A Somogy megyei DDRTSZ csapat tagjaként vettem részt a hétvégi találkozón , kihasználva az alkalmat egy kis láda keresésre Baranya megye Ny-i részén. Az előzetesen összeállított láda keresési tervben az alábbi három szerepelt, és végül is nagyjából meg is lett .
GCcskp.  Csertői Festetics kastély és kastélypark , a Kaposvár - Szigetvár közötti 67-es útről egy kis kitérővel mehetünk a kastélyhoz , a falu szélén szép parkban található a jelenleg magánkézben lévő kastély  , mely felűjítás alatt áll. A jelszót hordozó kápolna a kastély előtt van, a kastély alatti részen közel 200 éves óriási fákat láthatunk.A klasszicista Festetics-kastély 1836 körül épült. A belsőben figyelmet érdemel több stukkós helyiség. Parkja védett.
A kastély volt iskola, postásüdülő, majd 1996-ig gyermekotthon. A tulajdonosváltás után - a tervek szerint - egy üdülőkomplexum központja lesz a műemléki védelem alatt álló épület.
Parkja védett. Ritka fakülönlegességek (pl. sárga virágú tulipánfa) találhatók itt.

Kastély bejáró

Homlokzat

Óriás platán

Valami rom

Itt a jelszó

A csertői kastélytól csak pár perc az  út  a következő immár valódi ládához, melynek neve: GCZRSZ.

A Zrinyi és Szulejmán emlékműnél pár perc alatt meglett a láda , útitársaim is megnézték, mivel még nem ismerték ezt a játékot. A leírások és a fotók alapján pontosan beazonosítható a rejtés helye GPS nélkül is.

A török állam közreműködésével 1996-ban kialakított parkban áll Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán portészobra, Metin Jurdanur alkotása, az itt elhunyt török uralkodó jelképes nyughelye előtt.
 
Szulejmán szultán mauzóleuma eredetileg a közelben lévő barokk templom helyén állt. Az egykori palánkkal körülvett erősség mauzóleumában (türbéjében) temették el az 1566-os ostrom idején elhunyt szultán szívét és belső részeit, testét pedig bebalzsamozva, a róla elnevezett isztambuli dzsámi díszes türbéjébe vitték.

Szulejmán 1520-ban került a birodalom élére és uralkodott 1566-ig Szigetvárnál bekövetkezett haláláig. A török állam az ő uralma alatt ért hatalma tetőpontjára. I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburgok hatalmának megdöntésére törekedett, amikor Bécs ellen háromszor, Magyarországra hétszer vezette személyesen seregeit. Kiváló államférfi, művelt, több nyelven beszélő, költői tehetséggel is megáldott nagy hadvezér és diplomata volt. A világ legjelentősebb jogalkotói között tartják számon, nem véletlenül kapta a "törvényhozó" melléknevet.

Evlia Cselebi török utazó leírásából tudjuk, hogy Szulejmán szultán türbéje márványból készült. Említi, hogy az 1664-es téli hadjárat alkalmával Zrínyi, a költő katonái a türbét védő erősséget felégették, de tiszteletben tartották a sírhelyet, amely addigra jelentős mohamedán zarándokhellyé vált. A pompás türbét 1693-ban egy osztrák katonatiszt romboltatta le. Közelében található a Török-Magyar Barátság park. E park helyén állt az 1566. évi ostrom idején a török szultán sátra.
 

A rejtés helye

Itt a láda

Mauzóleum

Szobrok

Bejárat

A harmadik programba vett láda a Szigetvári Várnál található,  GCzrv.

Ezzel a ládával rendesen megszenvedtem, a helyszint a képek és leírások alapján próbáltam beazonosítani, és végül is a kinézett terület módszeres átfésülésével sem találtam meg. Nagyon dús a vegetáció, és sok a rejtekhez hasonló kidőlt fa. Közel egy órás keresés után a rejtőt felhívtam, próbált is segíteni de nem jártam szerencsével. Két nap múlva, már hazafelé ismét rászántam egy félórát és ketten kerestük, ismét kaptam telefonos segítséget is de ezúttal sem jártam szerencsével, feltehetően egy erősen bozótos területen van a láda és öltözékem nem tette lehetővé  az oda való bemászást.  Jelszó nélküli megtalálásként próbáltam regisztrálni , majd kiderül, hogy a rejtő elfogadja e?  Elfogadta, köszönöm !

