Helyzetelemzés

Zsadány

Közoktatási Esélyegyenlõségi Programjának

helyzetelemzése

2007.

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés

II. Helyzetelemzés

III.  A helyzetelemzés összegzése

I. Bevezetés

A társadalmon belüli esélyegyenlõség kérdése az Európai Közösség tagállamaiban, így hazánkban is társadalompolitikai alapkérdés. Ennek az alapkérdésnek a megvalósítása érdekében – átvéve és alkalmazva az EU elõírásait – tett komoly lépéseket a kormányzat, és került bevezetésre az Egyenlõ Bánásmódról és az Esélyegyenlõség Elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, amely meghatározó irányelveit az oktatási és kulturális tárca a mûködésbe beépítve alkalmaz, és törekszik az oktatás és képzésen belüli egyenlõ bánásmódra és esélyegyenlõség megvalósítására.

A társadalmon belüli esélyegyenlõség kérdése a modernkori demokráciák társadalompolitikai kulcsproblémájává vált. Az ember igazságérzete igényli az esélyegyenlõséget, és azt diktálja, hogy megteremtéséért az egyénnek és a társadalom különbözõ csoportjainak, közösségeinek mindent meg kell tennie. Ezekkel a határozott célkitûzésekkel szemben minduntalan azt tapasztaljuk, hogy bármilyen erõfeszítést is teszünk, az esélyegyenlõség megteremtése számtalan akadályba ütközik.

A demokratikus jogrendszer alapján mûködõ társadalmak jellemzõje az egyenlõ bánásmód követelményének megvalósítása a diszkrimináció–mentességgel párosuló pozitív cselekvés alapján, az esélyegyenlõség biztosítása.

Az esélyegyenlõségért megtett lépések során pozitív diszkriminációról, felzárkóztatást segítõ intézkedésekrõl is szól a társadalmi cselekvési sor. Erre azért van szükség, mert például a nyelv, a származás, valamilyen fogyatékosság stb. már akár születésétõl fogva hátrányosabb helyzetbe hozhat valakit embertársainál. Mindezekkel egyidejûleg ismert, hogy gyökeresen eltérõ lehetõségekkel, és várakozásokkal vághat neki az életnek egy szegény, vidéki, alacsony mûveltségû családban felnövõ, és egy jómódú, nagyvárosi, értelmiségi családból származó gyermek.

Az esélyegyenlõség megvalósítását segítõ állami intézkedések sora nem egy egyszerû feladatrendszert takar, mivel a kellõ erõfeszítések megtételének lehetõsége is – az elõzõekben ismertetettek alapján – különbözõ módon adott a társadalom különbözõ tagjai számára. Ezért, és az „eltérõ starthelyzetek indokán” nem elegendõ annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetû személyeket a többiekkel azonos jogok illessék meg. Az esélyegyenlõség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik, olyan feltételek megteremtése a feladat, amelyek segítségével mindenki - anyagi és születési helyzetétõl függetlenül – valóban hozzá is juthat a továbbfejlõdést szolgáló lehetõségekhez.

  Az esélyegyenlõség biztosítása mindig az adott célcsoport valós szükségleteinek feltárását és az arra adott integrált, tehát valamennyi fontos szükségletre választ nyújtó megoldásokat jelenti. Az Egyenlõ Bánásmódról és az Esélyegyenlõség Elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. -a szerinti települési esélyegyenlõségi program elemzi a településen élõ hátrányos helyzetû csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlõségét, elõsegítõ célokat.

Az Oktatás Minisztérium a 2003. évi CXXV. törvény szellemében írandó települési közoktatási esélyegyenlõségi program kapcsán különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlõség elõmozdítását kívánja ösztönözni.

Alapvetõ feltételként kívánja szabni a közoktatás-fejlesztési projektek támogatásához, illetve a kiegészítõ támogatások odaítéléséhez a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlõtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtõ tevékenység tervszerû dokumentálását települési (illetve, más fenntartó esetén fenntartói) közoktatási esélyegyenlõség i programok kidolgozásával és megvalósításával. Amennyiben a vizsgált esélyegyenlõségi területen az érintett településen, vagy intézményben hiányosságok vannak (melyek az esetek többségében az egyenlõbánásmód törvényt sértõ gyakorlat folytatását, illetve törvénysértõ állapotok fenntartásában közremûködést jelentenek), az intézmény, illetve fenntartója megfelelõ korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat tervez és azok megvalósítását a projekt ideje alatt vállalja.

