4.rész.
A DRÁVA folyó
Az előző nap eseményei.
A találkozó egyik
talán legjobban várt programja a az
áradóban lévő Drávai hajózás
volt. a Szirén kishajó 'kikötöje'
közvetlenűl Mailáthpuszta alatt a Bököz
tanösvény közelében
található. Itt állandó
kikötés nincs csak előzetes egyeztetés esetén
jön ide és vesz fel túrázókat. A
magas vízállás miatt most a parthoz nagyon
közel tudott jönni és egy lefektetett palló
segitette a beszállást a kishajó kb. 45
személyes. A reggeli ünnepélyes
díjkiosztó után Kis Gali János,
Somogy megyei elnök köszönt el a találkozó
résztvevőitől , majd két csoportban vettünk
részt a hajókázáson.
A 695 km hosszú Dráva
folyó az olaszországi Dobbiaco (Toblach) és San
Candido (Innichen) között 1228 m tengerszint feletti
magasságban ered és a horvátországi
Aljmasnál 83 m tengerszint feletti magasságban ömlik
a Dunába. A Dráva folyó vízgyűjtő
területe 40 ezer km2, átlagos vízhozama kb. 600
m3/s. Legnagyobb mellékfolyója a Mura.
A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2. fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. E két pont között mintegy 166 fkm a távolság, azonban a magyar-horvát közös Dráva szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek között tisztán horvát területen folyik. A Dráva folyó – különösen Somogy megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágat (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdon- és birtokviszonyokat jelent.
A DRÁVA élővilága:
A Dráva egyike Magyarország és Európa természetes partvonalú, alig háborított folyamainak. Különleges élőhelyein hazánkban másutt nem előforduló növény- és állatközösségek élnek. A Nemzeti Park Dráva-menti területének különleges növényföldrajzi jelentőségét az adja, hogy az illír és a pannóniai flóra itt találkozik egymással. A növényvilág változatosságát jelzi, hogy a védett területről közel 150 növénytársulás és több mint 100 védett növényfaj került elő. Különösen értékes 7 növényfaj, ugyanis ezek Magyarországon másutt nem élnek.
A terület állatvilága rendkívül gazdag, a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő, a védett állatfajok száma meghaladja a 300-at és mintegy 40 állatfajt hazánkban itt találtak meg először.
A Dráva háborítatlansága, gazdag növény- és állatvilága következtében hazánk egyik legértékesebb folyóvize. Halakban gazdag, több mint 50 halfaj ismert a folyóból és mellékvizeiből. A tiszta vízben többek között ritka tegzes-, kérész- és szitakötőfajok fejlődnek, pl. a Platyphylax frauenfeldi elnevezésű tegzesnek alig néhány lelőhelye ismert Földünkön. A folyó somogyi szakaszára jellemző kavics- és sóderzátonyok rendkívül értékes élőhelyek. E zátonyok ritka cserjéje a parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A még nyílt felszín fontos fészkelőhely, a gyakori kis lile mellett küszvágó csér, illetve a Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér is megtelepszik.
A Dráva mint határfolyó
Az 1978. évi 14. törvényerejű rendelettel kihírdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezmény, a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, továbbá a határterületen a vadászat, a határvizen a közlekedés, a halászat és horgászat rendjéről szóló 56/1997. (X. 21.) BM-FM együttes rendelet, valamint az ideiglenes határátkelőhelyek megnyitásának szabályairól, a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés, tartózkodás, távozás rendjéről, valamint a határterülethez tartozó településekről szóló 184/1997. (X. 28.) Kormányrendelet és a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben foglaltak szerint lehet a Dráván közlekedni.
Horvát területen Gyékényes – Bélavár közti szakasz kivételével csak havária esetén szabad kikötni. Éjszakázni csak magyar területen szabad. Államhatár átlépése esetén a Határőr Igazgatóságok (pécsi és/vagy nagykanizsai) engedélye nélkül közlekedni tilos.
Az Információk a GREEN Pannónia honlapjáról származnak !
A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2. fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. E két pont között mintegy 166 fkm a távolság, azonban a magyar-horvát közös Dráva szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek között tisztán horvát területen folyik. A Dráva folyó – különösen Somogy megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágat (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdon- és birtokviszonyokat jelent.
A DRÁVA élővilága:
A Dráva egyike Magyarország és Európa természetes partvonalú, alig háborított folyamainak. Különleges élőhelyein hazánkban másutt nem előforduló növény- és állatközösségek élnek. A Nemzeti Park Dráva-menti területének különleges növényföldrajzi jelentőségét az adja, hogy az illír és a pannóniai flóra itt találkozik egymással. A növényvilág változatosságát jelzi, hogy a védett területről közel 150 növénytársulás és több mint 100 védett növényfaj került elő. Különösen értékes 7 növényfaj, ugyanis ezek Magyarországon másutt nem élnek.
A terület állatvilága rendkívül gazdag, a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő, a védett állatfajok száma meghaladja a 300-at és mintegy 40 állatfajt hazánkban itt találtak meg először.
A Dráva háborítatlansága, gazdag növény- és állatvilága következtében hazánk egyik legértékesebb folyóvize. Halakban gazdag, több mint 50 halfaj ismert a folyóból és mellékvizeiből. A tiszta vízben többek között ritka tegzes-, kérész- és szitakötőfajok fejlődnek, pl. a Platyphylax frauenfeldi elnevezésű tegzesnek alig néhány lelőhelye ismert Földünkön. A folyó somogyi szakaszára jellemző kavics- és sóderzátonyok rendkívül értékes élőhelyek. E zátonyok ritka cserjéje a parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A még nyílt felszín fontos fészkelőhely, a gyakori kis lile mellett küszvágó csér, illetve a Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér is megtelepszik.
A Dráva mint határfolyó
Az 1978. évi 14. törvényerejű rendelettel kihírdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezmény, a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, továbbá a határterületen a vadászat, a határvizen a közlekedés, a halászat és horgászat rendjéről szóló 56/1997. (X. 21.) BM-FM együttes rendelet, valamint az ideiglenes határátkelőhelyek megnyitásának szabályairól, a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés, tartózkodás, távozás rendjéről, valamint a határterülethez tartozó településekről szóló 184/1997. (X. 28.) Kormányrendelet és a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben foglaltak szerint lehet a Dráván közlekedni.
Horvát területen Gyékényes – Bélavár közti szakasz kivételével csak havária esetén szabad kikötni. Éjszakázni csak magyar területen szabad. Államhatár átlépése esetén a Határőr Igazgatóságok (pécsi és/vagy nagykanizsai) engedélye nélkül közlekedni tilos.
Az Információk a GREEN Pannónia honlapjáról származnak !
 Az Ormánság totó gyóztese |
 János megköszöni a rendezést |
 |
 Vár ránk a Szirén |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |