Kőröshegyi völgyhíd   GCVHID

Az épülő M7-es autópálya Zamárdi - Balatonszárszó közötti 14 km-es szakaszán, Kőröshegyen épül Közép-Európa egyik leghosszabb közúti völgyhídja, amely több szempontból is (rekord méretei, határideje, építési-szerelési technológiája, stb.) kiemelkedő jelentőségű mérnöki alkotás lesz. A híd pillérei 18 és 80 méter között változó magasságúak, ezekre feszített vasbeton-felszerkezet épül, amely a két hídfőtől egyidejűleg induló szabadbetonozási technológiával készül. A híd 17 nyílású (támaszközök: 60m, 90m, 13x120m, 95m, 60m) hossza 1872, szélessége 23,8 méter és 2,86%-os eséssel ívesen halad az országhatár felé. Befejezési határideje: 2006. november 30.- volt eredetileg, de ez úgy néz ki, hogy legalább fél évvel meghosszabbodik.
Tavasszal az építési technológiában változás történt. Eddig az úttest pályaelemeket (8-9m) a pillérek tetején, a végleges helyükön zsaluzva betonozták, jelenleg a talaj szinten zsaluzzák, és megszilárdulásuk után hidraulikus emelősajtókkal felemelve rövid (1,5m) tagok magasban történő összeépítésével rögzítik. Így talán gyorsabb ütemben épülhet a híd.

Az építkezés rendkívül látványos, műszaki embereknek különösen. A táj egységét megbontja, biztosan sok ellenzője is lesz, de úgy látszik a hídépítők győztek az alagútépítőkkel szemben.



Balatoni nádas  GCNAD

A láda felkeresését azoknak ajánlom, akik a környéken sétálnak vagy csónakáznak. A hely a nádasba bevágott, talán nem túl szabályosan épített, de mindenesetre szépen karbantartott mólón kereszetül érhetö el. A helyi lelkes lakók ill. nyaralók jóvoltából egy kis kilátóról szép panoráma nyilik a Balaton nyugati felére es a Tihanyi-félszigetre. Ottjártunkkor a móló enyhén szólva ingatag volt a korlát több helyen eltörött, és a kilátóba bizony nem mertem felmászni. A közeli K-i strandot jó időben nem ajánlatos kihagyni.

A hely a Szántód-Köröshegy vasútállomástól közelíthetö meg a legkönnyebben, de lehet menni a víz felöl is.



Szántódpuszta   GCSZPT

Az 1995-ben Európa Nostra-díjjal kitüntetett, több százéves szántódpusztai épületegyüttes a magyar agrártörténet hű őrzője, látnivalóival jól szolgálja más kultúrtörténeti értékeink bemutatása mellett a kikapcsolódást is.

A hajdani uradalmi majorság területén megőrizték és felújították az egykori cselédlakásokat. Megismerkedhetünk a helytörténeti emlékekkel, a cselédlakások berendezésével. Az 1716-ban épült kúriában a Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó, a tájhoz, a pusztához illő festményeket és kisplasztikákat állítottak ki.
Megmaradtak itt a kocsiszínek és a ménesistálló is. A dupla boltíves lóistálló 1846-ban épült a szántódi híres angol félvér ménes részére. Kissé beljebb találjuk a borospincét.
A volt kasznárházban a volt bérlő, Pálóczi Horváth Ádám munkásságát bemutató kiállítást tekinthetjük meg. A kor gazdálkodó költőjeként kinn a pusztán élt a németellenességéről ismert (később ezért csaknem börtönbe került) poéta. Kazinczy Ferenc többször is felkereste itt, és szeretetreméltó kurucnak" nevezte barátját, aki mindig befonva viselte haját, és csakis zsinóros ruhákat hordott.A kiállításokon gyönyörködhetünk még a szomszédos Balatonendréd csipkealkotásaiban, megismerhetjük a révhajózás történetét. Főleg a gyerekek örülnek az akváriumok színes élővilágának és a sokféle állatnak, amelyeket a sok kisebb-nagyobb ólban, istállóban ma is nevelnek. Impozáns a kukoricagóré és a magtár épülete. Utóbbiban népi iparművészeti kiállítás látható.

A domb tetején találjuk az 1735-ben, barokk stílusban épített Kristóf-kápolnát.