Közoktatási esélyegyenlõség törvényi háttere:

A rendszerváltást követõen növekvõ társadalmi távolság és erõsödõ „demokratikus egyenlõtlenségek”, komplex hátrányok felszámolása csak az oktatás által kínált lehetõségekkel nem lehetséges, de a közoktatásban megvalósuló esélyegyenlõség alapja kell, hogy legyen a társadalmi integráció megvalósításának.

A 2003. évi CXXV. törvény az alábbi paragrafusokban határozza meg az egyenlõ bánásmód, esélyegyenlõség szempontjait:

27. § (1) Az egyenlõ bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,

a) amely államilag jóváhagyott vagy elõírt követelmények alapján folyik, vagy

b) amelynek megszervezéséhez az állam

ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

(2) Az egyenlõ bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történõ bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggõ juttatásokhoz való hozzáférés,

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

g) az oktatásban megszerezhetõ tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

i) az oktatásban való részvétellel összefüggõ jogviszony megszüntetése során.

(3) Az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport

a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetõségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem mûködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülõi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

28. § (1) Nem sérti az egyenlõ bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevõket semmilyen hátrány nem éri.

(2) Nem sérti az egyenlõ bánásmód követelményét, ha

a) közoktatási intézményben a szülõk kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,

b) felsõoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján

olyan vallási vagy más világnézeti meggyõzõdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevõket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elõírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megõrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérõen rendelkezhet.

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevõk meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elõnyben részesítési kötelezettséget írhat elõ.”

Esélyegyenlõségi helyzetelemzés készítésének háttere – elõzményei

A helyzetelemzés elkészítéséhez a megbeszéltek szerint a kért információk rendelkezésre álltak.  Némi problémát jelentett az adatlapok eltérõ értelmezése és a pályázati cél pontosítása. Az eltérõ értelmezés egységesítése és a pályázati cél konkretizálása után lehetõvé vált a települési és intézményi adatlapok elemzése.

A helyzetelemzés során felmerülõ kérdésekre idõben adott megbízható válaszok valamint a helyszínen tapasztaltak segítettek a reális közoktatási helyzet megismerésében.

II. Helyzetelemzés

Zsadány földrajzi elhelyezkedése, társadalmi-gazdasági helyzete

Zsadány a Trianoni békeszerzõdésig az ország középén Nagyváradhoz 35 km-re helyezkedett el, ma az ország perifériáján a legközelebbi magyarországi nagyvárostól Debrecentõl 75 km-re található. Zsadány megközelítését a viszonylag rossz úthálózat nehezíti. A 4229 számú úton Gyula és Debrecen irányából mégis jól megközelíthetõ. A falu a „Kis-Sárrét”- tõl délre terült el. Határ menti település. A földrajzi helyzet erõsen befolyásolja az itt élõ emberek foglalkoztatását, életmódját, kultúráját és tanuláshoz való viszonyát. A falunak 1911-ben 3 tanítója és 2 tanterme volt, 1977-ben, az iskolában 7 tanító, 1 gyógypedagógus, 8 tanár, 1 adminisztrátor, 1 gazdaságvezetõ és 12 technikai dolgozó dolgozik. A 2000 / 2001-es tanévben 9 tanár, 8 tanító, 1 gyógypedagógus és 5 óraadó tanár tanít az iskolában. Itt dolgozik még 1 adminisztrátor 1 élelmezésvezetõ, 1 szakács, 3 konyhalány és 3 technikai dolgozó.  A falu népessége az 1949-ben összeírt 3714 fõrõl napjainkig fokozatosan csökken. Most a nagycsaládot 3-4 gyerekkel nagyon kevés fiatal vállalja. Sok az egyke, legfeljebb 2 gyerek.  A falu lakossága elöregedett. A létszámcsökkenés elsõsorban az elõzõekben jelzett elvándorlás miatt alakult ki, másrészt kevés az itt élõ fiatal, kevés gyerek születik. Az innen továbbtanuló gyerekek közül munkahely hiánya miatt kevés jött / jön vissza diplomával.

                        Zsadányt több tanyaközpont veszi körül, Bölcsi, Fancsika, Orosi, Tölgyfás, de már csak Fancsika lakott nagyobb létszámban. A XX. század elején a „zsíros” Zsadányban 3700 lakos élt, ma már csak 1867 fõ. Ebbõl 670 fõ a munkaképes korú lakosság, melybõl 250 fõ a munkanélküli, tehát közel 40 %-os, amely az országos átlag ötszöröse, kirívóan magas. Téli idõszakban 320 fõt is eléri a munkanélküliek száma, amely 50%-hoz közeli arány. Az Önkormányzat állami támogatással közhasznú és közmunka programok keretén belül évente 100-150 fõt foglalkoztat.

