Kaposvárrtól
a 07:20-as Felsőmocsolád Főpályaudvarig
közlekedő Bzmot 255-el utaztunk, egy bő
félórás utazás után a teljesen
romos és elhagyott vasútállomásnál
kezdtük a túrát. Az állomás , - ezen a
vonalon gyakori módon - jóval a falun
kívül van és mivel mi most az ellenkező
irányba indultunk, igy a helyi pecsételés a
következő szakaszra maradt.
Mernyeszentmiklósig a jelzés az országúton
halad , semmi gond nincs, a 67-es főutat keresztezve a szemben
Polány felé induló bekötő utra
érünk de itt már az Észak-Somogy
Túristatérképen megadott útvonaltól
eltér a jelzés ! A
DDP
aktrualizált útvonal
térképe szerint a jelzések jók , egy
rövid aszfaltos szakasz után enyhe emelkedőn hagyjuk el a
községet.
Ez a kis település Mernye része, a
településrész az 1573-74. évi török
kincstári összeírásban Alsó- és
Felso-Miklós alakban fordul elo. 1726-ban a Nádasdy,
1756-ban a Festetics családé volt.
Az előző éjszakai zivatar miatt a reggeli órákban
még rendesen cuppogtunk a sárban , de a somogyban
megszokott mélyen bevágott horhós uton gyorsan
elértük Somogygesztit a jelzések jók ,
jól követhetőek. A faluban a Deseda patak
hidján átkelve a templom előtt jobbra induló
utcában van a bolt és vele egy épületben a
kocsma is. Mindkettő nyitva is volt és megerősíthetem
"lacus" korábbi megállapítását a
kocsmáros és boltos hölygyekkel kapcsolatban !
Röviden csak annyi, hogy pecsétet természetesen mi
sem kaptunk !
Az utca végén található a nagyon
szépen helyreállított egykori
Jankovich - Bésán
kastély , jelenleg Gesztenye Kastélyhotel a
recepciós hölgy udvariasan és
készségesen fogadott bennünket és
pecsétet is kaptunk , egy rövid földszint
körűlnézés után folytattuk az utat vissza a
falun keresztűl.
A község neve először 1302-ben Gezte néven
fordul elő, majd 1353-tól Gezthe alakban említik az
oklevelek. Az akác- és tölgyerdőkkel borított
szelíd dombok szántóföldekkel
váltakoznak a tájon. Először az 1400-as
években az Örsi családnak voltak itt birtokai, az
ezt követő századokban pedig több tulajdonos
váltogatta egymást. 1942-ig csak Gesztinek
hívták.
A Jankovich -Bésán család kastélyát
Botka János építette 1823-ban, klasszicista
stílusban, 1926-1927-ben
átépítették. Parkja
természetvédelmi terület. Jelenleg
magántulajdonban van, kastélyszálló lett
belőle.
A Jankovich-Bésán család kastélyának
héthektáros parkja természetvédelmi
terület. Növényei kiemelkedő botanikai
értéket képviselnek. Figyelmet érdemelnek a
platánok, az ezüsthársak, a luc- és erdei
fenyők.
Római katolikus templom 1773 elején
épült, barokk stílusban. Védőszentje
Keresztelő Szent János.
Somogygesztit elhagyva enyhe emelkedővel érjük el az
É-D-i irányú széles és arra
jártunnkor traktorok által gyakran használt
földutat mely szint nyil egyenesen vezet Magyaregresre.
Néhány helyen a jelzések ritkák de az
irányt követve nem lehet eltévedni.
Mezőgazdasági területek , erdők mezők
váltogatják egymást az úton ,
szép igazi jellegzetes somogyi tájon haladunk.
A falu előtt utólsó kb 1 km-en a
faluba levezető út már kevésbé
forgalmas lehet itt füves szekérúton
érjuk el a faluszéli házakat. Balra
fordulva, majd a következő utcán jobbra egyenesen
beérünk a kis falu központjába. A kocsma 13
órakor nyitott ki addig volt időnk egy kicsit levakarni
magunkról a sarat. A kocsmáros néni
készségesen és udvariasan pecsételt
bár a céges pecsét nem tartalmazza a
község nevét ! A mellék helyiség
is szép és tiszta , csak egy kicsit viszhangos volt
ugyanis a légtér koedukált és a
szomszédban egy hölgynek éppen csőtörése
lehetett !
A faluban sok épületen van kitéve a falu
címere, melyet érdemes megismerni !
Álló, egy tagból
álló "felhős" hullámvonallal vágott
háromszögű pajzs, melynek felső arany mezejében
két, egymás felé hajló,
három-három levéllel megrakott zöld
égerfaág látható, az alsó zöld
mezejében jobbra fordult, ezüst fedeles kupa, amely
fölött ezüst, ívelt oldalú talpas kereszt
lebeg.
A címer különleges
osztóvonala a Deseda-tóra, valamint a
"Félsziget"-én létesített
arborétumra utal. A felső arany mezőben lévő két
zöld égerfaág, a település
nevének feltételezett eredetére, az
"égeres" elnevezésre kíván
emlékeztetni. Az alsó zöld mezőben
látható két vallási szimbólum
közül a fedeles kupa Magyaregres hajdan tiszta
református lakosságára utal, míg a
fölötte lebegő ezüst kereszt a jelenleg itt élő
jelentős számú katolikus népességet
jelzi.
A község egykori iskolája Balázs János
festőművészről kapta nevét aki itt született
és élt sokáig. Emléktábla őrzi
munkásságát.
A faluból elég ritka a busz közlekedés
Kaposvár irányába igy itt
letértünk a hívatalos piros jelzésről ,
és K-i irányban az iskola és kocsma
utcájá n hagytuk el a falut , a temetőnél egy Y
elágazásnál a jobb felé kanyarodó
széles földút vezet a Deseda Arborétum
felé , itt a dombtetőre felérve egy
derékszügben jobbra kiágazó
kevésbé járt ut a teljesen nyilt
mezőgazdasági területen át egyenesen az
Arborétum kapujához vezet.
A koratavaszi napfényben végig járva ezt a
szép arborétumot gyorsan leértünk a
tópartra igaz közben volt egy sikertelen
GCdear -
láda kisérletünk is. Talán mad
legközelebb !
A Deseda-patak felduzzasztásával egy hosszan
elnyúló, széles tavat alakítottak ki. A
környék halakban gazdag tavai közül a legnagyobb
a mesterséges Deseda-tó. Nyolc kilométer
hosszú, 300-400 m széles, 260 ha felületű és
nyolcmillió köbméter vizet foglal magába.
Helyileg védett természetvédelmi terület
Arborétum A Deseda-tó félszigetére
közel 30 éve telepített, de a
látogatók előtt csak nemrég megnyitott
arborétum egyszerűen fantasztikus élményt
nyújt! Mindenhol precíz kis táblák vannak
kihelyezve a növények előtt, jelenleg 73 lombos fa
és cserjefaj, valamint 38 féle fenyőfaj
található itt.
Az arborétumhoz kapcsolódik az a szintén egyedinek
és nagyon látványosnak
számító új faszerkezetű híd mely a
Deseda-tó felett több mint 100 m-es
hosszúsággal az arborétum
bejáratához vezet.
A hídon átkelve a forrásnál
már újra elértük a piros jelzést , a
tóparton gyorsan ki lehet sétálni a 67-es
úton lévő buszmegállóhoz de mi innen
még az országúton felmentük a kb . 3 km -re
lévő Kaposfüred templomig , innen már
két helyijáratú buszjárat is van
Kaposvár központjába. Jó kis
túra volt .