A Vár bejárata

A Ny-i fal részlete

ÉNY-i sarok bástya

Ez nem az

.. és ez sem.

SZIGETVÁR

A szabálytalan, nyújtott négyszög alaprajzú külsotornyos, belso, középso és külso várból álló vár az Almás-patak által közrefogott, mocsaras területbol alacsonyan kiemelkedo, a XIII. században Lázár-szigetnek nevezett részen épült.
A belso vár magját a görög származású és birtokos Anthemi család egyik tagja, Antheminus Oswald vetette meg, aki a sziget északnyugati részén 1420 körül egy 10 m átméroju, 1,5 m falvastagságú, három emeletes magas, tetozet nélküli, kerek, feltehetoen pártázatos tornyot épített. Ezt egy eros fapalánkkal keríthette, melynek erosített kapuja keletre nézett. A palánkfalon belül épült még egy kis méretu lakóház vagy palota, ahol a vár akkori ura lakhatott, valamint loszer tárolására kisebb épületek és egy szárazmalom. Késobb e belso várat délrol és nyugatról a középso vár fogta közre, melynek emeletes kapuja - ahol az alvárnagy lakott - dél felé nyílt. A kapu közelében a várnagy lakása - itt lakott késobb gróf Zrínyi Miklós is - és ettol kissé távolabb egy gazdasági épület helyezkedett el.
E kettos belso vár északi és keleti oldalán a tóvá bovített Almás-patak vize és a környezo mocsaras rész, míg a déli és nyugati oldalát az Almás-pataktól táplált vizesárok védte, melynek szélessége 15-20 métert, a mélysége pedig a 4 métert is elérte. A belso vár bástyákkal kialakított sarkait összeköto falak földfalak voltak, kétsoros gerendázattal, sövénnyel fonva, melyek közét keménnyé döngölt föld töltötte ki. A földfalak tetejére még egy gerendákból rótt fal is épült, kettos fonott sövénnyel. Ezeket vaskapcsokkal fogták össze, közüket pedig szintén döngölt földdel töltötték ki.
A belso várat a külso várral a vizesárok átvezeto fahíd kötötte össze A külso várban
különbözo lakó-és gazdasági épületek és egy szárazmalom épült. Az itteni sarokbástyákat a belso várhoz hasonló és építésu földfal kötötte össze.
A külso vár kapujától mintegy 80 m hosszú, középen védotoronnyal ellátott cölöpökön nyugvó fahíd vezetett az Óvárosba.
A vártól délre fekvo Óváros északi oldalán boronapalánk, a többi oldalán 7 m magas és 4-5 m széles, sövénnyel fonott, sárral tapasztott faszerkezetu földtöltés épült, melyet kettos, 12 illetve 10 m körüli szélességu vizesárok kerített, minden égtáj felé egy-egy kapuval.
Mint említettük, a vár alapjait a Lázár-szigeten Anthemi Oswald rakta le 1420 körül. A várost azonban már korábban egy 1408-ban kelt oklevél említette, mint e család tulajdonát. Az 1463-ban a Garaiak kezére jutott uradalom Garai Jóbtól 1471-ben enyingi Török Ambrus kezére került, melyet halála után fia, Bálint örökölt.
A vár az elso nagyobb ostromot a kettos királyság idején, 1530-ban állta ki, amikor is Szapolyai János ostroma ellen Török Bálint sikeresen védte meg.
Buda várának 1541-ben, a török által történt elfoglalása után a fogságba esett Török Bálint felesége, hogy a vár ne kerüljön az ellenség kezére, 1543-ban Ferdinándnak adta át, aki Segesdi Györgyöt nevezte ki várkapitánynak. (Ezzel egyidejuleg a várat tovább erosítették és állandó katonaságot helyeztek el benne.) Utóda Tahi Ferenc királyi lovászmester, majd 1553-ban Dersffy Farkas lett. Dersffy a következo évben meghalt, és helyére Kerecsényi László került.
Tujgon budai pasa 1554-ben körülzárta ugyan a várat, de ostrom alá nem vette. A következo évtol Horvát Márk lett a várkapitány, aki 1556-ban Ali pasa 25 000 fonyi seregének 41 napi ostromát sikeresen verte vissza: majd amikor a török Nádasdy Tamás és Zrínyi Miklós felmento seregeinek közeledtérol értesült, az ostromot abbahagyta és elvonult.