                        A településen fõ megélhetési forrás a mezõgazdaság, jelenleg 422 család él õstermelésbõl vagy egészíti ki nyugdíját, jövedelmét e tevékenységgel.           A település egyetlen komoly ipari üzeme az évi 5000 tonnás teljesítményû búza õrlõmalom a hozzátartozó pékséggel. Egy-egy manufakturális üzem ruhavarrással, bútorgyártással foglalkozik. Elsõsorban olyan munkahelyek hiányoznak, amelyek termeléssel és szolgáltatással foglalkoztatnák a jelentõs munkanélküli létszámot.

A családok jelentõs része alacsony jövedelemmel rendelkezik, amit jó bizonyít, hogy 256 gyermek részesül kiegészítõ családi pótlékban.

Demográfia

A településen állandó lakhellyel rendelkezõ lakosok száma a vizsgált intervallumban 7, 5 %-kal csökkent. Az elvándorlók letelepedési célként elsõsorban megyeszékhely illetve közeli, vagy távolabbi várost illetve a fõvárost választották. A betelepülõk elsõsorban a közeli településekrõl érkeztek.

A lakosok számának csökkenése az elvándorlás mellett visszavezethetõ a születési és halálozási arány kedvezõtlen alakulására is.

 A népesség iskolakötelezett korosztályának összetételét vizsgálva elmondható, hogy a lakosság mintegy 19, %-a 14 év alatti.

A település lakosai közül az alapfokú oktatásra kötelezettek teszik ki a lakosok több mint 24 %-át. Az adatokat elemezve elmondható, hogy a településen az alapfokú oktatásban részt vevõ gyermekek létszámában stagnáló létszám várható (erre utal, hogy az elsõ osztályos tanulók és nyolcadik osztályos tanulók létszáma között minimális a különbség 21-22 tanuló).

A település lakosai közül összesen 200 fõ munkanélküli, ami munkaképes lakosok számát figyelembe véve lényegesen magasabb, mint az országos átlag. A magas munkanélküliségbõl adódik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, (256 fõ) és a rendszeres szociális segélyezés (149 fõ ) magas aránya.

A cigány/roma lakosság a település kb.10-15%-a, akik jelentõs része nem telepszerûen, de többségben cigányok által lakott utcákban laknak.

A Község Önkormányzata együttmûködése folyamatos a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Minden etnikai kérdés vonatkozásában a testület vezetõi egyeztetik véleményüket, így kiemelten a romák kulturális, oktatási, nevelési, bûnmegelõzési és foglalkoztatási kérdéseiben. 

Közszolgáltatások elérhetõsége:

Az esélyegyenlõség szempontjából legfontosabb közoktatási szolgáltatások biztosítottak a településen. Közoktatási intézményi feladatokat - így az óvodai nevelést, általános iskolai oktatást 1-8-ig, alapfokú mûvészeti oktatást, iskolai napközit helyben biztosítják.

A közoktatási szakszolgálati feladatokat – így fejlesztõ felkészítés, nevelési tanácsadás logopédiai ellátás Sarkad város a gyógypedagógiai tanácsadást, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, gyógy testnevelést a Megyei Önkormányzat intézményei segítségével látják el. A korai fejlesztés és gondozás szakfeladat ellátatlan.

 Óvodáztatás

 Napközi Otthonos Óvoda

A Zsadány településen az óvodás korú gyerekek száma 82, Napközi Otthonos Óvoda 90 férõhellyel rendelkezik így a településen, elegendõ férõhely áll rendelkezésre 3 éves kortól a gyermekek elhelyezésére. A településen nincs óvodába be nem íratott óvodáskorú gyermek, és az óvodába beíratott gyerekek járnak óvodába.

Az óvoda 3 foglalkoztató szobával, internet hozzáféréssel, logopédiai, egyéni fejlesztõ szobával és tornateremmel rendelkezik. A foglalkoztató szobában minden olyan eszköz megtalálható, amely az óvodások fejlõdését szolgálja, így: logikai képesség fejlesztõ játékok, ügyességi játékok, szabadtevékenységre ösztönzõ játékok.

Az óvodások mozgás fejlesztését hatékonyan segíti a tornaterem. Az alapfokú mûvészeti oktatás is ebben a tornateremben történik, amely mazsorett és néptánc oktatásból áll. Az óvodások részére évente háromszor különbözõ elõadásokat szerveznek, mely fontos színfoltja az óvodai fejlesztésüknek. A gyerekek igényeinek megfelelõen játékosan 3 éves koruktól angolt is tanulhatnak. A tevékenységközpontú nevelési program jó lehetõséget biztosít az egyéni fejlesztésekhez.

