DDP. Kapoly - Zala - Tab  - Bábonymegyer.

2006.07.01.

Folytatva a DDP bejárást ezúttal ismét Bábonymegyer községet céloztuk meg de ezúttal Kapolyból indulva ez a táv kb. 21 km és több községet is érint. A túránk a Kapoly  elágazás nevű buszmegállótól indult, a Zala község előtt jelzett kutyák valamint a reggel még nem igazán bíztató időjárás miatt D-felé kerültünk és az országúton mentünk át Zalába ebbe a kis eldugott somogyi faluba , így aztán lehetőségünk volt az egész falu megnézésére , beleértve az útszéli cseresznye fák közeli megvizsgálását is. A falu nevezetessége a Zichy Mihály Emlékmúzeum ahol a nagy festő több képe, személyes használati tárgyai, fegyver gyűjteménye is megtekinthető . A múzeum 10 órakor nyitott , a belépődíj 400/200 Ft . nyitás előtt értünk oda így először az egykori kúria parkját néztük meg , a festő kedvenc vasfáival , és az arborétum szerűen kialakított nagyon hangulatos parkban megkerestük a GCZCHY    jelzésű virtuális geoládát ., mely túratársam első találata lett.  A múzeum nagyon szép és mindenképpen érdemes bemenni,  nem csak a festészet iránt érdeklődőknek !  A múzeumban készségesen pecsételtek a saját céges bélyegzővel.

A községből jól jelzett úton mentünk tovább Bótapuszta érintésével Tab felé , az utat szegélyező rengeteg meggyfa  lehetőséget adott  gyümölcs szükségletünk elfogyasztására  és még a válogatni is tudtunk. A víztoronynál D-re fordulva Tabra egy egyenes nyílt szántő földön keresztül ereszkedtünk le , itt a jelzések ritkábbak de az út eltéveszthetetlen . gyorsan beértünk a kisvárosba  és a Nagy Ferenc Galériában  újabb szellemi  táplálékot vettünk magunkhoz , a neves fafaragó művész kiállítása mindenképpen megtekintésre ajánlott, szerencsés esetben itt  egyéb látványossággal is találkozhatunk :-).
A Galéria pénztárában többféle pecsétből is válogathatunk, mi az eredeti kihelyezett DDP pecsétet használtuk

A Galéria előtti kis pihenő , kényelmes padjaival és ivóvíz kútjával alkalmas volt az ebéd elfogyasztására, majd  rövid városi  szakasz után tovább haladtunk D- felé a tabi szőlőhegyre . A Hőlyeghegy oldalában kanyargó Kánya községbe vezető országúton van a jelzés majd ennek tetején térünk le balra egy széles és könnyen járható szekérútra.  Itt sokáig nyílt terepen haladunk , tőlünk D-felé nagyon szép kilátással a hullámzó somogyi dombokra és a köztük megbúvó Tengőd községre. A nagyfeszültségű távvezeték alatt elhaladva egy bekerített részhez érünk , a kerítés jobb oldalán haladunk tovább , itt feltehetően a kerítés építéskor a jelzett fákat kivágták , de nem szabad irányt váltani így gyorsan elérünk a Csetényi erdőbe, ahol újra szép és sűrű jelzéssel találkozunk  Ez az öreg erdő nagyon kellemes , virágzó hársfáival,  öreg cser és tölgyeivel bizonyára sok állatnak kedvenc tartózkodási helye , mi viszont csak egy kis erdei siklóval találkoztunk , aki nem igazán akart modellt állni a fotózáshoz, de végül is megoldottuk a problémát.  A Dékány hegy É-i oldalán gyorsan elértük a  Tengőd felé vezető utat, itt egy hatalmas kéttörzsű tölgy tövében kellemes pihenő helyet alakított ki az erdészet , mi is megálltunk itt és érdemes is volt hiszen az öreg tölgy tövében rengeteg  Szarvasbogár tanyázott  és ha jól láttuk éppen  'szarvasbogárbőgés' lehetett mivel nagyon elmerülten  nyüzsögtek mindkét nem képviselői a fa odvában.