Az ostrom során súlyosan sérült falak és bástyák helyreállításához Kerecsényi a királytól kért pénzt, és mivel támogatást nem kapott, lemondott tisztségérol. Utódja Farkasits Gergely 1557-ben meghalt, és Ferdinánd 1561. október 3-án Zrínyi Miklóst nevezte ki a vár parancsnokának. Zrínyi a sérült falakat és bástyákat helyreállítatta, de miután további segítséget a királytól o sem kapott, visszaadta a megbízást, melyet azonban a török közeledtének hírére 1566-ban újra elvállalt.
Szulejmán szultán az évben mintegy 100 000 fonyi hatalmas sereggel 200 ágyúval érkezett a vár elfoglalására, melynek körülzárása augusztus 1-én megkezdodött, és augusztus 7-én már az ostromot is megindította,. Szigetvár orsége ekkor 2300 fo volt, kiegészülve különbözo mesteremberekkel, asszonyokkal és gyerekekkel. A vár tisztjei voltak: Zrínyi Miklós, helyettese novérének, Margitnak fia, Alapy Gáspár, a gyalogosok parancsnoka Szekcsoy Máté, gyalogostisztek: Báthay Péter, Bosnyák Máté, Botos Péter, Dandó Ferenc, Deák Balázs, Dezso András, Eszpethy Balázs, Gyory Mátyás, Horváth György, Kobak Miklós, Kürtös János, Medvey Benedek, Órsics István, Poky Gergely, Popratovics Farkas és Radován Jakab, a lovasság tisztjei: Bajomy János, Bika András, Csáky György, Novákovics János, Orosztonyi Péter, Patasics Péter, míg Novák János a lovas puskások hadnagya volt.
Hosszú, véres és a támadó töröknek is sok veszteséget okozó ostrom után szeptember 7-én a vár nem volt tovább tartható, ezért Zrínyi Miklós megmaradt katonái élén, a belso vár kapuját megnyitva a török seregre vetette magát, ahol több tiszttársával és katonájával együtt hosi halált halt. Még ezután is volt ellenállás a várban, ugyanis Kecskés György és Novák János néhány vitézzel a belso vár kerek tornyában zárkózott el, ahol reménytelen helyzetben, de tovább ellenálltak a töröknek. A túlero végül oket is legyozte, és kituzhették a török zászlót a vár fokára. A gyozelmet Szulejmán már nem érhette meg, ugyanis a vár elfoglalása elott meghalt.
Az ostrom után Iszkander bég parancsnoksága alatt a török azonnal megkezdte a rommá lott vár helyreállítását.
A császáriak 1574.-ben két ízben is ostromolták, sikertelenül. Végül is az olasz származású gróf Vecchi Gábor császári ezredes 1688. április 4-én seregével a várat körülzárta, melyet a mintegy 510 fonyi török orség Hasszán bég parancsnokságával, közel egyévi ostromzár után 1689. február 13-án feladott.
A felszabadított vár parancsnoka, Vecchi, nagyszabású helyreállításba kezdett, amely munkálatokat utóda Valvassori, majd Huyn János táborszernagy fejezett be.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1706-ban a kurucok sikertelenül ostromolták.
Mária Terézia a katonai jelentosségét vesztett várat 1700-as évek közepén a várossal együtt Neffczern Jakab bárónak adományozta, akitol 1761-ben Czeglédi Szily Ádám vette meg, kitol 1769-ben a Festetics család birtokába került, majd a XIX. század közepétol az Andrássyaké lett.
A szigetvári várat ma köröskörül közel 8 m magas téglafal övezi, sarkain szabálytalan alaprajzú üres bástyákkal, a déli oldalon látható új barokk kapuval - ahonnan a hosszú boltozatos kapualjon keresztül vezet az út a várba - és az ugyancsak boltozott kazamaták az 1689. évi helyreállításakor készültek. A déli oldal kötogátjának tetején egy kisméretu barokk torony látható, nyitott árkádokkal, sátortetovel. A XVIII. században helyreállított, majd a késobbiekben karbantartott szigetvári vár lényegében még ma is a XVI. századi elrendezését tükrözi
A vár régészeti feltárását Kovács Valéria, építészeti helyreállítását Erdei Ferenc (OMF) végezte.

Idézve a www.varak.hu  honlapról.