Logopédus, pszichológus és a képességvizsgáló szakemberek véleménye segít és folyamatosan nyomon követhetõvé, teszik az esetleges fellépõ beilleszkedési nehézséget.

            A tanulók igen nagy számban, 98%-ban igénylik a délutáni óvodai alvást, így az ebéd utáni uzsonnát is. Ennek ingyenessége sok gyerek számára ad lehetõséget az egészséges táplálkozás kialakításához.

A település óvodáskorú gyermekei közül 62 fõ 75% hátrányos helyzetû és közülük 39 fõ 47% halmozottan hátrányos helyzetû gyermek óvodai ellátása biztosított. Ezzel a gyermekek esélye biztosított, hogy 3 éves korban bekerüljenek az óvodai ellátásba.  A kapott adatok alapján minden óvodáskorú gyermek óvodába jár. Az intézmény vezetõ elmondása szerint ez annak köszönhetõ, hogy jó a kapcsolat a szülõkkel. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az óvoda összes férõhelyszáma biztosítja az intézmény fenntartói társulás településein valamennyi kötelezõ, óvodáztatási kort elérõ gyermeke számára az óvoda szolgáltatás elérését.

Az óvoda folyamatos kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval (iskolaérettségi vizsgálat, logopédiai ellátás, fejlesztés, nevelési tanácsadás) Általános Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal (fogyatékos gyerekek differenciált beiskolázása, éves felülvizsgálatok), és az általános iskolával az iskolaérett gyerekek beilleszkedésének megkönnyítése érdekében.

Az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek elhelyezésére külön gondot fordít, figyel fejlõdésére és elõsegíti beilleszkedésüket. Az óvodás gyerekek családjaival harmonikus munkakapcsolatunk ápolunk, a szülõk aktívan részt vesznek a szülõi értekezleten, és ünnepségeinken is.

A nevelõtestület a rászoruló gyermekeket felzárkóztató foglalkozások keretében igyekeznek a koruknak megfelelõ szintre zárkóztatni. Nevelõtestületünk minden tagja rendelkezik ilyen iránygyakorlattal, egy fõ fejlesztõ pedagógusi diplomával is rendelkezik. Az intézményben 15 éve dolgozik logopédus, aki kistérséghez tartozik, de kijár az óvodában. A gyermekek 15-17 % - a kell, hogy részt vegyen logopédiai fejlesztõ foglalkozásokon. A korai felismerés és fejlesztés eredményes munkája következményeként csak nagyon ritkán fordul elõ olyan gyermek, akik beszédhibával kezdi meg tanulmányait. Valószínûleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbi három évben az elõzõ évekhez viszonyítva (a 4-7 évfolyamban 3-5 az SNI tanulók száma, az 1 évfolyam 1 fõ, a 2 évfolyam 2 fõ a 3. évfolyam 3 fõ) csökkent az SNI tanulók száma.

             A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az óvodák összes férõhelyszáma biztosítja az intézmény fenntartói társulás településein valamennyi kötelezõ, óvodáztatási kort elérõ gyermeke számára az óvoda szolgáltatás elérését.

   Általános Iskola

Az általános iskolában biztosított minden korhatárt elért tanuló elhelyezésére. átjárhatóság az óvodából.

Az általános iskola tanulói létszáma 1997-ben 205 fõ, 2001-ben 220 fõ, volt 2007-ben 168 fõ. Az 1980-as évekhez viszonyítva csökkenõ tendenciát mutat.

 Évfolyamonként 1-1 osztály (17-23 fõ), 2 napközis csoport jelenleg 1 speciális osztály mûködik. Nagy hátránya a településnek, mivel munkahelyek nincsenek, így az értelmiség nem tud visszajönni, telepedni a faluba.

Vannak családok, akik nem tudják megvenni a füzetékeket, iskolai felszereléseket, de ezeknek, a családoknak az Önkormányzat, vagy iskolai alapítvány segít. Kirándulásra, színházlátogatásra a költségeket szintén az Önkormányzat és alapítványok támogatják. A szülõk alacsony iskolai végzettségük miatt nem tudnak segíteni gyermekeknek a tanulásban, ezért a pedagógusok nélkülözhetetlennek tartják a felzárkóztatást és a korrepetálást.