Kis pihenő és néhány szarvasbogár nász fotó után gyorsan leereszkedtünk Bábonymegyer faluba , itt a sínek kereszteződésénél jobbra fordulva azok mentén értünk be a vasúti megállóba.  A korábbi túránál idő hiánya miatt nem volt lehetőségünk a Rudnay emlékszoba megtekintésére így most ezt is bepótoltuk . A ház kulcsa a Rudnay utca 29-es házban lakó néninél található , ez a ház könnyen felismerhető a rajta lévő  orvosi rendelő tábláról  is. A néni nagyon kedves volt és érdemes volt kivárnunk amíg kiveszi a sütőből az éppen sülőben lévő süteményt , így aztán nyugodtan mesélt nekünk a falujuk híres festőjéről és családjáról . Az emlékszoba szépen berendezett , bár eredeti kép nincs kiállítva csak reprodukciók . Érdemes sétálni egyet a ház kertjében is a szobor mögötti ösvényen és a hangulatos kis patak feletti hídon átkelve. A néhány nappal korábbi vihar sajnos itt is több fát kidöntött és károkat is okozott. Az emlékszoba búbos kemencéjének padkáján TKM pecsétel  igazoltunk a túrafüzetbe. Az Emlékszoba látogatása  ingyenes de azért célszerű egy kis adománnyal támogatni annak fenntartóját !

A Kis - Koppány völgyében lévő túraszakaszt ezzel nagyrészt bejártuk , az itt érintett falvak és Tab város kulturális  látnivalóit  mindenképpen megtekintésre javaslom.  A jelzések mindenhol jók és könnyen követhetőek , köszönet érte Fodor Petinek és társainak kik a DDP teljes somogyi szakaszát felfestették.

Zichy Mihály Emlékmúzeum, Zala  / a Vendégváró alapján /

A falu birtokosai, a Zichy család egykori kúriájában található a Zichy Mihály Emlékmúzeum.

A múzeumot Zichy Mihály (1827-1906) képzőművész születésének századik évfordulóján alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és férje, Csicsery-Rónay István a családi kastélyban. Az 1830 körül emelt, romantikus stílusú épületben a Zichy-család régi bútorai mellett a művész pétervári otthonának (cári udvari festő volt) bútorai, fegyvergyűjteménye, 3000 darabos könyvtára, műgyűjteménye és saját művei, dokumentumai láthatók. Itt lévő legjelentősebb képei: Krisztus levétele a keresztről (1847), A pusztítás géniuszának diadala (1878), Autodafé (1880), A modern szirén (1880), Csábítás-Bűnhődés (1881). Említésre méltó az általa hozott XIX. századi tunguz-evenki sámánöltözék. A neves festőművész életútját, művészi pályáját döntően meghatározta, hogy a pesti, majd a bécsi festőiskola után Szentpéterváron, az orosz cári udvar festőtanára lett. Polgári származású orosz feleségétől, Elsoff Alexandrától négy gyermeke született. Velük együtt költözött haza Zalára, és a kúriához épített műteremben alkotott. 1883-tól III. Sándor cár hívására ismét udvari festő lett.
Zichy Mihály tagja volt az Orosz Művészeti Akadémiának. Az Ermitázs grafikai gyűjteményében még ma is több mint nyolcvan vázlatkönyvét őrzik, melyeket a cári udvar eseményeiről készített. Petőfi forradalmi verseihez, Madách Imre Az ember tragédiájához, Arany János balladáihoz készített irodalmi illusztrációi híresek.
Hetvenöt éves volt, amikor 1902-ben a Nemzeti Szalon kiállítást rendezett képeiből, és a magyar állam megvásárolta azokat.
Utódai a festőművész képeiből, könyvtárából, fegyver- és közép-ázsiai néprajzi gyűjteményéből először 1927-ben nyitottak emlékmúzeumot. A II. világháború alatt sajnos pótolhatatlan értékek tűntek el a múzeumból. Ma a gyűjteményt Zichy Mihály dédunokája, Csicsery-Rónay István gondozza.

