2. rész.
2006.04.21-23.
Festetics-kastély,
Keszthely / információk a
Vendégváró honlapról /
Ez az ország negyedik legnagyobb, de legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el.
Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. A kastély parkja védett.
A kastélytól nyugatra (a XVII. századtól növekvő alapterületen) előbb francia-, majd angolpark létesült. Végleges formája 1886 és 1889 között H. E. Milner tervei alapján alakult ki. Ma már csak 7,2 hektárnyi.
Az eredetileg 42 hektáros park mára 7,2 hektárra zsugorodott, de a honvédség kivonulása után már megszülettek a tervek az eredeti park helyreállítására.
Ma az egész műemlék épület múzeum, értékeit a Helikon Kastélymúzeum Kht. kezeli.
Fenékpuszta
A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.
Balatonszentgyörgy, Csillagvár / információk a Vendégváró honlapról /
Az alaprajza miatt Csillagvárnak nevezett épületről sokáig azt hitték, végvár, de kiderült, hogy 1820-23 között Festetics László építtette erdésze számára biztonságos és komfortos lakhelyül.
Eleinte Diósnak nevezték, nevét alaprajzáról később kapta. Az erdészet elköltözése után hosszú ideig a téglagyárban dolgozó cselédek laktak itt. 1959-ben újította fel az épületet a megyei műemlékvédelmi hatóság, és rendezte be a végvári vitézek életét hűen tükröző bemutatóhelyet.
A várat kis árok veszi körül. Az erősen vasalt kapun juthatunk az előcsarnokba, ahol egy csaknem 40 méter mély kút fogadja az idelátogatót. Csigalépcső vezet a pincébe és a padlásra. A pince kereszt alaprajzú, szárait négy egyforma, négyszögletes helyiség képezi. A földszint elrendezése is hasonló, de itt a helyiségek között a kintről jól látható, a csillag szárait alkotó kiugrások vannak. A hajdani toronynak csak az alapzata látszik. A szobákban a végvári mindennapokat bemutató tárgyak, edények, képek, harci eszközök láthatók.
A NOL irja a Csillagvárról:
Ez az ország negyedik legnagyobb, de legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el.
Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. A kastély parkja védett.
A kastélytól nyugatra (a XVII. századtól növekvő alapterületen) előbb francia-, majd angolpark létesült. Végleges formája 1886 és 1889 között H. E. Milner tervei alapján alakult ki. Ma már csak 7,2 hektárnyi.
Az eredetileg 42 hektáros park mára 7,2 hektárra zsugorodott, de a honvédség kivonulása után már megszülettek a tervek az eredeti park helyreállítására.
Ma az egész műemlék épület múzeum, értékeit a Helikon Kastélymúzeum Kht. kezeli.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Fenékpuszta
A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Balatonszentgyörgy, Csillagvár / információk a Vendégváró honlapról /
Az alaprajza miatt Csillagvárnak nevezett épületről sokáig azt hitték, végvár, de kiderült, hogy 1820-23 között Festetics László építtette erdésze számára biztonságos és komfortos lakhelyül.
Eleinte Diósnak nevezték, nevét alaprajzáról később kapta. Az erdészet elköltözése után hosszú ideig a téglagyárban dolgozó cselédek laktak itt. 1959-ben újította fel az épületet a megyei műemlékvédelmi hatóság, és rendezte be a végvári vitézek életét hűen tükröző bemutatóhelyet.