A napközis gyerekek különbözõ támogatási móddal csökkentett térítési díjat fizetnek.

Általános iskola

Az iskolánk modern számítástechnikai teremmel rendelkezik, amely jól felszerelt és kedvezõ feltételeket biztosít az informatikai oktatáshoz és internet hozzáféréshez.        

 Az iskola tornaterme biztosítja a tanulók mozgás igényének kielégítését, testkultúrájának az iskolai sportkör mûködését is. A tornateremben az edzéseken kívül gyógy testnevelésre is van lehetõség.

Az alapfokú mûvészeti oktatás délutáni idõkeretben történik. A Mezõberényi „Leg a láb” Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménnyel évek óta jó az együttmûködésünk.

Foglalkoznak még tanulóink képzõmûvészettel, színjátszással és angol valamint német nyelvi szakkör is mûködik. A tanulók munkáiból kiállítások megtekintésére minden tanévzáráskor lehetõség van.

            A gyerekek, elsõsorban az alsó tagozatosok igen nagy számban napközi otthonos ellátásban részesülnek. A felsõ tagozatosak zömében a menzát veszik igénybe, de a délutáni tanulószobai foglalkozásokra is szép számban visszajárnak.

            A pedagógiai programunkban a beilleszkedési nehézségek, a tanulási zavarok kezelésére kidolgozott állásponttal találkozunk. Akiknél a megismerési funkciók vagy a viselkedés súlyos és tartós rendellenessége organikus okokra vezethetõk vissza, azok külön tanterv szerint haladnak.

 A tanórán kívüli és iskolán kívüli egyéb segítõ programokat és széles lehetõségeket biztosítanak.

- tanórai differenciált feladatok délutáni foglalkoztatón való elkészítése

- tantárgyi korrepetálás

- képességfejlesztõ kiscsoportos foglalkozások

- gyógypedagógiai és pszichológusi megsegítés

- mentori együttmûködés

Az egyéni haladási naplók közelebb hozzák a tanár és a diák céljait, annak elérési mechanizmusát és a sikeres oktatást szolgálják. A tanulmányi versenyek feladatmegoldó levelezõs fajtája iskolánkban olyan népszerûségnek örvend, hogy tanulóink közel 40 %-ban részt vesznek ezeken. A legnépszerûbb a matematika, idegen nyelv és a magyar nyelvtan.

A statisztikai adatközlés adatai alapján a tanulók 67% hátrányos helyzetû, a halmozottan hátrányos helyzetû általános iskolai tanulók aránya 41%. Az alsó és a felsõ tagozatban a halmozottan hátrányos helyzetû tanulói arányokat tekintve megoszlás: 44% illetve 36%, azaz jelenleg az alsó tagozatos tanulók között 8%-kal nagyobb arányban vannak halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek. A közölt óvodai adatok (hhh. 47%) alapján elõjelezhetõ további növekedés a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók arányában. Az országos átlagnál lényegesen magasabb arányú az általános iskoláskorú gyerekek 13 %-a sajátos nevelési igényû tanuló, akik közül 13 tanuló integrált oktatásban és 8 tanuló a testi, mozgásszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékossággal élõk a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértõi Rehabilitációs Bizottsághoz (TVSZB szakértõi véleménye alapján gyógypedagógiai oktatásba részesül. Az integráltan oktatható magas számú SNI tanulókat vizsgálva látható, hogy az SNI tanulók 2/3 aránya két évfolyamra koncentrálódik az 5 fõ negyedikes és 3 fõ ötödikes és a többi évfolyamon, már nem jelentkezik ilyen magas arányba. Ehhez hozzájárul, hogy a gyógypedagógiai oktatásba részesülõ 8 fõ felsõ tagozatos közül 1 fõ ötödikes 2 fõ hatodikos és 5 fõ hetedikes.

 A településen élõ óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma illetve más településrõl bejáró tanulók száma

A más településekre eljáró iskolás gyermekek száma nem jelentõs (0,3%). Egy fõ alsó tagozatos tanuló és 4 fõ felsõ tagozatos tanuló jár a szomszédos Magyarhomorog illetve Okány település iskolájába.

Más településrõl egy fõ alsó tagozatos és egy fõ felsõ tagozatos diák jár be a település iskolájába.

Hány tanuló után igényelték, illetve tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben?

A településen 2006/2007 tanévben képesség kibontakoztató támogatást 46 fõre, integrációs támogatást 13 tanulóra igényelt. A 2007/2008. tanévben 70 tanulóra tervezi igényelni az integrációs támogatást, ami a 41% halmozottan hátrányos helyzetû tanulói arány mellett érthetetlen.

