A Kapoly elágazás nevű autóbuszmegállótól indultunk, itt kb 2 km-en a Zics felé menő országúton megy a jelzés , ez egy kisforgalmú út, és nagyrészt végig erdőben vezet igy nem volt zavaró az aszfalt , az út menti növényzet több jó fotótémát rejt.

A szántóföld szélét elérve ahol az országút élesen balra kanyarodik ott kell róla jobbra letérni, a leágazás jól jelzett. Az elkövetkező kb. 3 km a szántóföld északi peremén halad az erdőszélen, nyílt terep de nagyon szép a kilátás D-felé a somogyi dombvidékre. Mielőtt kereszteznénk a Kaposvár - Szántód közötti országutat egy bekerített gyümölcsöst (?) érünk el, ennek Északi oldalán az erdő mellett kell tovább menni. Itt egy kicsit gazos volt az út de jól követhető. Az országút mellé kanyarodó jelzés rövid szakaszon a Polgár-erdőben halad majd néhány 10 m-t kell az országúton Dél felé menni és máris feltűnik a másik oldalon a Szent fa, és a kopjafa mely már a közeli Andocs búcsújáróhely egyik 'érintőpontja'.  A Polgár erdőben a jelzés figyelmesen de követhető , itt már használni kellett a DDP térkép frissítéseit.  Szép zárt erdőben lassan ereszkedik az út, majd kiérünk egy nagy kukoricás mellé. Kissé balra, majd jobbra kanyarodva egy kis patakot keresztezünk és ezután egy elég mély fekvésű területen vezet az út dél felé, jelzések ritkásan de vannak. A széles földút nagy ívben felkanyarodik a Fáncsi dombra, jobbra , itt semmi jelzés nincs. Mindkét oldalon szép nagy kukorica, később, pedig a jobb oldalon napraforgó között vezet az út, az enyhén lejtős dombról már az Andocsi patak völgyébe ereszkedhetünk le. Itt figyelni kell, jobban, mint én tettem ugyanis a jelzés vissza kanyarodik É-felé, ott valahol át kell menni a patakon és annak Ny-i oldalán, kell a Tojári tó felé menni.

Mi ezt az átkelést elvétettük, és a patak  K-i oldalán maradtunk, ahol egy széles és helyenként nagyon felázott úton mentünk egészen a tó rendszer gátjáig. Baloldalon kukoricás, jobb oldalon vizes, sásos, nádas terület, majd a tavat elérve több szép horgászhely is található, ahova kimenve az egész tórendszer belátható.

A Tojári tótól Andocsra már szilárd burkolatú út vezet be , egy kis bekeritett területen néhány félénk szamár legelészett a bal oldalon, majd néhány perc alatt beérünk Andocsra. Itt tábla jelzi a pecsételő helyet  a templom oldalán , be is mentünk és Szabó Imre esperes-plébános úr készséggel pecsételt az igazoló füzetbe szép plébánia pecséttel. Személyesen vezetett el minket a Mária Ruha Múzeumba, ahol annak történetéről is beszélt. A túra napján 272 db ruha volt a Múzeumban. Mint ismeretes itt a régi barokk templom oltárán lévő Mária szobrot 1747-óta minden második pénteken délelőtt öltöztetik. Andocson van a  GCAnya  jelzésű multi geoláda , ezt is sikeresen megtaláltük majd a közeli Németsűrű látnivalóit néztük meg.
Hazafelé Andocs előtt az országúton valódi búcsújárókkal találkoztunk. A természetfotókat túratársam, Karil készítette !

ANDOCS:  / a Vendégváró alapján /

Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)

A gótikus előzmények után az 1700-as években barokk hajóval bővített templom már az 1600-as években zarándokhely volt. Több csodás jelenség fűződik az andocsi Máriához. A kegyszobrot minden második hét péntekjén felöltöztetik.  

A községben már az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébánia működött. A történeti tények szerint a török hódoltság idején a lakosság egy része elmenekült a faluból, így elárvult a jezsuiták által fenntartott Mindenszentek temploma és a plébánia is. A lepusztult épületegyüttesben egyedül a Szűzanya szobra maradt épségben. A csodának számító jelenséget felismerte Horváth Miklós jezsuita atya, és 1665-1681 között Andocsot híres búcsújáró hellyé fejlesztette.

Az 1721-ben épült rendház alig hét év múlva leégett, de a mellette álló gótikus kápolna épségben maradt - ez újabb csodás jelenség -, és ez lett a szentélye a barokk hajóval kibővített mostani, 1747-ben felszentelt, a XX. század elején részben megújított templomnak.

A kápolna és a templom tehát több mint három évszázada ezrek által látogatott búcsújáró hely. A fő búcsút augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartják, ezen kívül még kilenc ünnepen érkeznek zarándokok a faluba.

A kegytemplommal egybeépített egykori kolostor földszintjén látható a Mária-ruhák Múzeuma.

Mária-ruhák Múzeuma

A környéken egyedülálló gyűjtemény ma már több mint kétszáz darabból álló "ruhatár". Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő 1747-ben ajándékozta a kegyszobornak, példáját sokan követték.

A múzeum a Mária-kegyszobor templomával egybeépült egykori kolostorban található. A Máriához imádkozó hívők adományozták a színpompás hímzésekkel (gyakran népies motívumokkal) díszített palástokat. Ezekkel minden második hét péntekjén, hagyományos rituálé keretében öltöztetik fel a Mária-szobrot.

Bejelentkezéssel látogatható.

Kolostor

A veszprémi püspök 1721-ben építtetett rendházat a ferenceseknek, de az leégett. Az új, barokk stílusú rendházat 1740-ben vették birtokukba a szerzetesek. Ma itt található a Mária-ruhák Múzeuma.

Az épületben ma a római katolikus plébánia és általános iskola működik, földszintjén kapott helyet a Mária-ruhák Múzeuma.