2006.04.08.
A KDP Veszprém megyei szakaszából ez az egy volt már vissza , igy külön sikerélmény ennek a több mint 100 km - es útszakasznak a végigjárása. Kis csapatunk korán kelt és egy kis reggeli autózás után Zircről autóbusszal értük el a túra induló pontját a Gerence völgyben lévő Odvaskó Hotelt . Itt rögtön egy kicsit változtattunk az útvonalon és a Boroszlán tanösvény völgy felőli ágán mentünk el az Odvaskői barlang alá is itt kezdtük meg a lépcsőzést a hegyoldalban .
Boroszlán - tanösvény
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. A 7 km hosszú teljes körút rövidebb változata 2 km: az Odvaskői-barlangnál letérve egy lépcsőn vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez. A Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút mentén a látogató 8 tábla segítségével tájékozódhat a terület természeti értékeiről.
A szabadon látogatható önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. Megközelíthető a Bakonybél és Bakonykoppány közötti útszakaszról, az Odvaskői megállótól.
Odvaskői barlang:
Odvaskő Magyarország dokumentumokban legrégebben említett barlangja (1037-ből származik az első feljegyzés). Nem túl mély (~20 m), de az üregen belül akár lehajolás nélkül is körbe lehet sétálni. Fokozottan védett, főleg mert 10 denevérfaj kedvenc párzóhelye.
A Cser-börci kaptató után rendesen bemelegedve a piros jelzéssel együtt haladó Boroszlán tanösvényen nagyon szép bükkösben vezet az út a jelzések kiválóak, és a természeti látnivalók is nagyon szépek, az alattunk húzódó Öreg - Szarvad árok szikla ormai nagyon látványosak , a Bakony kora tavaszi virágai is most nyíltak igy csodaszép virág mezőkön haladhattunk, közte a tanösvény névadóját a Babér-Boroszlánt is virágzásban láthattuk. A Kőris hegy felé közeledve az ut kisebb nagyobb megszakításokkal végig enyhe emelkedővel vezet a kora tavaszi idő miatt a lombkorona még nem fejlődött ki igy végig napsütés és nagyszerű kilátás kísérte utunkat. Gyorsan elértük a Kőris-hegy alatti aszfalt utat és az utólső km.t a csúcs felé ezen a kanyargós úton tettük meg . Itt gyors pecsételés után a 709 m-es csúcson álló Vajda Péter kilátó tövében pihentünk . és ebédeltünk . Érdekes volt látni a hegység időjárási körülményeinek eltérését , itt a Bakony csúcsán most virágzott a hóvirág.
Kőris hegy:
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye, a tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tengerszint felett (GPS méréssel
ellenőrizve; N47 17.667, E17 45.274). Mellette egy vasszerkezetű oszlopon hatalmas fehér gömb töri meg az kilátást: az LRI légiforgalmat ellenőrző radarállomása, tövében mikrohullámú átjátszók tucatjával. A sugárzás miatt a kilátó négy oldalából kettőt sűrű drótháló véd..
Két óra alatt értünk fel a csúcsra igy a lányok kiváló időt futottak , egy alapos pihenő után először meredek majd a később egyre inkább enyhe lejtőn haladva továbbra is bükk erdőben vezetett az útunk . A Tűzkő hegy, Kékhegy alatt elhaladva érintettük a Noszlopy kunyhó romjait mely a műlt század 50-es éveiben a Veszprémi Bástya természetjáró egyesület kulcsosháza volt. Az egyre inkább táguló völgyek és a talaj homokosra váltása már jelezte , hogy közeledünk Fenyőfőhöz , először ritkás majd egyre sűrűbb fenyvesben haladtunk tovább, itt mivel bőven volt időnk bementünk Fenyőfőre ahol a helyi kocsmában múlattuk az időt .
Fenyőfő:
Fenyőfői Ősfenyves (országos védettség) Területe 449 hektár. A homokon képződött rozsdabarna erdőtalajon kialakult erdőtársulás ? amelyet elsőként Kitaibel Pál írt le 1799-ben - nemcsak szakmai érdekességével, de esztétikai értékével is vonzza a látogatókat. Növényzete és állatvilága egyaránt sok pusztai fajt őriz. Védett növénykülönlegessége a kis holdruta, a rovarok közül említésre méltó az erdei fenyohöz kötött fenyves díszbogár és a daliás cincér. Fenyőfő nevezetessége a védett, csodálatos, homoki ősfenyves. Tudományos jelentősége már 200 esztendeje ismert: az Európa-hírű tudós, Kitaibel Pál 1799-ben hívta fel rá a figyelmet
Az ősfenyves állománya az őshonos erdeifenyő, amely 12-15 ezer évvel ezelőttről maradt fenn. Érdekessége, hogy száraz futóhomokon él, ehhez alkalmazkodott a fenyőfa. Az ősfenyves Fenyőfőtől Bakonyszentlászlóig terjed, megtekintése különleges élményt kínál. A fenyőfák között áll a Kitaibel Pál emlékére állított kopjafa.
Római katolikus templom (Bűnbánó Magdolna)
A román kori alapokra épített barokk templom építését 1771-ben, felújítását 1995-ben fejezték be. A felszerelés és a harang is a barokk
korból származik. Érdemes megnézni a tiroli faragású oltárt, és a faragott stációkat, melyek ugyanúgy Závory Zoltán alkotásai, mint a templom freskója.
Fenyőfői kis kitérő után egy aszfaltos út vezet át a 4 km-re lévő Vinye településre, itt szintén kellemes kocsmai pihenőt tartottunk , sajnos pecsételni nem tudtunk mivel 'tulajdonos váltás volt ' igy maradt a fotó. Nagyon kellemes a kis cserépkályha is ahol mint a képen is látszik Ildikó melegszik . Az Öreg Bakony Túristaház előtti pihenőnél néhány szép kis cica csatlakozott hozzánk és Ildikó velük is megossztotta a vacsoráját. Vinyéről a kis piroskával a Cuha völgyön keresztűl vissza mentünk Zircre és onnan indultunk haza. Azt hiszem jó kis túra volt hiszen átmásztuk a Bakony legmagasabb csúcsát és az időjárás sem hagyott cserben bennünket.