 A település szakember-ellátottsága

A település közoktatási intézményi szakember ellátottság az ének, technika, testnevelés, kémia és rajz, tartárgyak kivételével valamennyi közoktatási területen hiánytalanul biztosított. A hiányzó képesítések megszerzése, szakmai munkavégzés hatékonysága és a megfelelõ motivációs szint biztosítása érdekében a szakemberek továbbképzéseken, kiegészítõ és új diploma szerzését célzó tanulmányokon vehetnek részt, illetve tervezik részvételüket.

III. A helyzetelemzés összegzése

Az esélyegyenlõség szempontjából meghatározó közoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások lefedettsége, elérhetõsége

A csökkenõ népességszámú Zsadány demográfiai helyzetének várható változásainak figyelembevételével megállapítható, hogy a településen élõk számára biztosítottak, illetve elérhetõk az esélyegyenlõség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, pedagógiai szolgáltatások. A tanórán kívüli szabadidõs foglalkozási lehetõségek zöme szakkörök köré szervezõdik, a felsõ tagozatos tanulók napközi otthonos ellátása nincs biztosítva.  A településein élõ a halmozottan hátrányos helyzetû (hhh) gyerekek teljes körû óvodáztatásához, valamint a 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátásához biztosítottak az alapfeltételek. Az oktatási szakember ellátottság hiányos 5 szaktantárgyat nem szaktanár oktat.

Az oktatás infrastrukturális feltételeinek jellegzetességei

Az oktatási rendszerünk infrastruktúrája területileg kiegyenlített. Megfelelõ az óvodai és az alapfokú neveléshez, oktatáshoz való hozzáférés. Az informatikai eszközökhöz való hozzáférés és a hozzájuk kapcsolódó kompetenciák elsajátításának adott a lehetõsége. Van a szabadidõ hasznos eltöltésére is lehetõség, de szükségesek olyan fejlesztések, amelyek megteremtik az integrált oktatás optimális mindenre kiterjedõ feltételeit.

A Településen mûködõ oktatási intézményekben az infrastrukturális feltételek a folyamatos karbantartási feladatok ellenére elavultak Nem áll rendelkezésre logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztõ szoba, nyelvi labor, és van egy szükségtanterem melyben a 8 fõ SNI gyerek oktatása, folyik.

A tervezett rekonstrukcióval „intézmények épületének felújítása, foglalkoztató termek baleset mentesítése, intézmények udvarának felújítása, baleset mentesítése” biztosítottá válna, hogy a társulás településein élõ tanulók oktatása a jelenkor elvárásainak megfelelõ körülmények között folytatódjon.

A pályázattal megvalósítani kívánt célok között fontos elemként jelenik meg a nyelvtanulás lehetõségének optimálisabb megteremtése, ez ellenõrzés és értékelés minõségének javítása, a kommunikációs infrastruktúra mindenki számára elérhetõvé tétele a szélesebb körû sporttevékenység feltételeinek biztosítása. De megjelenik a környezettudatos nevelés követelményeinek biztosítása is. Az iskola és óvoda épület rekonstrukciójával javul az oktatás-nevelés hatékonysága és minõsége. Jobb környezetben jobban érzik magukat a gyerekek. Értékeket közvetítünk és õrzünk így meg. Egy világos, jó fûtési lehetõséggel bíró tanterem, egy barátságos környezet jobb találkozási – felkészülési lehetõséget ad. A nyílászárók cseréje, a világosítás korszerûsítés mindezek mellett az egészséges életmód megõrzését és fenntartását szolgálja.

Az iskola udvarának térburkolása nemcsak esztétikailag, hanem a balesetek megelõzése érdekében is történik. A modernizáció, a többfunkcióssá és energiatakarékossá tétel lehetõséget ad a szocializáció segítésére is.

Tanulói összetételre vonatkozó jellemzõk, a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók kiegyenlítettsége

A települési önkormányzat és az intézmények által szolgáltatott adatok a pontosításokat követõen HHH-s státuszra vonatkozóan egységesek, egybehangzóak.

Az SNI gyermekek számaránya az országos átlagtól lényegesen magasabb 13%, akik közül 13 tanuló integrált oktatásban és 8 tanuló gyógypedagógiai oktatásba részesülnek. Az OKÉV által elrendelt felülvizsgálati kötelezettség, valamint a törvény által elõírt együttnevelési funkciónak a rendelkezésemre álló információk alapján az intézmény megfelel.  