Tab   / a Vendégváró alapján /

Siófoktól 26 kilométerre található Tab. A 65 sz. útról Daránypusztánál kell letérni, de vasúton is megközelíthető a Kaposvár-Siófok vonalon.
A terület hajdan Koppány birtoka volt. A Tab határában levő Csaba pusztáról Chabe néven írtak először egy 1222-ből származó oklevélben. Tabot első ízben Tobként említették 1320-ban. A XVIII. század elején a magyarok mellett protestáns tótok is megtelepedtek itt. Említésre méltó, hogy a legrégibb somogyi evangélikus anyagyülekezet 1717-18-ban Tabon alakult meg, Majthényi György birtokán. Később Hessenből németek, Oroszországból és Galíciából zsidók is letelepedtek. A megye egyik legelső zsinagógája itt épült fel 1762-ben - ezt sajnos 1947-48-ban lebontották.
Tab a XIX. század végére virágzó kereskedő, iparosodó mezőváros lett. 1908-ban megnyílt a Siófok-Felsőmocsolád közötti vasúti szárnyvonal, ami bekapcsolta a községet is az ország kereskedelmi vérkeringésébe. A háború utáni nagyközség 1989-ben városi rangot kapott.
1911-ben itt született a máig is Somogyban élő Takáts Gyula költő, műfordító.

Nagy Ferenc Galéria, Tab

A tabi születésű Nagy Ferenc fa-, szaru- és csontfaragó népművész, szobrászművész állandó életmű-kiállítását, a Nagy Ferenc Galéria termeit 1983-ban rendezték be. Az épület szép, pihenőparkkal övezett környezetben, a várost átszelő főút mentén áll. A különösen gazdag tárlat, a népi faragóművészet, a pásztorfaragás sokfajta remeke felejthetetlen élményt ad az idelátogatóknak!
A bemutatott tárgyakon keresztül jól nyomon követhetők Nagy Ferenc művészetének műfaji, technikai, formai változásai, sajátosságai. Láthatók az 1948-ból származó művészi magfaragásai, a miniatűr csodák, az ékszerdobozok. Van olyan doboz, amely egy egész élettörténetet hordoz magán. Egyik oldalán a leánykérés, másikon már a bölcső fölé hajoló pár, a doboz tetején pedig két megfáradt, megbékélt öreg ül.
Természetesen a történelem, a monda-és a betyárvilág is helyet kap Nagy Ferenc fa- és szarufaragásain. Itt jegyezzük meg, hogy Bábonymegyerben - ahol gyerekkorában ideiglenesen élt a faragóművész - ő készítette el a több mint három méter magas kopjafát Patkó Pista jeltelen sírja fölé.
A díszítőművészettől fokozatosan haladt Nagy Ferenc a faszobrászat felé. A galériában látható emberalakokban művészete kiteljesedett. Nem csak az egyedülálló figurákban, hanem a megdöbbentően beszédes, szoborcsoportokban is. Tabon a Nagy Ferenc Galéria Somogy múzeumainak sorában egyedülálló, kiemelkedően jelentős, és sajátos értéket képvisel.



Zala


Zala előtti kereszt


Megyek már


A kultúrház keresztje



Az ágyúgolyó




Zichy kúria kapuja



Múzeum bejárat




Meggy kóstolás


Tab előtt




Nagy Ferenc Galéria


Faragások


Faragások



Tab


Tab  városismertető


Ebédszünet


Tab szőlőhegy

Kilátás

Jövök már...

Sikló gyerek

A kígyópásztor

Kéttörzsű tölgy


Erdőben


Szarvas bogár nász
(Lucanus cervus)


A Csetényi erdőben


Ökörfarkkóró


Emlékszoba részlet


Idegenvezetőnk


Rudnay reprók


Pecsételés közben


Rudnay szobra


Híd a patakon


Galambdúc


Rudnay Gyula:
Nagybábonyi utcarészlet