett, ahol rajzolóként és háttérfestőként dolgoztam ( 1985-1990 ).
Az ott készült munkáim a Magyar Népmesék és a Magyar Történelmi Mondák sorozataiban is láthatóak. „A béka, a kolbász és az egér”, „A hét kecskegida” c. filmek háttereit terveztem és festettem. Az „Álmos vezér”, „Lehel kürtje” c. filmekben pedig kulcs-fázisrajzolóként minden egyes rajzot én tisztítottam-sűrítettem, véglegesítettem az animátor által előkészített jelenetekből. Mindezek mellett még számtalan filmben rajzoltam, s festettem ...
De hogy „hogyan is készül a rajzfilm?”, ahhoz a legjobb bekopogtatni valamelyik stúdió kapuján, mert ez egy olyan műhelymunka, amiről bármilyen színesen is mesél az ember : inkább látni kell!

2000-2002 Budapest

Az ezredforduló egy nagyszerű feladattal nyitott. A színházi és a filmes világ végre egymásra talált a tervezőasztalomon. Igaz, szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy amíg én a színpadokon dolgoztam ( 10 évig! ), szinte minden computer-függővé vált a stúdiókban. Mindezek idegensége, ismeretlensége azonban nem befolyásolta az én elképzeléseimet. Sőt, gazdagította a lehetőségeimet! Először a Magyar Televízió gyermekműsorában illusztráltam és animáltam verseket, meséket. Majd egy kiváló csapat segítségével valósult meg az első filmsorozatom : „Márta meséi” címmel.

Márta meséi
1. A párbaj
2. Repülj velem!
3. Gerzson és a nagymacskák
4. Macskaallergia
5. Gerzson, a modell
6. A nagy szuri
7. Gerzson főszerepben
8. Gerzson szimata
9. Gerzson kiállításon
10. Macskaeledel
11. Gerzson, a zsákbamacska
12. Gerzson a boldog állat

A Márta meséi 12 részes, papírkivágásos animációs technikával készült filmsorozat, amelynek főszereplői: egy életrevaló kislány, Márta, aki ért az állatok nyelvén, és nagyszájú macskája, Gerzson.
Hétköznapi kalandjaikban olykor tanulságos történetek elevenednek meg, melyek nagyobb gyerekek, sőt felnőttek számára is alapvetően fontosak, például a szeretet, a konokság, a boldogság és a barátság.
A kézi festéssel készült figurák digitális technika segítségével idézik meg a kedves, régi mesék hangulatát...

Egy öreg trükkasztalon animáltam a sorozat jeleneteit. Minden figurát és helyszínt apró részeire és elemeire bontva terveztem meg és kiviteleztem. A kézzel festett és kiollózott „alkatrészeket” ezután hol el-elmozdítva, hol cserélgetve kockáról-kockára exponáltunk. A képeket azonban már nem filmszalagra, hanem egy digitális fényképezőgép memóriakártyájára rögzítettük. Ez komoly segítség volt, mert minden korábbi hosszas labormunka nélkül rögtön vissza tudtam pl. ellenőrizni az addig felvett mozdulatsorokat ...
A jelenetek belső ritmusát, az egymást követő képeket és hangot a sorozat rendezője és a vágó computerben dolgozták fel - mellőzve a vágóasztalt ...
Ezekben a filmekben a papírkivágásos animáció így csak részben őrzi a múltszázadból ismert alapokat.
A computer megjelenése valóban izgalmas ( és új volt ) a kísérletezések terén. Hogy mi mindenre képes a kezdetek óta a segítségével akár a filmes szakma, vagy a színház? Felbecsülhetetlen és lenyűgöző!
Én mégis igyekeztem ( igyekszem ) vele szemben megtartani a kézi-munka régről ismert eshetőségét, a festett papírok tapinthatóságát, puhaságát, a színezések varázsát ... a megismételhetetlennek tudott egyéniségével!

író: Kiss József, Pertics Róbert
dramaturg: Szokolai Brigitta
zene: Mericske Zoltán
operatőr-rendező: Fazekas Bence

A figurák hangjait kölcsönözték: Vincze Emőke, Józsa Imre, Venczel Vera, Bíró Attila, Bán János, Csupics Mária, Éless István, Esztergályos Cecília, Gáspár Sándor, Hernádi Judit, Kiss József, Kulka János, Láng József, Páll Tibor, Scherer Péter, Solténszky Vanda, Solténszky Tibor, Székhelyi József, Szirtes Ági

2000-2010 Miskolc
Európai népmesék a ládafiában

1. Együgyű Jankó (magyar)
2. A lóvátett ökrösgazdák (magyar)
3. Macskacicó (magyar)
4. A szerencse fia (német)
5. Nyárfalevél (német)
6. Kótyomfitty (német)
7. Ki-ki, amit érdemel (finn)
8. A mindentudó madár (francia)
9. Rongyoska (angol)
10. Hársvitéz (román)
11. Hogyan fogott ki a kovács az ördögön (cseh)
12. A három narancs (spanyol)
13. Az elveszett kastély (svéd)
14. Menj el a nemtudomhovába és hozz egy kis nemtudom-mit (lett)





... A "nagy kedvenceim" között szerepel a papírszínház, a kis dobozba zárt csoda, ahol a sík formák - megelevenítve a mesekönyvek illusztrációit -, bravúrral teremtik meg a háromdimenzió élményét. A Nemzetközi Népmesék a Ládafiából című filmsorozatot ez a világ inspirálta.
A két műfaj jól illeszkedik egymáshoz. A színház statikus, a film mozog a térben. A színház egyszeri ( és majdnem megismételhetetlen ), a film újra és újra lejátszható. A színpadkép sűrítve hordoz magában minden információt. Látványa az első benyomást rögzíti és nem marad meg az emlékezetben azzal a részletességgel, ahogyan a tervező és a kivitelező megalkotta. Ezzel szemben a filmszalagra rögzített produkciók ismételhetősége idővel láthatóvá teszi a legapróbb részleteket is. ( ... )
Ebben a filmsorozatban ismét mindent papírból készítettem.
A paravános bábjátékok mintájára alulról mozgatható figurákat terveztem. Többféle nézetből, sok-sok cserélhető kézzel, lábbal; síró-nevető fejekkel öltöztettem a karaktereket, hogy közlekedni tudjanak a térben épített síkjaikban; s a gesztusokkal, mimikákkal is ki tudják fejezni az érzelmeiket.
Hasonlóképpen a díszleteket és a kellékeket is apró elemeire bontva rajzoltam-festettem, s a jelenetekhez építettem-illesztgettem őket újra össze, törekedve a harmóniára, az egyes filmekre jellemző egységre. ( ... )
A filmek forgatása óta az eredeti bábfigurák és díszletelemek egyre ritkábban állnak dobozokban, mappákban. Ma már kiállításokon vesznek részt, ahol új formában, önálló képekbe komponálva láthatóak. Bár sérülékenyek, s nem lesznek olyan hosszú életűek, mint a velük készült filmsorozatok, engem mégis örömmel tölt el, hogy ezzel a lehetőséggel is élhetek.

mesemondó: Kulcsár Imre
zene: Heffner Attila
bábmozgatók: Stuth Zsuzsa, Tari Edit, Heiszmann Ildikó(Szepi), Juhász Judit
operatőr-rendező: Szabó Emese www.navigatorvideo.hu