Az elemzés során a rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítható, hogy az intézmény fenntartói társulás településein lévõ oktatási intézményekben az országos átlagot magasan túlszárnyalva átlagosan a hátrányos helyzetû gyerekek aránya 67%, a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek aránya 41%.

 Az alsó és a felsõ tagozatban a halmozottan hátrányos helyzetû tanulói arányokat tekintve megoszlás: 44% illetve 36%, azaz jelenleg az alsó tagozatos tanulók között 8%-kal nagyobb arányban vannak halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek. A közölt óvodai adatok (75% HH és 47%HHH) alapján elõjelezhetõ további növekedés a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók arányában.

Az oktatás eredményessége

Az intézmény fenntartói társulás oktatási intézményében a lemorzsolódást tekintve 2006/2007 tanévben az országos átlagnál kevesebb 1% volt az évfolyam ismétlõk aránya, akik közül a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetû tanulók aránya 0,5 %.

Az egy fõ magántanuló, valamint az 1% 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya viszont magasabbak az országos átlagtól.

 A kapott információk szerint a 8. osztály minden tanulója minden évben továbbtanul, a választott iskolát 92 % - ban befejezik. A 100%-s továbbtanulási mutatóhoz hozzájárul a 16 éves tankötelezettség is, valamint az a tény, hogy a továbbtanulók kb. 10%-a szülõi kérésre magán tanuló lesz.

Az intézmény eddigi továbbtanulási mutatói az érettségit adó képzések, valamint a speciális szakiskola területén az országos átlagtól lényegesen gyengébb. Az utolsó évet (2006/2007) elemezve elmondható, hogy a továbbtanulók mindössze 10%-ka tanult tovább gimnáziumba, 32%-ka szakközépiskolába, 41%-ka szakiskolába és 17%.-ka speciális iskolába tanult tovább.

Az országos átlagtól lényegesen gyengébb mutatók között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetû továbbtanulókat vizsgálva érdekes adatok vannak jelen. Érdekes és elég ritka, hogy a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók közül 22% gimnáziumba tanult tovább a 10% összes gimnáziumba továbbtanuló között. Azért is érdekes mert ezt megelõzõen érettségit adó iskolába 0% halmozottan hátrányos helyzetû tanult tovább. A halmozottan hátrányos helyzetû és hátrányos helyzetû tanulók továbbtanulási mutatóinak javulását a kapott információk alapján nagymértékben befolyásolta a jól mûködõ Arany János Tehetséggondozó Program.

Az érdekesség mellett az utolsó év továbbtanulási statisztikájában egy igen kirívó mutatók is találhatók. Egyik ilyen mutató, hogy a szakközépiskola érettségit adó képzésére az országos 43%-os átlag tizenharmad része csak 3 fõjelentkezett, de ennél nagyobb arányú az eltérés a speciális szakiskola választásában, amit az országos átlag 1500% választotta. Az elõzõekben említett arányoknál már kisebb, de szintén magasan eltérõ a szakiskolába továbbtanulók arányánál tapasztalható, ahol az országos átlag négyszerese tanul tovább és közülük mindenki halmozottan hátrányos helyzetû tanuló. A szakiskola választását a továbbtanulók tanulmányi eredménye mellett nagymértékben a szülõk igénye befolyásolja.

A 2007/2008 tervezett mutatói már közeledést mutatnak az országos átlaghoz, de ennek ellenére még mindig csak 26% jelentkezik a gimnáziumba az országos 36,6 %-hoz képpest 35% válasza szakközépiskolát a 43%-hoz képpest és 39% válasza a szakiskolát  a 19% -hoz képpest.

A speciális szakiskola választás nincs tervezve, de az elõzõ valamint a következõ év átlagát véve 16% körülire jósolható.

A HH és HHH tanulók arányáról csak együtt van adat, ezek alapján látható, hogy közülük 8%-kal kevesebben a gimnáziumoz, 1%-kal kevesebben a szakközépiskolát és 6%-kal többen a szakiskolát választják.

A településen 2006/2007 tanévben képesség kibontakoztató támogatást 46 fõre, integrációs támogatást 13 tanulóra igényelt. A 2007/2008. tanévben 70 tanulóra tervezi igényelni az integrációs támogatást, ami a 41% halmozottan hátrányos helyzetû tanulói arány mellett érthetetlen.

Kompetencia teljesítmények

A 2006. évi országos kompetencia méréskor a 6. évfolyamról nincs adat, de a 8. évfolyamosainak teljesítménye szövegértésnél az országos eredményekkel megegyezõ matematika eredményeknél 3%-kal jobbak, mint az országos eredmények. A halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek teljesítményére nem állnak rendelkezésre adatok, de informális csatornák alapján az eredményekei a rosszabbak az intézményi átlagtól.

A település önkormányzata évente folyamatosan növekvõ hozzájárulással támogatja a közoktatási intézményeket. A támogatás mértékeként a következõ adatokat kaptam.

Az állami normatíva nem fedezi csak az éves költségvetés kb. 70%-át, ez nem elég a mûködéshez. Így az Önkormányzatnak a minimális szintû mûködtetéshez is hozzá kell tenni.

Jelen dokumentum az Eszak-Alföldi Régió 4.1.1-es számú közoktatási intézmények beruházására kiírt pályázat kötelezõ mellékletéül szolgáló esélyegyenlõségi helyzetelemezés, illetve esélyegyenlõségi tervhez készült.

Zsadány település pályázatot nyújt be, melynek célja: A minõségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása. Az esélyegyenlõség és a korszerû iskola megteremtése.

A pályázat segítségével óvodájában foglalkoztató csoportszoba parketta, nyílászáró, bútorzat cseréjét, akadály mentesítést, a konyha teljes felújítását, korszerûsítést, játszóudvar kialakítását.

Az iskolájában a régi tantermek és a folyosó balesetveszélyes burkolatának cseréjét, az iskola régi szárnyának teljes tetõcseréjét,  nyelvi labor kialakítását, teljes körû akadálymentesítést,  (vizesblokk is), nyílászárok cseréjét, és világításkorszerûsítést ,udvari térburkoló beépítését    (baleset megelõzésre),iskolai kerítés kiépítését, játszóudvar kialakítását, és kötelezõ eszközbeszerzést kíván megoldani.

Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények felújítása és modernizációja révén azoknak a feltételeknek a biztosítása valósul meg, amelyekkel minden tanuló hozzájuthat azokhoz az információkhoz, képességekhez, amelyekhez szeretne, vagy amelyek segíthetik továbbtanulásában, céljainak elérésében.

A pályázat kötelezõ mellékletéül szolgáló esélyegyenlõségi helyzetelemzés és terv elkészítésében közoktatási esélyegyenlõségi szakértõi minõségben aktívan részt vettem. A pályázó részérõl az adatszolgáltatás, együttmûködés megfelelõ volt.

Zsadány település pályázatát támogatom, az alábbi megjegyzésekkel:

Javaslom:

·        A korai szûrési, fejlesztési lehetõségek igénybevételével indítsanak prevenciós és felülvizsgálati, visszahelyezési programokat a magas SNI tanulói arány visszaszorítása érdekében, csökkentsék e kiemelkedõen magas arányt.

·        A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetõségét biztosító minõségi szakképzésbe való továbbtanulást, elõsegítõ mentoráét programok megvalósítását.

·        A gyógypedagógiai oktatásba részesülõ tanulók oktatási körülményeinek javítását. 

·        A magas halmozottan hátrányos helyzetû tanuló integrációjának, képességkibontakoztatásának segítésére, az integrációt és képességkibontakoztatást támogató pedagógiai módszerek alkalmazását.

·        Az oktatási intézmény (elõkészítõ tanfolyamok, pályára irányító programok) változtasson (javítson) a helyzetelemzésben taglalt halmozottan hátrányos helyzetû tanulók továbbtanulási aránytalanságán.

·        Az oktatási intézmény a magas halmozottan hátrányos helyzetû tanulóra való tekintettel igényelje a képesség-kibontakoztató támogatást.

·        Az oktatási intézmény a kompetencia mérések tapasztalatainak felhasználásával javítson a halmozottan hátrányos helyzetû tanulói e területtel összefüggõ teljesítményén.

·         A település közoktatási intézményi szakember ellátottságának javítását, a hiányzó ének, technika, testnevelés, kémia és rajz, szakképesítésû tanárok biztosítását.

·        Az oktatási intézmény e tervezett rekonstrukció megvalósításával biztosítsa a felsõ tagozatos hátrányos helyzetû és halmozottan hátrányos helyzetû tanulók igényelt napközis ellátását.

Budapest, 2007. december 02.

…………………………..

Jóni Tibor Közoktatási esélyegyenlõségi szakértõ

Záradék:

Zsadány Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete a Közoktatási esélyegyenlõségi helyzetelemzést  ………/2007. (……) számú határozatával elfogadja.

            Dudás Árpád                                                            Dr. Makai Sándor

            polgármester                                                                        jegyzõ