Hat
Torony teljesítménytúra
... avagy
hatalmas dagonya a Baranyai Hegyháton ...
2006.06.03.
Vásárosdombó - Tarrós - Tékes -
Kisvaszar
Először vettünk részt ezen a tturán, az
időjárásnak köszönhetően 5-en voltunk a
TTSE-ből. Mi csak négy toronyig mentünk, azaz a
Vásárosdombó, Tarrós, Tékes,
Kisvaszar falvakat vettük sorra. Az
időjárásról csak annyit , hogy nem volt poros az
út, és a Nap sem égette a bőrünket, ja
és volt egy kis sár is, nem mindenhol mert a falvakban
már aszfalton mentünk , csak a maradék mintegy 90 %
volt dagonyás. A rendezők azt mondták, hogy összesen
53-nevezés volt.
Térképvázlat volt, és jó is,
jelzés volt , szalagozás nem volt
szükséges, itiner nem volt, a pontőrök mindenhol a
helyükön voltak, minden ponton volt itatás,
kivéve az erdőben a Vas Mihály hegyen de ez
érthető is, kaptunk almát és csokit, a
célban azaz , miután visszamentünk
Vásárosdombóra zsíroskenyér
és tea.
Érdekes volt , hogy a négy különböző
távra egységesen 100 FT volt a nevezési
díj, és nem volt kötött a táv
választás, A megadott távokon bárhol le
lehetett állni és az addig járó kitűzőt ott
helyben meg is kaphattuk. Gondolkodtunk a folytatáson de
az még minimum ugyanekkora dagonya lett volna , ebből
ennyi elég volt, inkább jó időben.
Ez volt a 6. rendezés, külön spéci kitűzőt
kapott aki mindeggyiken itt volt. Egy szárazabb időben
érdemes lesz újra eljönni , mert ez a dimbes dombos
apró falvas baranyai Hegyhát igen szép.
Az általunk érintett települések
látnivalói:
Vásárosdombó:
A Dombóvár és Sásd között felvő
település megközelíthető a 611.
számú úton, vagy vonattal: a
Pusztaszabolcs-Pécs, illetve a
Dombóvár-Komló vonalon.
Vásárosdombó már az
Árpád-korban lakott település lehetett. A
fennmaradt dokumentumok szerint 1313-ban a dombói birtok ura
János mester, aki Tolna és Somogy megyék
főispánja volt. Ezekben az időkben a vatikáni
levéltár egyik közös, lengyel-magyar
pápai tizedlajstromán szerepel a dombói
plébános neve. 1453-ban
Vásárosdombót mint települést
és plébániát említik. A
községet oppidumnak (mezővárosnak) nevezik.
A település nevében jelzi, hogy egykoron a
dombói birtok része volt. A XV. században lett a
falu ura a Dombó (Dombay) család. Közülük
kiemelkedő szerepet játszott Dombó Miklós, aki
1458-ban Somogy megye alispánja, 1462-ben pedig Dalmát-
és Horvátország bánja volt.
Pécs elfoglalása után a török
birtokolta, vásárairól még
évtizedekkel később is van tudomásunk, de mivel a
hadi út mentén volt, fokozatosan elnéptelenedett.
1712-ben állították helyre
plébániáját, akkori földbirtokosai, a
Lorántffyak szlovákokat telepítettek ide. 1789-ben
épült műemlék jellegű katolikus temploma.
Az Esterházy család - miután 1900-ban
megvásárolta Dombót - majort
építtetett a közelében.
A település mai arculata a két
világháború között alakult ki. Abban az
időszakban alakították ki a Szent Imre ligetet,
vezették be az áramot, ekkoriban épült a
filmszínház. Közigazgatási szempontból
jelentős változás történt 1960-ban, amikor a
településhez csatolták a szomszédos
Jágó területéről Margitmajort.
Margitmajori park:
Az Esterházyak által épített Margitmajor
szociális otthonként működő központi
épületének parkjába
örökzöldeket (tujákat,
fenyőféléket), platánokat ültettek az egykori
tulajdonosok.
Római katolikus templom (Szent Márton püspök)
A Tours-i Szent Márton püspök tiszteletére
felszentelt barokk stílusú római katolikus templom
műemléki védelem alatt áll.
A templom berendezéséből a padok és a
sekrestyeszekrény a templommal azonos korú, a
főoltár és a szószék a későbbi copf
stílusban készültek.
Tarrós:
Tarrós a megyehatárhoz közel fekvő aprófalu.
A XII. századi település nevének eredete
egyes kutatók szerint Árpád fiának,
Terhosnak és katonáinak
elszállásolását követően alakult ki.
Mai formáját az 1613–as évben említik a
források. A török időket követően
németeket hoztak a faluba, s majd kétszáz
évvel később az ő leszármazottaikat
telepítették ki a második
világháború után.
Jelenleg 139 lakója van a falunak. A lakosság nagyobb
része idős, alacsonyan képzett.
Tékes:
A hegyháti zsáktelepülésen majdnem
háromszáz fő lakik, közülük minden hetedik
német nemzetiségű. Az 1510-es évben már
Thelkes néven említett településre a XVIII.
sz. végén - a környék
településeihez hasonlóan - német telepeseket
hoztak, de jelentős részüket a második
világháborút követően
kitelepítették. A falu két temploma - az
evangélikus és a római katolikus - jól
mutatja a két nemzetiség vallási
megosztottságát.
Kisvaszar:
Római katolikus templom
(Szent György vértanú)
A XVIII. században Tolna
megyéből érkezett német telepesek
építették a barokk stílusú
templomot.
Szent Flórián-szobor
A tűzoltók
védőszentje, Szent Flórián szobrát az
egykori fazekasok és kályhások
állították.