A várat kis árok veszi körül. Az erősen vasalt kapun juthatunk az előcsarnokba, ahol egy csaknem 40 méter mély kút fogadja az idelátogatót. Csigalépcső vezet a pincébe és a padlásra. A pince kereszt alaprajzú, szárait négy egyforma, négyszögletes helyiség képezi. A földszint elrendezése is hasonló, de itt a helyiségek között a kintről jól látható, a csillag szárait alkotó kiugrások vannak. A hajdani toronynak csak az alapzata látszik. A szobákban a végvári mindennapokat bemutató tárgyak, edények, képek, harci eszközök láthatók.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A NOL irja a Csillagvárról:
A balatonszentgyörgyi Csillagvárnál tartott jellegzetes magyar állatok egyikével látogatásunk első perceiben megismerkedhetünk: a prés alatt lapuló, majd onnan hirtelen előbújó, derékig érő, legalább hetven kilós komondor siet fogadásunkra. A hófehér jószág félelmetes mérete ellenére békésen nézi végig, amint viharos sebességgel iramodunk vissza a biztonságot nyújtó autó felé... Senkit ne tartson hát vissza a balatonszentgyörgyi kirándulástól a hatalmas, Hunor névre keresztelt komondor. Az ugyanis olyan jámbor, mintha tisztában lenne azzal, hogy a birtokon élő magyar állatfajták egyik képviselőjeként maga is a látványosság része. A Hunorral való találkozásnál kevesebb izgalommal jár a farmon tartott többi húsz "magyar" állat megismerése. Van itt racka juh, kecske, szamár, malac, birka, amiket ráadásul a látogatók - főként a városi gyerekek - örömére nem csak nézni, hanem simogatni, sőt a gondozó segítségével etetni is lehet. Túri Török Tibor, aki két éve lett a mára minden részén megújult állami tulajdonú birtok kezelője, némileg szabadkozva magyarázza: az őz és a szarvas csak néhány hét múlva érkezik, s be kell még szereznie a komondor meg a pumi mellé egy magyar vizslát és egy mudit is, hogy teljesebb legyen a magyar kutyák bemutatója.
Az állatokat hátrahagyva a birtok névadója, a Csillagvár felé indulunk. Az épületet még a XVIII. században a Festeticsék kívánságára húzták fel a balatonszentgyörgyi domboldalon, ahonnan szép időben még a Kis-Balatonra is rálátni. Nem csak a helyválasztás, hanem az épület terve is különleges: annak ugyanis csillag alakú az alaprajza. Túri Török Tibor felújíttatta az épületet, bent pedig a törökök ellen vívott Somogy megyei harcoknak állítva emléket, a végvári vitézek mindennapjait bemutató kiállítást, panoptikumot hozott létre. Megismerhetjük az őrszobát, a füstös konyhát, ahol a cselédek éppen hatalmas csirkét húznak nyársra, aztán látjuk a kapitányt és rezidenciáját, majd kardok, dárdák, tőrök, puskák sokaságát. A többmázsás, vasból készült, bonyolult zárszerkezettel ellátott kincsesláda láttán elmélázhatunk azon, hogy vajon kétszáz éve a tolvajoknak vagy a hordároknak volt-e nehezebb a munkájuk.
A kastély pincéjében aztán más világba toppanunk. Kétszáz babát látunk, amelyek bemutatják, hogy milyen ruhában harcoltak katonáink az elmúlt ezer év alatt, a legrészletesebben a huszárviseletet ismerhetjük meg.
Az állatpark, a panoptikum és a babakiállítás után a kisebb gyerekek a játszótéren múlathatják az időt, az idősebbek pedig szüleikkel együtt kipróbálhatják az íjazást, vagy éppen azt, miként kell elhajítani a harci dobócsillagot. A Csillagvár-birtok még ez után is tartogat meglepetéseket. A Kis Bence Csárdában pizzára, gyrosra, hamburgerre, hot dogra, lángosra - azaz az elmúlt évtized "hagyományos" balatoni étkeire - ne számítsunk, kaphatunk viszont tűzön készített gulyást, pörköltet vagy csülköt, netán kenyeret és töpörtyűt, hozzá pedig lilahagymát, paprikát, paradicsomot. A csárdában nem csak enni-, hanem látnivaló is akad bőven: a hatalmas kemence mellett a plafonról szekérkerék lóg, ami gyertyákkal felszerelve csillárként szolgál, a falakat csizmák, furkósbotok, tarisznyák, kulacsok, köcsögök sokasága díszíti. Meglepődni ekkor már nem tudunk, mert megszoktuk: a mindössze másfél hektáros Csillagvár-birtoknak kevés olyan pontja van, ahol ne találnánk érdekességet.
A Csillagvár Balatonszentgyörgy központjától három kilométerre, a település határában található, a birtok felé sok, jól látható tábla irányítja a vendégeket. A Csillagvárban mindennap fogadják a látogatókat, felnőtteknek 400, gyerekeknek 300 forintba kerül a belépőjegy. Júliustól minden hét-végén koncerteket, néptáncbemutatókat tartanak a park szabadtéri színpadán, a programokról telefonon lehet érdeklődni. Telefonszám: 06 (83) 318-855, 06 (30) 227-2272. Honlap: www.csillagvar-balaton.hu.